A tölgyfából faragott, öt méter hosszú és két méter magas, mintegy nyolcmázsás táblakép a magyarság történelmének sorsfordító eseményeit jeleníti meg a honfoglalás előtti időszaktól kezdődően az 1956-os forradalomig.
A pénteki budapesti ünnepségen Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke emlékeztetett: a Himnusz olyan korszakban született, amelyben a birodalmi beolvadás és a nemzeti lét megerősítése között kellett választania a magyarságnak. „A dombormű e tekintetben egy hasonló korban emlékeztet minket arra, hogy eleink mily sokszor és mekkora áldozatokat hoztak nemzeti megmaradásunk érdekében” – mutatott rá az alelnök, majd hozzátette: az alkotás minden nap emlékeztetheti a mellette elhaladókat, hogy a történelem jó oldalán állók mindig azok voltak, akik múltunk zivataros évszázadaiban a nemzeti függetlenségünk kivívásáért harcoltak.
„Sem Ferenc József, sem Rákosi Mátyás, de a trianoni utódállamok vezetői sem tudták elfogadni, hogy a Himnusz nemzeti összetartozásunk egyik legfőbb kifejezőjévé vált. Ezért is kulcsfontosságú, hogy Alaptörvényünk a Himnusz első sorával kezdődik” – fűzte hozzá Latorcai János. Kiemelte: a fák természetüknél fogva emlékezetnek minket a mögöttünk hagyott esztendőkre, hiszen a törzs közepéből kiinduló évgyűrűk jelzik, hogy mely évek voltak kedvezőek és melyek hoztak megpróbáltatást, szenvedést. Az Országgyűlés alelnöke rámutatott, hogy a dombormű is a középpontból indulva, az évgyűrűkhöz hasonló spirális szerkezetet követve indítja meg a történelmünket felölelő emlékezetfolyamot, mely híven tükrözi a magyar nép zivataros századait.
A táblaképen látható, aprólékosan kidolgozott életképek és drámai jelenetek a magyarság megmaradásért vívott küzdelmeit, többek között a 907-es pozsonyi csatát, a tatárjárást, a törökvész időszakát, a Rákóczi-szabadságharcot, az ország megcsonkítását okozó Trianoni-békeszerződést, valamint az 1956-os forradalmat idézik fel. „Az, hogy megmaradtunk, isteni segítség nélkül szinte elképzelhetetlen. Erre utal a dombormű felső részén megjelenő arkangyalpár és a Szent Korona is” – emelte ki az Országgyűlés alelnöke.
A felvidéki Szőgyénben élő Smidt Csaba alkotása 2010-től kezdődően hat éven át készült a művész műhelyében. A Himnusz-táblakép első bemutatója Tatán volt 2017-ben. Ezt követően Magyarország több városában és a Felvidéken is bemutatkozott, míg a végső helyére került a Barankovics István Irodaházban.
Nyitókép: Farkas Zsolt esperes, plébános megáldja Smidt Róbert fafaragó művész Himnusz című domborművét felavatásán a Barankovics István Irodaház aulájában. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
