A 20. század elejéig a temető kizárólag magyar volt, hiszen 1918-ig Kolozsváron elenyésző volt a román lakosok száma. A románok által Központi Temetőnek nevezett Házsongárd státusszimbólumot jelent a mai kolozsváriak számára is, akik közül sokan oda akarnak temetkezni, és az igazgató szerint erre "ráhajtanak bizonyos körök". Mindazonáltal a temetőben lévő sírok jóval több mint fele még mindig magyar.
Mivel a sírkert tovább már nem bővíthető, az elmúlt évtizedekben túlzsúfolták, ráadásul olyan mauzóleumszerű "betonszörnyűségekkel" építették be, amelyeknek nem lenne keresnivalójuk egy műemlék temetőben. Az igazgató elmondta, hogy a régi sírhelyek új bérlői gyakran új sírt építtetnek, és sok helyen tönkreteszik a műemlékértékű köveket. Nem egyszer összezúzzák azokat, így örökre elvesznek. Gyakori, hogy műemlékvédelmi szakértők felügyelete nélkül zajló beavatkozásokkal vizuálisan tesznek tönkre műemlék sírokat azzal, hogy új, betonsírokkal építik körbe a régi köveket.
Ez utóbbiakat próbálják megmenteni a református egyház keretében működő alapítvány munkatársai, akik az erdélyi történelmi egyházak felkérésére vállalták a munkát. A házsongárdi temetőben ugyanis egyházi parcellák is vannak. Az alapítvány pályázati pénzekből, saját szakembergárdával az elmúlt tizenkét évben 90 síremléket és öt kriptát restaurált. Ez a polgármesteri hivatalhoz tartozó temetőgondnoksággal folytatott együttműködésnek volt az eredménye.
Néhány hónapja azonban gyökeresen megváltozott a városháza viszonya az alapítványhoz - magyarázza Gergelyné, aki szerint ez összefügghet azzal, hogy az alapítvány mintegy 350 sír műemlékké nyilvánítását kérte a Kelemen Hunor vezette romániai művelődési minisztériumtól. Ezekből körülbelül 250 régi 17., 18. és 19. századi síremlék, míg másik száz nem feltétlenül régi, de neves magyar és román személyiség nyughelye. Az igazgató szerint csak a legértékesebbekről van szó, de valójában több mint ezer nyughely gondozását kellene biztosítani.
A 350 sírt azonban a román kulturális tárca csak úgy tudja védetté nyilvánítani, ha elkészül a helyrajzuk, a temetőnek ugyanis csak pontatlan, részleges térképe van - magyarázta az igazgató. László Attila kolozsvári alpolgármester megígérte, hogy a hivatal elvégzi ezt a felmérést, de szintén anyagi okok miatt még nem kezdődött el a munka. Feltételezhető azonbani, hogy nem csak ez játszik közre, a Házsongárd Alapítvány ugyanis saját költségére sem tudta elkezdeni a topográfiai felmérést, miután ezt nem engedélyezte a temető igazgatósága. Közben nem tudják folytatni a restaurálási munkálatokat sem, mivel a temető vezetése nem engedi be a sírkertbe az alapítvány munkatársait, arra hivatkozva, hogy nincs engedélyük. Az igazgató ezt azért furcsállja, mert az elmúlt tíz évben soha nem kértek tőlük engedélyt.
Munkájukat az is nehezíti, hogy a polgármesteri hivatal titkosította a sírok adatait, így nem lehet tudni, melyeknek jár le a bérleti szerződése. Az alapítvány eddig gondoskodott arról, hogy idejében értesítse a hozzátartozókat: amennyiben óhajtják, hosszabbítsák meg a lejáró szerződéseket. Jelenleg ez lehetetlenné vált, így például arról sem szereznek tudomást, ha egy-egy neves magyar személyiség sírja új bérlőhöz kerül. A sírok egyenkénti védetté nyilvánítását is azért kérik, hogy az új bérlők ne építhessenek új sírt, figyelmen kívül hagyva a régi kövek értékét.
Az alapítvány szerint a Házsongárdi temető helyzetének megnyugtató rendezését az jelentené, ha új temetkezési helyeket nem adnának ki többet, és nem zsúfolnák tovább az amúgy is sűrűn beépített sírkertet. Emellett meg kellene tiltani a sírok küllemének megváltoztatását, hiszen műemlék temetőről van szó, amit jelenleg a hatóságok figyelmen kívül hagynak, és nem ellenőrzik az új nyughelyek építését. Az alapítvány igazgatója szerint a temetkezési adatok titkosítását is meg kell szüntetni.
A Bánffy-család kriptájában elkövetett legutóbbi rongálás kapcsán Gergelyné Tőkés Erzsébet emlékeztetett arra, hogy Károly herceg, a brit trónörökös szívén viseli a Kolozsvár mellett lévő bonchidai kastély sorsát, amelynek restaurálása évek óta zajlik, s eközben a kastély volt tulajdonosának, Bánffy Miklósnak a sírkertjét meggyalázzák. Ez a két ellentétes folyamat nem tesz jót Románia és Kolozsvár hírnevének - mondta.
Mindeközben elkezdte hétfőn a román kulturális minisztérium a kolozsvári Házsongárdi temető műemlék sírjainak topográfiai felmérését. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Kelemen Hunor által vezetett szaktárca első lépésben háromszáz műemlék sír topográfiai felmérését végzi el, hogy azokat a műemlékvédő bizottság védetté nyilváníthassa. A sírok külön-külön műemlékké való nyilvánítását a temető értékes sírköveinek megmentéséért fáradozó Házsongárd Alapítvány kérte, de a temető gondozásáért felelős kolozsvári polgármesteri hivatal korábban közölte, hogy erre nincs pénzük.
Hegedűs Csilla, a miniszter tanácsadója, aki egyben az RMDSZ főtitkárhelyettese az MTI-nek elmondta: a minisztérium most előteremtette a szükséges anyagi fedezetet. A tanácsadó szerint a felmérés körülbelül két hónapig tart, majd újabb két hónap szükséges a lajstromba vett síremlékek dossziéjának összeállításához. Az iratcsomókat várhatóan novemberben terjesztik a romániai műemlékvédő bizottság elé, ennek a grémiumnak kell ugyanis védetté nyilvánítania a felmért sírokat.
Hegedűs Csilla elmondta: van egy előzetes listájuk, amin 300 síremlék szerepel, viszont megtörténhet, hogy ennél többet vesznek föl a listára, hiszen a topográfiai felmérés közben kiderülhet, hogy a tervezett számnál jóval több műemlékértékű sír van a Házsongárdi temetőben.
