Számos módszertani fejlesztés fűződik a közösségi aktivitás növelését zászlajára tűző, Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás kiemelt európai uniós projekthez. A konzorciumi együttműködés három évvel ezelőtt azért jött létre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Múzeumi Oktatási és Módszertani Központ vezetésével, az NMI Művelődési Intézet és az Országos Széchenyi Könyvtár partnerségével, hogy támogatást és mintát nyújtson a települések és a kulturális intézmények közösségfejlesztő munkájához.
A szakmai munkában és továbbképzésekben, sőt az egyetemi oktatásban is jól hasznosítható, hiánypótló fejlesztéseket végzett a Cselekvő közösségek – aktív közösségi szerepvállalás (EFOP-1.3.1-15-2016-00001) projekt. Ezek a módszertani innovációk mind hazai, mind nemzetközi színtéren egyaránt erősítik a közösségfejlesztő szakmát. A fejlesztések alapját a projekt kutatási eredményei adták, de természetesen a nemzetközi szakirodalom tudásbázisa és jó gyakorlatai, valamint a nemzetközi szakmai konferenciáinkon szerzett tapasztalatok is hozzájárultak a fejlesztések támogatásához. A projektben dolgozó szakemberek a már meglévő hazai és külföldi jó gyakorlatokat hat témában formálták a mindennapokban is alkalmazható módszertanná. A kidolgozott modellek a helyi közösségfejlesztéshez, a közösségfejlesztői folyamatok méréséhez-értékeléséhez, az intézmények társadalmiasításához (azaz közösségi részvételi alapú működéséhez), az esélyegyenlőség növeléséhez, az önkéntes tevékenység szervezéséhez, valamint a kulturális közösségfejlesztő mentorhálózat minőségirányítási rendszeréhez adnak szakmai útmutatást.
Az első és legfontosabb feladat a szakmai fogalmak letisztázása volt, hiszen azok és a kezdeti folyamatban kiérlelődő szakmai elvek képezték a projekt további tevékenységének bázisát. A módszertanok magas szintű kidolgozása széleskörű, szakmai alapokon nyugvó összefogással valósult meg. Közel 100 szakértő (közösségfejlesztők, kulturális intézmények és a szakmai civil szervezetek képviselői, egyetemi oktatók, kutatók) vett részt a nagyívű munkában. Az egyes témák, folyamatok, tevékenységek módszertanának kidolgozása mellett, nagy hangsúlyt kapott a modellekhez kapcsolódó múzeumi, könyvtári, közművelődési intézmények jó gyakorlatainak összegyűjtése és bemutatása is. A módszertani fejlesztés során a szakértők számára szakmai műhelyek nyújtottak lehetőséget a találkozásra és az eszmecserére.
A Cselekvő közösségek projekt keretében kidolgozott módszertani eredmények számos kiadványban megjelentek, amelyek hasznos útmutatók a közösségfejlesztésben dolgozók, illetve a téma iránt érdeklődők számára. A projekt saját kiadványsorozatán (amelyekben a kutatási jelentések és módszertani útmutatók megjelentek) kívül a három szakterület legjelentősebb periodikáinak különszámait is a Cselekvő közösségek projekt témaköreinek szentelték. A Múzeumi iránytű sorozat 6, a Könyvtári figyelő 3, a Könyv, könyvtár, könyvtáros 3, a Szín Közösségi Művelődés 3 száma foglalkozik a témával. A kiadványok online formában is elérhetőek a projekt honlapján (www.cselekvokozossegek.hu/tudastar).
A projekt büszkeségei, hogy a Cselekvő közösségek projekt során kidolgozott kulturális közösségfejlesztési módszereket, és a közösségi részvétellel való működtetési módot (társadalmiasítási modellt) mára számos intézmény, szervezet a gyakorlatban is alkalmazza, illetve a projekt eredményeinek vizsgálata egyetemi szakdolgozatok, illetve doktori kutatások témáivá vált.
