Anyanyelvünk határtalan, hiszen összeköti a kortárs világmagyarságot az elmúlt és eljövendő idők magyarjaival, élethelyzettől, kortól, származástól, társadalmi és vagyoni helyzettől függetlenül – hangsúlyozta a magyar nyelv hete hétfői, budapesti záróünnepségén a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely hozzátette: sokan gondolják úgy, hogy a digitalizáció korában nincs szükség nyelvápolásra, akár helyesírásra sem. Ám nyelvünket érdemes ápolnunk, hogy minél többen minél többet tudjunk gondolni a világról – jegyezte meg.
A nyelvújításnak minden korban nemcsak esélye, de értelme is van, ha elkötelezettek vagyunk a magyar nyelv iránt – emelte ki a miniszter, méltatva a magyar nyelv hetét, amelyet Grétsy László és kollégái indítottak el több mint fél évszázada: ez a nagyszerű kezdeményezés kiállta az idők próbáját – fogalmazott Gulyás Gergely.
Juhász Judit, az eseménysorozatot rendező Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke az idei hét vezető témájára utalva emlékeztetett, hogy a magyar nyelv kifejezőerejében gazdag és földrajzilag is határtalan. Hozzátette: napjainkban egymillióval kevesebben beszélnek magyarul, mint a rendszerváltozás időszakában, noha anyanyelvünk használata semmiféle hátránnyal nem jár a többségi társadalom számára.
Az elmúlt héten a Kárpát-medence számtalan településén – idén kiemelten a Felvidéken – „örökölt vagyonunk”, a magyar nyelv volt a főszereplő: előadások, beszélgetések, rendhagyó magyarórák hívták fel a figyelmet az anyanyelvre – mondta el Juhász Judit.
Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója a rendezvény házigazdájaként idézte a magyar zene és a beszélt magyar nyelv nagy mestere, Kodály Zoltán gondolatait, hangsúlyozva: a kodályi szellem áthatja az intézmény működését is.
Nyitókép: Grétsy László nyelvész és Batta András, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója a záróünnepségen, a Magyar Zene Házában. Fotók: MTI/Máthé Zoltán
