A Biblia már a történelmi régmúltban "megragadta az államférfiak figyelmét", az amerikai kongresszus pedig 1983-ban hirdette meg az Egyesült Államokban a Biblia évét. Európában a Biblia volt az első nyomtatott mű, Itáliában 1500 előtt több mint tucatszor nyomtatták ki. A II. vatikáni zsinaton (1962-1965) határoztak arról, hogy a Biblia mindenki számára hozzáférhető legyen - hangoztatta megnyitóbeszédében Miller Milloy, a Nemzetközi Bibliatársulat főtitkára.
Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke arról beszélt, hogy a magyar nemzeti kultúra és a Biblia által képviselt értékek összessége ezer éve összetartozik. Az első magyar nyelvű irodalmi szövegek, úgy mint a Halotti beszéd vagy az Ómagyar Mária-siralom is bibliai témákat dolgoztak fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállítás nem pusztán a különböző Bibliákat mutatja be, hanem a Biblia és a kultúra, illetve a Biblia és a mindennapi élet kapcsolatát is számba veszi. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke kifejtette, hogy a Bibliából "saját magunkról is sok mindent megtanulhatunk", mert minden ember életére található benne útmutatás. Ez az a könyv, "amely életet ád, egyedül a Szentíráson keresztül adhatja meg a teremtő Isten az örök életet" - jegyezte meg.
Monok István, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a fordítások története a bibliákkal kezdődik. A tárlat megmutatja, hogy a Biblia stabil értékrendet képvisel, még az ókori római birodalomban is Nagy Konstantin császár a kereszténység üzenetét használta az államot összetartó erőként. A központi kiállítás mellett a térképtárban bibliai térképek gyűjteménye is megtekinthető - tette hozzá.
Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára a tárlatról elmondta, hogy ebben a témában ilyen alapossággal és tárgyi bőséggel még nem rendeztek kiállítást Magyarországon. A tárlat anyagához a világi és egyházi közgyűjtemények egyaránt hozzájárultak. A 2009. március 29-ig látható kiállítás célja egyrészt az, hogy a magyar bibliafordításokat a lehető legjobban bemutassa a kezdetektől napjainkig, másrészt az, hogy közelebb hozza az olvasókhoz, ezen belül is az ifjúsághoz a Szentírás tartalmát. A Biblia fordításai az egységes nyelvi normák, az irodalmi nyelv kialakításában is fontos szerepet játszottak, ezt is igyekszik bemutatni a kiállítás. Az első teljes egészében magyar nyelvű könyv, melyet külföldön nyomtattak, és az első magyar nyelvű, Magyarországon kiadott könyv egyaránt bibliafordítás volt - hangsúlyozta Pecsuk Ottó.
A kiállítás bemutatja a hazai latin és magyar biblikus kódexek híres példányait, a Bécsi, a Jordánszky- és az Érdy-kódexek mellett a könyvtárak legrégibb válogatott Vulgata-kéziratait is. Kiemelt helyen szerepelnek a tárlaton a magyar történelem és művelődéstörténet számos nagy alakjának - többek között Janus Pannoniusnak, a Balassi családnak, Kazinczy Ferencnek, Ady Endrének, Móricz Zsigmondnak, József Attilának, Babits Mihálynak, Jékely Zoltánnak, Szerb Antalnak, Illyés Gyulának, Ottlik Gézának, Pilinszky Jánosnak - a Bibliái is.
A Biblia Sacra Hungaricán a középső kiállítótermet templombelsőt idézően alakították ki, a befejező egység pedig régies tantermet mintáz. Az Élet válaszútjain elnevezésű részlegben olyan bibliai idézeteket hallgathatnak meg az érdeklődők, amelyek átsegíthetik az embereket a nagy válságokon. A szervezők a kisebbekre is gondoltak: a bábsarokban a gyermekek feleleveníthetik Noé bárkájának történetét, a kódexmásoló és kódexdíszítő műhelyekben pedig saját "kódexlapokat" írhatnak és díszíthetnek a gyerekek, illetve az egyik játszósarokban bibliai témájú memóriajátékon keresztül ismerkedhetnek meg a szentek életével.
