Az 1896-tól működő nagybányai művésztelepet és iskolát a modern magyar festőművészet egyik bölcsőjeként tartják számon, hatása számos korabeli nagyhírű festőnél tetten érhető. Az alkotóközösség alapítói Ferenczy Károly, Hollósy Simon, Iványi-Grünwald Béla, Réti István, valamint Thorma János festőművészek voltak. Az 1900-as évek elejétől Ferenczy stílusa és személyisége határozta meg az iskola működését. 1902-ben megnyílt a Nagybányai Szabad Festőiskola, ahol bármely művész előképzettség nélkül alkothatott, az itt tanulást nem kötötték semmilyen művészeti tanulmányhoz. A régióban a századforduló idején különlegességnek számított a műhely, hiszen ekkor csak nyugaton, például Münchenben és Párizsban működött hasonló intézmény, alkotóközösség. A művésztelep és iskola vonzó volt a pályakezdő művészek számára, ezért Európa minden részéről érkeztek ide alkotni. A művésztelepen született alkotásokat világszerte elismerik, számos nagybányai mű nagy nemzetközi gyűjteményekbe is eljutott.
A nagybányaiak új korszakot nyitottak a magyar művészettörténetben, amelyben a magyar művészet közvetlen, állandó és tudatos érintkezésbe került az akkori európai művészettel.
Az itt készült képekből rendeztek tárlatot a nagybányai Máramaros Megyei Művészeti Múzeumban, ahova – mint az Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója kiemelte – először érkezik jelentős vendégtárlat anyaországi intézményből. A július 24. és szeptember 24. között látogatható, magyarországi magángyűjteményekből származó harminc olajfestményt felvonultató tárlaton a nagybányai festőiskola alapítóinak alkotásai mellett egy egyedülálló, az iskola alkotóiról készített portrésorozat is megtekinthető.
A kiállított művek között két alapító tag, Iványi-Grünwald Béla és Ferenczy Károly alkotásai is láthatók. A tárlat részét képezi továbbá Perlrott-Csaba Vilmos eddig még sosem kiállított Nagybányai utca című alkotása, valamint az igazi ritkaságnak számító Napfényes utca Nagybányán című Bálint Rezső-festmény, akitől meglehetősen kevés kép maradt fenn. A kiállítás közel negyven év alkotásain keresztül a nagybányai alkotóközösség több nemzedékét is bemutatja a látogatóknak. Látható Ferenczy Károly idősebbik fiának, Valérnek egy képe, és Boromisza Tibor festőművész több képe is a kiállított darabok között található.
A kiállítás mellett magyar, román és nemzetközi képzőművészek részvételével nyári alkotótábor is nyílik az egykori művésztelep helyén. Mindez ugyanakkor csak az első lépése egy hosszú távú, komplex kulturális missziónak. Ennek érdekében a Közép-Európai Örökség Program fenntartója megvásárolta a Nagybánya történelmi központjában található Teleki-házat, amely felújítását követően kulturális programoknak, művészeti kiállításoknak adhat majd helyet.
„A nagybányai festőiskola hatása megkérdőjelezhetetlen, olyan szellemi örökséget alapoztak meg, amely évtizedeken át befolyásolta a következő generációk látásmódját.
A nagybányai festők századfordulót követően született alkotásainak hihetetlen frissessége és ereje, valamint megalkuvást nem ismerő kifejezésmódja ma is mellbevágó.
Túl a korra jellemző művészeti stílusirányzaton, hordoznak egy különleges egyediséget, amely Nagybányán született meg. Ez a nagyszerűség és különlegesség az, amely miatt a nagybányai alkotók nemcsak a hazai, hanem az egyetemes művészeti kánon ünnepelt és elismert alkotói” – emelte ki Korani Eleni, a kiállítás kurátora, az Ernst Galéria tulajdonosa.
Fotó: Jecs Viktor
