Helyükre emelték a győri városháza új harangjait

Kultpol

Győr szabad királyi várossá válásának 750. évfordulója alkalmából az önkormányzat pótolja az első világháború alatt a városháza tornyaiból eltűnt harangokat. Szerdán 37 harang érkezett az innsbrucki Grassmayr harangöntödéből a megyeszékhelyre, amelyeket a Baross híd felöli kistoronyba emeltek be.

Valamennyi harang az innsbucki Grassmayr harangöntödében készült idén nyáron, ahol 1599 óta öntik a harangokat.

A bronzharangok játéka hangterjedelemben három oktávot ölel fel, a hatvonalas C hangtól a háromvonalas C hangig terjed a skála. A harangjáték szeptemberben indul.

Az 1805-ben öntött és az első világháború során elrekvirált tűzharang helyébe is egy öntött új harang érkezik a nyugati toronyba, várhatóan december 6-áig. A tűzharang később a negyed, fél, háromnegyed és egész ütéseket üti majd, emellett lengetve, harangnyelvvel is megszólalhat a nagyobb ünnepségek alkalmával.

Dézsi Csaba András polgármester a beemelés előtt tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kecskeméti városháza harangjátéka mellett az ország legnagyobb harangjátéka lesz a győri.

A harangszakértő, Most Balázs elmondta: a harangokat egyedileg készítették, 1100 Celsius-fokon öntötték, különlegességüket pedig a forma kialakítása adja, mert véglegesen az határozza meg a hangjukat.

Kiemelte azt is, hogy a másik különlegesség a hangterjedelem, mert a három oktáv annyira széles, hogy a könnyűzenei és a klasszikus zenei irodalomnak a legtöbbjét el tudja játszani.

A harangok mintegy félszáz zeneszámból fognak játszani.

Kialakítanak egy évközi blokkot, amelyben hétköznap húsz zeneszámot játszanak majd, hétvégenként pedig öt tematikus – matiné, operett, népdal, klasszikus és könnyűzenei – blokkból játszanak. A könnyűzenei blokkot az önkormányzat szavazásra bocsátja közösségimédia-felületein. Mindezek mellett a nagyobb egyházi és állami ünnepekre is összeállítják az ünnepi zenei programot.

Fotók: MTI/Krizsán Csaba