A reformátor Bencédi Székely István Chronica ez vilagnac yeles dolgairol című történeti könyvét 1559-ben nyomtatták ki Krakkóban. A második világháború végéig a székelyföldi városban őrizték. 1945-ben a múzeum mintegy 26 ezres állományával Erdélyből Nyugat felé vitték egy vasúti kocsiban, de Zalaegerszegen bombatatálat érte a szállítmányt, amelynek java része elpusztult. A megmaradt könyveket egy erdélyi vasutas, Kis Böndi István találta meg, ezután került az úgynevezett Székely krónika az OSZK-ba.

szekelykronikafoto_librarius.hu

Az 1559-ben kiadott Székely krónika

Fotó: librarius.hu

1559-ben kiadott Székely-krónika – a Maszol.ro portálról

A Krónika ez világnak jeles dolgairól a teremtéstől 1558. november 14-ig tárgyalja a világ történelmét egyházi szemszögből. A könyvből néhány példányt az OSZK-ban őriznek, a most hazajuttatott darabot Benke Éva restaurálta. Szerzője, Székely István az udvarhelyszéki Benczéden született, 1529-ben ferences rendi szerzetesként iratkozott be a krakkói egyetemre, majd hazatérve Szikszón, később Göncön szolgált lelkészként. Tervezte, hogy kiadja az első magyar nyelvű bibliafordítást is, amelyet el is kezdett, de már nem tudott befejezni. Érdekesség, hogy Göncön Székely István lelkésztársa volt Károlyi Gáspár, aki végül megírta az első teljes magyar bibliafordítást ? idézi a maszol.ro Boér Hunort, a Székely Nemzeti Múzeum könyvtár részlegének vezetőjét.

A második világháborús bombázást csodával határos módon túlélő könyvritkaságot szerdán 18.00 órától, régizene koncert és kiskonferencia keretében mutatják be a Bartók teremben ? írja a romániai magyar hírportál.

Forrás: maszol.ro