A jellegzetes vonalvezetésű, szép virág motívumát sokfajtaképpen felhasználták az építészeink. A tavasz bűvöletében budapesti virágszedésre hívjuk olvasóinkat.
A kiegyezést követő építési lázban előbb a historizáló építési stílus, később a szecesszió, a Jugendstil, az art deco, majd a Bauhaus modern szellemisége hódított a fővárosban. Díszítőelemként már az építészet hajnalától fogva használtak virágokat, de a szecesszió magyaros változatára különösen jellemző volt a népművészeti motívumok, a virágok, ezen belül a tulipán használata.
A Lázár utcai tulipáncsokor még a historizáló építészet kovácsoltvas műremeke, a Lechner Ödön által tervezett Bartók Béla úti lakóház gyönyörű tulipános kapuja azonban már unokaöccse, a szintén neves építész Kismarty-Lechner Jenő szecessziós terve alapján született. A lakóház építési büdzséje kimerült, ezért a bejárati ajtó kitekintőablaka és kilincse eredetileg igen egyszerű kivitelben készült el. Az unokaöcs utólag gondoskodott az épület szépségéhez illő, elegáns tulipános kiegészítőkről.
A Síp utcában két, egymással szemben álló épület kapuján is nyílnak a tulipánok, a 17-es szám „aranyos” tulipánja a Löffler testvérek tervezésének és Migray József műlakatosmesternek köszönhető.
A Síp utca 16–18. egy másik legendás építész testvérpár, Vágó József és László egyik korai munkája: az épület egészére, így a kapujára is jellegzetes magyaros szűrmintákat álmodtak az építészek.
A Komor Marcell–Jakab Dezső építészpáros számos emblematikus épülettel gazdagította fővárosunkat, és az általuk tervezettekről sem hiányozhattak a tulipános motívumok. A sok lehetőség közül a Rákóczi úti Palace Hotel egyik homlokzatdíszét választottuk.
A Márkus Géza tervezte Schöpf-Mérei Kórház homlokzatdíszei is egyértelműen a magyaros szecesszió motívumvilágát idézik.
A tulipánmotívum legnagyobb kedvelője talán Lajta Béla volt, neki szinte minden épületén felfedezhetjük a kedvelt tavaszi hagymást: az 1912-ben épült, nevezetes Szervita téri Rózsavölgyi-ház lábazatáról sem hiányozhatnak a tulipánok, és a Vas utcai Kereskedelmi Iskola bélletes kapuján is felfedezhetünk tulipáncsokrot.
A bírák és ügyészek Árkay Aladár által tervezett kis-sváb-hegyi villanegyede építészeti bravúrnak számított, hiszen csaknem egy év leforgása alatt terveztek meg és építettek fel csaknem negyven villát. A többségükben 1912-ben elkészült házakról sem hiányoznak a virágok: kovácsoltvas tulipán díszíti például az egyik bejárati kaput.
A legtulipánosabb középületünk büszke címét valószínűleg a kőbányai Szent László Gimnázium viselhetné. Lechner Ödön és Vágó József iskolaépületének minden részlete aprólékosan megtervezett összművészeti alkotás: a pinceablakok rácsaitól a homlokzati domborműveken át a padlózat díszítéséig mindenhol felfedezhetjük a tulipánokat.
Egy épület építészeti stílusát sokszor a díszítőelemeiről is beazonosíthatjuk. Az art deco stilizálja, leegyszerűsíti a minták vonalvezetését, egyszerű, de elegáns megjelenést kölcsönözve az épületeinek: ezt figyelhetjük meg az újlipótvárosi tulipánokon is.
A kitűnő építészpáros: Fenyvesi István és Fried Miksa 1938-ban épült, Bajcsy-Zsilinszky út 19/B alatti, rendkívül elegáns bérpalotájának kovácsoltvas kapuját és erkélykorlátjait Sima Sándor aranykoszorús lakatosmester készítette. A kapu mintája tulipán- vagy tán életfát ábrázol, az épület egyszerű vonalvezetéséhez képest feltűnően díszesen.
Néha a legváratlanabb helyen találhatunk virágmintát: ennek a Bem utcai lakóháznak például a betonkorlátját díszíti tulipánsor. Az 1937-ben megépült, a Bauhaust idéző lakóházat Gregersen Hugó építtette és tervezte.
Még az 1970-es években is születtek tulipános minták: például ennek a zuglói lakóháznak a kerítésén is feltűnnek.
Hej, tulipán, tulipán, teljes szegfű, szarkaláb...
Nyitókép: Cházár András utca 9., a képek a szerző felvételei.
