Első ízben írtak alá sajtónyilvánosan, ünnepélyes keretek között letéti szerződést ? emelte ki beszédének kezdetén Földes Ferenc igazgató, majd belekezdett a kézirat múltjának ismertetésébe.
Kölcsey Hymnusa 1829-ben jelent meg először Kisfaludy Károly Aurórájában, majd 1932-ben a Kölcsey munkáit összefűző első kötetben, így a szövege széles körben ismertté vált. Maga a kézirat azonban sokáig lappangott. A költő egyenesági leszármazottak nélkül halt meg, így a kéziratait unokaöccse, elhunyt testvérének félig elárvult fia, Kölcsey Kálmán örökölte ? hozzá írta Kölcsey a Parainesist is. Ezt követően az írott hagyaték az oldalági rokonainak birtokában maradt. Csak 1944 nyarán jelent meg a Magyarország című lap hasábjain a bejelentés, hogy megtalálták a Kölcsey-mű eredetijét. A kézirat ekkor került a könyvtár gyűjteményébe.
?A mai napon ezt az akkor értékmentő, egyben nemes gesztust szeretnénk megújítani; hogy a család továbbra is úgy gondolja: ennek a rendkívül fontos nemzeti ereklyének méltó helye van a Magyar Nemzeti Könyvtárban, és megfelelő módon őrizzük azt. Ezért rendkívüli ez a mai alkalom? ? zárta beszédét a könyvtár különgyűjteményének igazgatója.
A szót a család képviselője, Fáy Péter vette át, aki folytatta a kézirat kalandos múltjának ismertetését. A halálozások és a pereskedések után a kéziratok Kölcsey Klárához kerültek, aki Álmosdon élt és itt is ment férjhez a Miskolczy család tagjához. Ők őrizték ettől kezdve a Kölcsey-kéziratokat egy levelesládában. Végül a második világháború után összeültek a tagok ? erről jegyzőkönyv is készült ?, és eldöntötték, hogy a Hymnus-kézirat nagyobb biztonságban lesz a Magyar Nemzeti Múzeumban.
?Az én nagymamám, László Magda vitte el a kéziratot a Magyar Nemzeti Múzeumba, de csak letétként, és ez is volt a lényege az egész döntésnek. A családnak az első pillanattól kezdve az volt a feladata, hogy ne adja ki a kezéből a kéziratot. Így, ha bármi történik, a mai napig is a család rendelkezik a kézirat fölött, és ha úgy látja, hogy valamilyen okból nincs biztonságban, el tudja vinni és saját maga is biztonságba tudja helyezni? ? mondta Fáy Péter.
A Hymnus-kézirat bármikor megtekinthető az OSZK-ban, valamint évente egyszer kiállítják az ország valamelyik pontján a hozzá illő kottával együtt.
?Szükség van arra, hogy a Himnusz fontosságát, jelentőségét megtanítsuk az ifjúságnak. Úgy látszik, kevés az, hogy csak beszélünk róla: meg is kell mutatni, és úgy látjuk, így nagyobb hatással is van az emberekre, jobban tudják értékelni? ? tette hozzá a család képviselője.
Földes Ferenc gyűjteményigazgatótól megtudtuk azt is, hogy a múzeum tervezi egy album kiadását, melyben nyomtatott formában is látható lesz Kölcsey Ferenc Hymnus-kézirata, valamint a megzenésítéséhez tartozó kotta.
Révy Orsolya
Fotó: Csákvári Zsigmond
