Február 4., csütörtök – Régimódi történet, a Szolnoki Szigligeti Színház előadása
Szabó Magda így írja le a mű születésének előzményét: Anyámat 1967-ben vesztettem el, azt hittem, sose lesz belőlem ép ember a temetése után. Hogy valahogy talpra álltam, férjemnek köszönöm, aki azzal a szelíd mondattal idézett vissza reális életünkbe: „Rajtad mindig a munka segített, miért nem élsz a magad gyógyszerével?”
A történetben nem csupán a tündér-édesanya elevenedik meg, hanem a merev és eltökélt nagymamák, a bohém dzsentri nagypapa, a tudálékos nagynénik és a kálvinista Róma többi jellegzetes figurája is. Rendező: Csiszár Imre.
Február 5., péntek – Freak Fusion: Restlesslegs, újcirkusz-előadás a Trafóból
A Restlesslegs-ben a néző fogja tudni kiválasztani, hogy melyik szereplő szemszögéből nézné végig az újcirkuszi előadást: a kötél tetejéről vagy inkább úgy, hogy a vállán állnak. Az artisták az avatárjaink. Az előadás alkotói, előadói a nyugtalan láb szindróma nevet viselő alvászavar fizikai tüneteinek felidézésén keresztül jutottak el egy sokunk számára ismerős érzésig: menni kell, tenni kell, még még még. Az előadás az újcirkusz eszközein keresztül hasznosítja ezt az állandóan lüktető és feszítő belső energiát, a mozgás, a vállalás útján keresi a megoldást a végtelen nyughatatlanságra egy 50 méter hosszú kötél segítségével, mely összeköti őket, korlátozza vagy épp segíti mozgásukat, behatárolja vagy megnyitja számukra a teret.
A Freak Fusion óriási gravitációs ereje a legkülönbözőbb embereket húzta be ebbe a produkcióba, akik mind az előadó- és alkotóművészet különböző területeiről érkeznek, és osztoznak az újcirkuszba vetett hiten. Mindannyian újítók és reformerek, alkotók és előadók, artisták és nem csak, hanem emberek, akik nyughatatlanságukból származó energiáikat egy közös mederbe terelték, melynek eredménye ez a produkció. Előadók: Zoletnik Sophie, Gaia Santuccio, Lennart Paar, Daniel Relle, Csuzi Márton.
Február 6., szombat – Vaszilij Vajnonen/Michael Messerer/Borisz Aszafjev: Párizs lángjai, klasszikus balett két felvonásban, a Magyar Állami Operaház bemutató előadása
A francia forradalom idején játszódó, sodró erejű és tempójú Párizs lángjai az egyik legsikeresebb szovjet balett, melynek első előadásai során a közönség állva, egy emberként énekelte a művészekkel a La Marseillaise-t. Kifejezett újításnak számított akkor és ott az alkotók közös törekvése, hogy vérbeli balettdrámát hozzanak létre.
A balett-történet emblematikus darabjában a táncosoknak egyszerre kell magas fokon birtokában lennie a klasszikus balett-technikának és a karakter-jellemábrázolásnak. A budapesti Operában 1977-ben került színre utoljára, most Michael Messerer újragondolt változatában kerül a Magyar Nemzeti Balett repertoárjára.
Február 7., vasárnap – A KúlArt Produkció bemutatja: Dido and Aeneas, Henry Purcell azonos című operája nyomán, a premier közvetítése a BJC-ből
No culture, no future. 2222-ben, globális katasztrófák, járványok, természeti csapások, háborúk után az egyén túlélése a tét. Nincsenek államok, uniók, közintézmények, nincs igazi történelem. Hamis dogmák keringenek kegyes civil istenekről, hatalmasságokról, akik előtt le kell borulni, ha az ember élni akar.
Nincs magánvélemény, gerinc, absztrakció, a fantázia is csak régi, csökevényes képfoszlány. Az utcák sötétek, kihaltak, a harc az életért folyik. Pár kiváltságos összegyűjti az artificaedium (művészirtás) után megmaradt, magántulajdonban lévő művészeket egy utolsó előadásra. Egy letűnt kor operatánc-csillagai elevenítik fel, milyen volt régen, a XX. század elején az előadó-művészet. Rendező: Philipp György.
Február 8., hétfő – 125 éves a mozi, Kelecsényi László és Ruprecht Károly beszélget közös szenvedélyükről
1895 decemberének végén egy párizsi sugárút egyik épületének alagsorában tartották az első mozielőadást a világon. Azóta sok víz lefolyt a Szajnán és a Dunán. Ebben a bő háromnegyed órában két mozista, Kelecsényi László és Ruprecht Károly beszélget közös szenvedélyükről, a budapesti mozikról, mert „igazán csak moziban élmény a film”. A beszélgetés során egy részlet lesz látható Ruprecht Károly filmdokumentumából.
Február 9., kedd – A 30 éves Purcell Kórus születésnapi koncertje a Müpából
Harmincéves a Purcell Kórus Haydn nagyszabású oratóriumával, A teremtéssel ünnepli születésnapját. A kórust Vashegyi György 1990-ben alapította a Dido és Aeneas című opera koncertszerű előadására, majd az 1991-ben megalapított Orfeo Zenekarral Magyarország vezető régizenei együttesévé nőtte ki magát.
Joseph Haydn Die Schöpfung (A teremtés) című oratóriuma az európai zenetörténet egyik legjelentősebb alkotása: első, még nem nyilvános előadására 1798-ban, a bécsi Schwarzenberg-palotában került sor. A mű (Haydn által vezényelt) ősbemutatója, valamint az azt egy évvel követő első nyilvános koncert hatalmas sikert aratott. Az oratórium felmérhetetlen hatást gyakorolt éppúgy kortársaira, mint az utókorra: máig Haydn talán legnépszerűbb alkotása.
Február 10., szerda – Kötelezők szabadon, a Pesti Magyar Színház előadása 10-14 éveseknek
Mára sok kötelező olvasmány elvesztette az útját a fiatalokhoz. A rohanó, internetközpontú világban nincs idő belemélyedni egy-egy költeménybe és így nehezebben jut el a lényege és értéke a tanulókhoz; üres hasonlatok és idejétmúlt metaforák tárházának tűnhet egy szöveggyűjtemény. A Kötelezők szabadon című előadás a mai könnyűzene eszközével hidat teremt a fiatal generáció és a versek között, hiszen a zene egyetemes nyelv, általa mindennapi dolog lehet a vers ismerete, nem valami száraz kötelező, ami az iskolapadon kívül feledésbe merül.
Az előadás rendhagyó irodalomóraként is értelmezhető, amellett, hogy könnyűzenével dolgoz fel olyan verseket, mint például a Nem tudhatom…, Kertész leszek vagy a Reszket a bokor, mert…; irodalmi kulisszába avat, olyan oldalát mutatja meg a költőknek, amik nincsenek a tankönyvekben és még az iskolások mindennapi életére is humoros és köznapi módon reflektál.
Nyitókép: Párizs lángjai, forrás: opera.hu.
