„Ez a kiállítás kiállás Izrael mellett” – mondta Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a kiállítás sajtóbemutatóján, hozzátéve: a képzőművészeti élet fontos helyszíne a jeruzsálemi biennálé. Turi Attila, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke emlékeztetett: az október 7-ei terrortámadás következtében kitört háború miatt a 6. Jeruzsálemi Biennálé nem nyílt meg a tervezett novemberi időpontban. A 35 nemzetközi kiállítást felvonultató, átfogó művészeti esemény előreláthatólag jövő év tavaszán valósul meg. Az MMA elnöke elmondta, hogy a biennálé projektjeinek egy-egy részét hét nagyvárosban mutatják be: Budapest mellett New Yorkban, Londonban, Rómában, Torinóban, Los Angelesben és Buenos Airesben. Ezzel egyfajta kulturális háló jön létre – tette hozzá.
A Suttogó föld – A táj alternatívái a magyar és izraeli kortárs képzőművészetben című kiállításon 20 izraeli és 18 magyar művész alkotásai lesznek láthatók három izraeli és két magyar kurátor közreműködésével. A kiállítás a tájábrázolás hagyományos és alternatív, kortárs értelmezéseit mutatja be a plein-air festészettől a szimbolikus kifejezésmódokig. A tematikus csoportokban bemutatkozó alkotások egymásra reflektálva hoznak létre átfogó, kortárs művészeti tájképet – magyarázta Turi Attila. „A lehetőség, hogy a művészet erejét a nyomasztó események ellenére ilyen módon megmutassuk, világszerte megerősíti a kulturálisan sokrétű Jeruzsálem és a város támogató közössége kapcsolatát” – mondta az MMA elnöke.
„Rettenetes helyzetben érkezett a megkeresés a kiállítás megvalósítására, egyértelmű volt, hogy ezt a gesztust meg kell tennünk” – nyilatkozta Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója, hozzátéve: az intézménynek nem idegen egy ilyen kiállítás befogadása, most is látható kortárs tárlat a múzeumban. A főigazgató szerint a rövid határidő ugyan kihívást jelentett, de igazolta a felkészültséget és a készséget az együttműködésre. Hozzátette: az egy hónapig látható tárlat sokakat meg fog érinteni.
Csáji László Koppány, az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója felidézte, hogy november elején, a felkérés megérkezésekor szinte lehetetlennek tűnt egy ilyen súlyú nemzetközi tárlat létrehozása. A kiállítással szolidaritásunkat fejezzük ki, és az izraelit összekapcsoljuk a magyarországi művészettel – mondta az igazgató. Kiemelte, a Néprajzi Múzeum 800 négyzetméteres terében látható műalkotások reflektálnak egymásra.
A sajtótájékoztatón online jelentkezett be Olaszországból Vera Pilpoul kurátor, aki az olaszországi Casale Monferrato kisvárosban megvalósult, Maszk mögött című kiállítást szervezte. Elmondta: a befogadott tárlat tematikáját az Eszter könyve adta, és izraeli és olasz művészek mutatkoztak be rajta. A nagyméretű alkotásokat a helyszínen kellett reprodukálni, a kortárs művek mellett látható volt az ősi Eszter-tekercs is – tette hozzá a kurátor.
Iski Kocsis Tibor Munkácsy-díjas festőművész, a budapesti kiállítás egyik kurátora, rendezője arról beszélt, hogy Budapesten öt tematikus csoportban láthatók az izraeli és magyar művek, amelyek a tájra, a földre, a szülőföldre reflektálnak. A kiállított munkák között olajképek, nagyméretű rajzok és fotográfia egyaránt megtalálható. A magyar művészek között fiatalok és több Kossuth-díjas alkotó is helyet kapott – mondta. A tematikus csoportok egyebek mellett a disztópikus tájkép, a táj mint közeg és otthon, a táj és ember kapcsolata, valamint a táj és az ökológiai gondolkodás köré épülnek. A kurátor elmondta azt is, hogy az eredeti, Jeruzsálemben meg nem valósult projekt címe Táj, táj, táj volt.
Iski Kocsis Tibor mellett a kiállítás kurátorai Nehemja Boáz, Ofer Kahana, Victor Rjabkin és Rót Avi voltak.
A nyitóképen Iski Kocsis Tibor Munkácsy-díjas festőművész, a kiállítás egyik kurátora a tárlat sajtótájékoztatóján a Néprajzi Múzeumban. Fotó: MTI / Bruzák Noémi
