Az előzmények az első világháborúig nyúlnak vissza, amikor a győztes hatalmak megalázó békefeltételeket kényszerítettek Németországra, elszakítva egyes tartományait.
Az 1933-ban hatalomra jutott Adolf Hitler német nemzetiszocialista kancellár hatásos demagógiával használta ki a németek revansvágyát, és sorra szegte meg a béke feltételeit. 1935-ben visszaállította a hadkötelezettséget, egy évvel később hadserege bevonult a demilitarizált Rajna-vidékre. Kihasználva az újabb háború elkerülését célzó brit és francia megbékélési politikát, 1938-ban elfoglalta Ausztriát (Anschluss), majd Csehszlovákia németek lakta részét. Hitler 1939-ben megszállta a maradék Csehországot, hátát a Szovjetunióval kötött megnemtámadási szerződéssel biztosítva.
A "casus belli", a második világháború oka a danzigi kérdés lett: az 1919-es versailles-i békeszerződés a német lakosságú Danzigot (ma Gdansk) a Nemzetek Szövetségének védnöksége alá tartozó "szabad várossá" nyilvánította, amelyet Lengyelországgal Németországot kettészakító korridor kötött össze. A várost
bekapcsolták a lengyel vámrendszerbe, külkapcsolatait Varsó közvetítésével intézte. Hitler Danzig átadását követelte, amiről a lengyel kormány hallani sem akart, bízva a garancia-nyilatkozatban, amelyet 1939 márciusának végén a brit kormánytól Párizs nevében is kapott.
 |
| Német csapatok Oroszországban, 1941 |
Németország tudatosan készült a háborúra: Hitler 1939. áprilisában már parancsot adott ki Lengyelország lerohanásáról, s felmondta az öt éve Lengyelországgal kötött megnemtámadási szerződést. Németország keleti részében augusztus 15-ig be kellett fejezni a mezőgazdasági munkákat, augusztus 26-án pedig valamennyi német kereskedelmi hajó parancsot kapott a hazatérésre.
Hitlert csak rövid időre tántorította el szándékától az augusztus 25-én Londonban aláírt brit-lengyel kölcsönös segélynyújtási szerződés. Augusztus 29-i ultimátumára válaszul Lengyelországban általános mozgósítást rendeltek el. Augusztus 31-én lengyel egyenruhába öltöztetett német köztörvényes rabok támadták meg a gleiwitzi (Gliwice) rádióadót, propaganda-ürügyet szolgáltatva a háború kirobbantásához.
