Hoppál Péter elmondta, hogy a munkák ütemezéséről kormányhatározat született. A 2013 óta zajló előkészítést követő megvalósítási szakasz első üteme 2018-ig tart majd, és három nagy pilléren nyugszik. Elsőként létrehoznak egy nagy nemzetközi kiállítást, amely az Árpád-ház Európában is párját ritkító teljesítményét igyekszik megmutatni szerte a világban. Nemzetközi kutatóintézetet alapítanak, amely az Árpád-ház gazdag örökségét többnyelvű publikációkkal a közvélemény elé tárná. A harmadik pillér pedig Székesfehérvárt érinti: komplex városrehabilitációs program részeként a volt Köztársaság moziból látogatóközpont jön létre, onnan indulva pedig egyfajta kulturális körút épülne ki a Nemzeti Emlékhely és a Szent István-székesegyház érintésével ? ismertette a részleteket az államtitkár.
Hoppál Péter felhívta a figyelmet arra, hogy az Árpád-ház a honfoglalás, a középkori államalapítás és a kereszténység felvétele mellett 12 szentet adott Európának és az egyetemes kultúrának. Szerinte a 21. század emberének kötelessége az Árpád-házat méltó módon bemutatni.
A nemzetközi kiállításról szólva közölte: a javaslatban szereplő 2018-as budapesti bemutató után a Magyar Nemzeti Múzeum 2022-ig öt tárlatot szervezne többek között Berlinben, Párizsban, Londonban és New Yorkban.
Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a következő hónapok szakmai előkészületeit követően kormánydöntés születhet a második ütemről is, amely további jelentős állami forrásokat biztosít az egykori koronázó város 2022-ig tartó fejlesztéseihez. Úgy vélte, az Árpád-ház program legnagyobb helyi fejlesztése a majdani dómmúzeum lesz a jelenlegi romterület helyén, mert a végső cél ?a laikusok számára is bemutatni Európa akkori egyik legnagyobb templomának monumentalitását, és lelki élményt adni az ide zarándokló embereknek?.
Hoppál Péter szerint mindezek megvalósulása esetén kiemelt nemzeti emlékhellyé válhat Székesfehérvár. A város turisztikai és zarándokközpont, a nemzeti identitás középpontja lehet a világban szétszórt 15 milliós magyarság számára.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára, Székesfehérvár országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy Mátyás király koráig a Nagyboldogasszony-bazilika és a város is az építkezés korszakát élte, amelyet pusztulás követett a török uralom alatt, de a Habsburgok érdekei sem segítették a várost a koronázótemplom újjáépítésében. Az 1930-as években a romokat láthatóvá tették, majd 2013-ban újra elkezdődött az építkezés az Árpád-ház Program elindításával.
Cser-Palkovics András polgármester elmondta, hogy az Árpád-ház Program első üteméből 2,3 milliárd forint jut a látogatóközpont kialakítására és a kulturális körút kivitelezésének megkezdésére.
Közölte: az egykori bazilika több ezer kőfaragványa és kövei jelenleg méltatlan körülmények között vannak, ezek méltó elhelyezésére a program keretében lehetőség nyílik. A tudományos munkát és a bemutathatóságot szem előtt tartó látogatóközpont a volt mozi helyén jön létre, néhány száz méterre a Nemzeti Emlékhelytől.
A városvezető megjegyezte, hogy az önkormányzat a pénteki közgyűlésen dönt arról a 20 millió forint saját forrásról, amely a Nemzeti Emlékhelyen díszkivilágítás kiépítését, virágosítást és tudományos-történelmi tablók bemutatását teszi lehetővé.
Forrás: MTI
Fotó: Simon Erika
