Az Országház Vadásztermében tartott ünnepségen Tuzson Bence, a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára elmondta: ?a kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája elpárolog, hogyha azt a következő nemzedékek tagjai újra és újra meg nem szerzik maguknak. Kodály Zoltán gondolatai ezek és valóban: a kultúra mindig újjáteremtést igényel.? Ehhez kapcsolódva megfogalmazta azt is, hogy egy valamire való nemzet nem lehet meg jövőkép nélkül. ?Át kell gondolnunk, hogy kik vagyunk, mit kívánunk kezdeni magunkkal az elkövetkezendő időszakban. Tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen Magyarországot szeretnénk? ? hangsúlyozta, hozzátéve: ?ha azt szeretnénk, hogy magyarságunk megmaradjon, hogy ez az ország fejlődjön és a térség vezető országává váljon, akkor három területre kell koncentrálni: a családtámogatásra, a gazdaság fejlesztésére, továbbá a kultúra területére. Hiszen mit ér a népesség növekedése, a gazdaság fejlődése, ha egy ország kultúrája egy-kettőre elpárolog?? ? tette fel a kérdést Tuzson Bence, majd azt mondta: a kultúra megőrzése, továbbadása és megerősítése alapvető feladat kell, hogy legyen.
A kultúrát elődeinktől örököltük, a jelenben pedig megéljük, de fejlesztenünk, erősítenünk is kell annak érdekében, hogy fennmaradjon ? jegyezte meg. Tuzson Bence ezután épített örökségeink kiemelt jelentőségére hívta fel a figyelmet. Kijelentette: ?az épületeknek lelkük van. Történeteket, üzeneteket hordoznak, ám az már a jelenben élő emberek feladata és felelőssége, hogy ez az üzenet ne csak a mának, hanem a jövőnek is szóljon.? Talán rossz fogalmat használunk épített örökségeink megnevezésére ? mutatott rá Tuzson Bence, majd kifejtette: a műemlék kifejezés azt jelzi, hogy a múlt, az emlék az, ami ezekhez az épületekhez kötődik. ?Ezek azonban nem emlékek, hiszen érvényes jelentést hordoznak mind a ma, mind a jövő emberének.? Újjá kell teremtenünk épített örökségeinket ? szólított fel, rámutatva: ?ez is egy fontos lépése annak a folyamatnak, amely során meghatározzuk, miként lehet Magyarország igazán erős a jövőben?.
?Műemlékeink építészeti alkotások, remekművek és mint ilyenek, fontos, hogy ne a pusztulás üzenetét hordozzák magukban? ? folytatta beszédét a Miniszterelnökség közszolgálatért felelős államtitkára, aki arról is szólt: a Kulturális Örökség Napjai programsorozat keretében szeptember 14. és 16. között az ország szinte minden pontján megnyitják kapuikat csodálatos épületeink, a szervezők pedig olyan programokkal töltik meg ezeket a különleges helyszíneket, amelyek által megelevenedhet a múlt. Több mint 280 épület nyitja meg a kapuit ma, és mintegy 70 olyan épületet járhatunk be a Kulturális Örökség Napjain, amely máskor nem látogatható. ?Ismerjük meg ezeknek az épületeknek a lelkét!? ? szólított fel Tuzson Bence, majd a közönség tagjaihoz fordulva egy kérést is megfogalmazott: ?kérem, meséljenek a gyermekeiknek, az unokáiknak. Ez rendkívül fontos, hiszen egy ország kultúrája elsősorban a kisközösségekben rejlik. Ez az, ami végül kiadja egy nemzet kultúráját.?
Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára az eseményen felidézte: ?éppen tíz évvel ezelőtt jött létre a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke, amely közvetíti és nyilvántartja a hazánk területén fellelhető sokféle közösségi tudást, kulturális gyakorlatot és hagyományt. Emellett tíz évvel ezelőtt pont ezen a napon, szeptember 14-én tartotta alakuló ülését a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Bizottsága, mellyel elindult egy intenzív, hazai és nemzetközi szinten is eredményes megvalósítási folyamat. Magyarország a legelsők között csatlakozott ahhoz a nemzetközi egyezményhez, amely az UNESCO iránymutatásával felhívja a figyelmet az oly törékeny szellemi értékek megóvásának hasznosságára.? Fekete Péter a hagyományőrzés, illetve a közösségek áldozatos munkájának fontosságát hangsúlyozta, kiemelve: az UNESCO segítséget nyújt abban, hogy tudjuk, melyek azok a feladatok, amelyeket a szellemi kulturális örökségek megőrzésének érdekében el kell végeznünk.
A kultúráért felelős államtitkár rámutatott: ?ma 35 olyan közösséget köszönthetünk, amely tudatosan őrzi és ápolja elődöktől örökölt hagyományát, hogy a jövő generációi is átélhessék az összetartozás, valamint a kultúra sokszínűségének élményét. Örömmel jelenthetjük, hogy az UNESCO listáján az eddigi magyar elemek száma idén háromról négyre bővülhet: így a mohácsi busójárás, a matyóhímzés és a solymászat mellett a kékfestés hagyományát is világszinten ismertté tehetjük? ? mondta el Fekete Péter, majd hozzátette: ?a nemzeti egyezmény folyamatos bővülésével párhuzamosan azt tapasztaljuk, hogy egyre nő azok száma, akik a körülöttük lévő világ kiemelkedő és maradandó értékeit felfedezik, megőrzését fontosnak tartják, továbbadását, megmutatását hivatásként, áldozatos munkával gyakorolják?. A kulturális örökség egyre szélesebb köre kerül fel a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe ? jegyezte meg, majd örömmel jelentette be azt a négy elemet, amellyel 2018. szeptemberében bővül a jegyzék.
A Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzéke szeptember 14-én a következő elemekkel bővült:
- pünkösdi templomdíszítés Maglódon (evangélikus tavaszköszöntő egyházi szokás)
- magyar vadászati hagyomány
- a szegedi papucs készítésének és viselésének élő hagyománya
- a lipicai lótenyésztés Magyarországon
?Bízunk abban, hogy a jegyzékbe való felvétel által méltó helyre kerül a közösségi tudásból és emlékezetből táplálkozó élő kulturális megnyilvánulások társadalmi szerepe? ? mondta Fekete Péter, majd így folytatta: ?a kihirdetés egyrészt pillanatnyilag elismeri azokat a közösségeket, amelyek komoly erőfeszítéseket tettek saját szellemi kulturális örökségük megtartásáért, és ezt felterjesztésük benyújtásával meg is erősítették. A kihirdetés emellett azonban üzenettel is szolgál más közösségek felé, hogy felfigyeljenek saját kulturális örökségük jelentőségére és megőrzésének fontosságára. Ezzel nemcsak a hagyományokat ápoló közösségek munkáját ismerjük el, hanem azt is üzenjük, hogy van értelme fáradozni az értékmentés nemes területén.?
Kultúra.hu
Fotó: Csákvári Zsigmond
