A magyar plakátművészetben mindhárman a humoros ötletekkel vívták ki maguknak a figyelmet és a tiszteletet. Humoruk forrása a pesti vicc, az ismerős társadalmi helyzetek, típusok, az általános emberi gyengék szelíd fricskázása. Macskássy és Káldor munkásságát megérintette az 1930-as évek funkcionalista szemlélete is. Azok közé a művészek közé tartoztak, akik a reklámszakemberekkel karöltve átmentették a reklámot a harmincas évek kapitalista kereskedelmi versenyéből az ötvenes-hatvanas évek szocialista tervgazdaságának korszakába.
A tárlat vonzerejét a három művész rendkívüli ötletessége és sziporkázó humora biztosítja. Az idősebb generáció még emlékezhet plakátslágereikre, a fiatalok pedig a színes látvány élményén túl a bemutatott nyomtatványokon és terveken keresztül nyernek bepillantást az 1930-as évek és az 1950-1960-as évek világába.
A kiállítás a Magyar Nemzeti Galéria plakátgyűjteményének gyarapítási módjait, elképzeléseit szemléltető és az új szerzeményeit bemutató sorozatát folytatja. Ezúttal is szeretnénk hangsúlyozni a hagyatéki ajándékozás fontosságát. A Macskássy-hagyaték reklámgrafikai anyagát a Filmarchívum őrizte letétként, innen került a család jóváhagyásával 2011-ben a Magyar Nemzeti Galériába. Káldor munkáit 2001-ben a művész lánya, Káldor Katalin, Kassowitz alkotásait pedig 2012-ben fia, Kassowitz Péter ajándékozta a múzeumnak.
A kiállítás igazi szenzációi például Macskássy változatos műfajú reklámnyomtatványai, Káldornak az 1956-os és 1958-as országos plakátkiállításra készült nagyméretű plakáttervei és külkereskedelmi prospektusai, Kassowitz vendéglátóiparhoz kötődő csomagolásai és reklámszalvétái. Ezek a munkák egyúttal jelzik a plakátgyűjtemény gyűjtési stratégiájának az utolsó tíz évben történő változását is, a gyűjtőkör tágítását a vizuális kultúra tárgyanyagának szélesebb köre felé.
A tárlatról készült galéria ITT tekinthető meg.
Fotó: Csákvári Zsigmond
