Helyreállították a székesfehérvári bazilika nagyböjti leplét
(MTI) - A hamvazószerdától nagyszombatig tartó nagyböjt idején a katolikus templomokban egyszerű, általában violaszínű lepellel takarják le a főoltárokat. Ezekből a régi műtárgyakból kevés maradt fenn a Kárpát-medencében, a székesfehérvári bazilika nagyböjti leple, amelyet szignója alapján egy Hudeczek nevű festő készített 120 évvel ezelőtt, a legértékesebbek közé tartozik - mondta Smohay András, a székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója.
A 3,8 méter széles és 8 méter hosszú lepel a Krisztus keresztjének lábánál síró Mária Magdolnát ábrázolja. A nőalak mögött a kereszten fehér lepel lobog, a háttérben Jeruzsálem panorámája látható. A műtárgy vászna és a ráfestett ábrázolás az elmúlt több mint egy évszázad alatt kritikus állapotba került, megmentése érdekében elengedhetetlenné vált a restaurálása. A felújítás költségeit a székesfehérvári belvárosi egyházközség és az egyházmegyei hivatal állta.
A munkálatokhoz speciális technológiát kellett kidolgozni a restaurátornak, aki a lepel mérete miatt egy erre a célra kialakított asztalon lépésről-lépésre haladva, részletenként tudta elvégezni a helyreállítást. Egyebek között meg kellett erősítenie a vásznat, retusálni a megrepedezett festést.
Az állagmegőrző kezelés mellett a konzerválnia is kellett az anyagot, ennek eredményeként a következő legalább száz évre biztosított a nagyböjti lepel megmaradása. Az eredeti szépségében helyreállított nagyböjti lepel hagyományos funkciójának megfelelően nagyszombatig takarja a püspöki székesegyház főoltárát.