A temető egy rézkori népességhez tartozott, a bükkábrányi bánya területén feltárt három női sírból több mint egy tucat aranytárgy került elő, elsősorban karikás és kúpos lemezcsüngők, amelyek egykor egy fejdísz részei lehettek. Ezt onnan tudni, hogy a halánték környékéről kerültek elő a tárgyak. Ezek a csüngők, habár több rézkori lelőhelyről is ismertek hasonló darabok, magas igényű kialakításuk folytán az eddig ismert legszebb példányok közé tehetők.

A közelmúltban feltárt temető különlegessége, hogy egy rangos férfi temetkezési helye is előkerült, a sírban azonban nem arany tárgyakat, hanem egy pattintott kőpengét, egy csiszolt kőbaltát és egy két kilós rézcsákányt találtak. Utóbbit inkább egyfajta jogarként használhatta, mint tényleges szerszámként.

E négy gazdag temetkezés mutatja a korabeli közösség előkelő egyéneit, ezek a tárgyak presztízsértékkel bírtak, hiszen az arany még akkor is ritkaságszámba ment, a nyersanyagot valószínűleg a Kárpát-medencéből szerezték be, felszíni ércgyűjtéssel és aranymosással. Arra, hogy helyben állították elő vagy készen hozták valahonnan, a tárgyak kidolgozásából nem lehet következtetni.

Nyitókép forrása: Herman Ottó Múzeum