(MTI) - Herman Ottó természettudós, etnográfus, polihisztor, politikus 1835. június 28-án született a felvidéki Breznóbányán. Szülei 1847-ben települtek át a Miskolc melletti Alsó-Hámorba. A tudós igazi otthonának tekintette a megyeszékhelyet és környékét - idézte fel életét Fedor Vilmos, Miskolc alpolgármestere.
Hozzátette: Herman Ottó élete végéig gyakran időzött gyermekkora színhelyén, az alsó-hámori Pele-lak nevű üdülőjében, amely ma az ő emlékháza. Támogatta Miskolc és Borsod Vármegye Múzeumának megalapítását, amely 1953-tól a nevét viseli. A Magyar Néprajzi Társaság alapító tagja, majd 1892-től elnöke. 1900-ban megkapta a francia Becsületrendet. Sírja Miskolcon a Hámori temetőben található.
"A madártani kutatásai mellett gyűjtötte a magyar "ősfoglalkozások" - halászat, pásztorkodás - népi szokásait és tárgyi emlékeit. A pásztorélet tárgykörében 1891-től végzett kutatásait kisebb-nagyobb tanulmányokban tette közzé, valamint elkészítette a magyar állattartás történeti összefoglalóját és szakszótárát. A miskolci úgynevezett Bársony-házi leletekben az ősember eszközeit fedezte fel; ezzel a magyarországi ősrégészeti kutatások elindítója, a Bükk hegység őskőkori feltárásainak kezdeményezője" - ismertette az utolsó magyar polihisztor jeles eredményeit.
Veres László, a múzeum igazgatója elmondta: "A miskolci Herman Ottó Múzeum 1899-ben alakult meg Borsod-Miskolczi Múzeum néven. Az intézmény 1953-ban vette fel a sokoldalú tudós nevét. 1963-ban vált a múzeumi szervezet központjává, és ettől az időtől terjedt ki gyűjtőterülete Borsod-Abaúj-Zemplén megyére.
Kiemelte: az intézmény depozitóriumaiban közel félmillió, egyedileg nyilvántartott műtárgy található. Gyűjteményeiben vannak régészeti anyagok, emellett a múzeum ásványtára őrzi a Kárpát-medence legteljesebb hazai kőzet- és ásványkollekcióját is. A képzőművészeti tárlat jelentőségét - az itt lévő műalkotások nagy számán túl - elsősorban az bizonyítja, hogy a magyar nemzeti festészet valamennyi kiemelkedő művészének remekét tartalmazza.
"A történeti gyűjtemény gazdag ipartörténeti emlékanyaggal rendelkezik, s ehhez közel félmilliós lapterjedelmű adattár csatlakozik a XIV. századtól napjainkig terjedő írásos emlékekkel. A néprajzi gyűjtemény nemzetközileg is számon tartott része a matyóság és a palóc népcsoport népművészeti anyaga. A Herman Ottó Múzeumban található az egyik legnagyobb vidéki numizmatikai gyűjtemény" - jegyezte meg az igazgató.
