A lottó szó olasz eredetű, de már az ókori Rómában is rendeztek a Saturnalia ünnepen olyan sorsjátékot, ahol sorsjeggyel értékes tárgyakat avagy rabszolgákat lehetett nyerni. Az első mai értelemben vett ilyen szerencsejáték a 16. században, Firenzében született, ahol már maguk a játékosok adták össze a nyereményalapot. A kilencven számos lottó eredete Genovára nyúlik vissza: a várost vezető testületbe minden évben öt új tag került, akiket kilencven polgár közül sorsoltak ki, s a nép fogadást kötött személyükre. Az egyre kedveltebbé váló foglalatosságot az anyagi nehézségekkel küszködő elöljáróság intézményesítette, az első sorsolást 1620-ban rendezték meg.
A "genovai játék" viharosan terjedt, hamarosan az itáliai félsziget több városában rendeztek hasonló, kilencven számos sorshúzásokat. A játékszenvedély, a könnyű és lélekromboló gazdagodás esélye ellenérzéseket is kiváltott, a pápák kifejezetten tiltották a részvételt. Nem sok sikerrel: a biztos bevételi forrásra minden uralkodó igyekezett rátenni a kezét, sőt még az amerikai kongresszus is engedélyezte a lottót 1776-ban a függetlenségi harc támogatására.
A Habsburg Birodalom osztrák és cseh tartományaiban 1751-ben császári pátens honosította meg és nyilvánította állami monopóliummá a lottójátékot. Magyarországon 1762. március 26-án engedélyezte Mária Terézia Pozsonyban és Temesvárott a lottót, a rendezés jogáért 1770-ben Baratta András közel félmillió forintot fizetett, ez az összeg egy évtizeddel később 800 ezer forintra nőtt. Buda városába némi késéssel, 1770-ben érkezett meg a lottó, ez év szeptember 2-án forgatták meg a Felső piac téren, a mai Batthyány téren álló jövedéki épületben a szerencsekereket, avagy ollafortunát, ahogy akkor nevezték.
A koncessziót a takarékos II. József 1787-ben megszüntette, a hatalmas hasznot hajtó játék szervezése ekkor állami kézbe került. A sorsolásokat kéthetente rendezték, a szelvények gyűjtését gabonakupecek, kocsmárosok, trafikosok végezték, a lottógyűjtődék hálózata az egész országra kiterjedt. Akkoriban négyféle lehetőséget lehetett megjátszani: határozatlan egyes húzás, azaz az öt megtett szám bármelyike nyert, határozott egyes húzás, azaz meg volt szabva, a szám hányadiknak kerül elő, ambó (kettes) és ternó (hármas) találat. Quaternóra és quinternóra, azaz négyesre és ötösre nem lehetett fogadni.
A kiegyezés után, 1868-ban az osztrák tulajdonú lottó hazai kézbe került, létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, amely évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárt. A lottónak azonban komoly ellentábora volt (a szociáldemokrata párt is hevesen követelte betiltását), ezért 1895-ben megszüntették, helyére az osztálysorsjáték lépett.
A második világháború után a totó jött divatba, a lottó csak több mint hat évtized után, 1957. március 7-én indult újra. A kormány gazdasági okokból és a társadalmi igények kielégítése érdekében adta áldását január 17-én a tervezetre, egyben azt is eldöntötték, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező genovai rendszert vezetik be. A szabályzat szerint a 90 szám közül kihúzott 5 szám alapján a fogadók 2, 3, 4, illetve 5 találatért kapnak nyereményt, a befolyt összeg 40 százaléka a költségvetésé, 60 százaléka pedig a nyereményalapba kerül. A nyeremény összege az egyes nyerőosztályokon belül a nyertes szelvények számától függ. Egy sima lottószelvény ára a kezdetekkor 3 forint 30 fillér volt, ma pedig már 175 forintot kell fizetni egy szelvényért.
Az első öttalálatos 855 ezer forintot fizetett, az 1 milliós "álomhatárt" 1959-ben lépte át az öttalálatos, a 2 milliósra 1964-ig kellett várni. 5 millió forintos nyereményt először 1986-ban fizettek ki, 10 milliót 1989-ben ért az ötös, a 100 milliós álomhatár éve 1992, az 500 milliósé 1994 volt, az 1 milliárd forintos nyeremény 1999-ben talált gazdára; az eddigi rekord 2003-ban 5 milliárd forint volt.
Az öttalálatosok száma évente általában öt és kilenc között mozog, annak a matematikai esélye, hogy mind az öt számot eltaláljuk, a számítások szerint csaknem 1:44 millióhoz. Ugyanakkor tavaly a november 25-i sorsoláson valaki két szelvénnyel is öt találatot ért el: az ötheti szelvénnyel játszó nyertes nem volt biztos abban, érvényes-e szelvénye, így egy heti játékra is befizetett, s mindkettővel megütötte a főnyereményt.
Az ötös lottó máig a legnépszerűbb számsorsjáték Magyarországon, bár az 1980-as évek végétől újabb lottójátékok terjedtek el: a hatos lottóban 45 számból hatot (illetve öt plusz egyet), a skandináv lottóban 35 számból hetet kell eltalálni. 1996 tavaszán indult a KENO, 2001 szeptemberében pedig a Luxor nevű számsorsjáték.
(Múlt-kor/MTI)
