Hírmozaik – április 11.
Kiállítással nyílt meg a MITEM, indul a Batthyány család vallásturisztikai programja, a Teljesen idegenek debütált a Kelemen László Kamaraszínházban, a Feledi Project Kanáripaprikása, a gitárművészet ünnepe a Papp László́ Budapest Sportarénában.
Kiállítással nyílt meg a MITEM
A kommunista diktatúra idején politikai okokból üldözött művészeknek emléket állító kiállítás ünnepélyes megnyitójával pénteken megkezdődött a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) Budapesten, a Nemzeti Színházban.
A MITEM május 11-ig 15 ország 21 társulatának 26 előadását „építi be a színházi élet vérkeringésébe, és segíti a művészeti világ lüktetését” – mondta a megnyitón Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kulturális kapcsolatokért felelős államtitkára. Szólt arról, hogy az idei, immár tizenharmadik MITEM nemcsak földrajzilag, hanem időben is terjeszkedik.
Vidnyánszky Attila, a MITEM megálmodója, a Nemzeti Színház vezérigazgatója beszédében kiemelte: ez egy szabad fesztivál, itt mindig megvan a helye a vitának, „ellentétben a Nyugat-Európában létező fesztiválok többségével, amelyek a nagy világkérdések kapcsán egyfélét gondolók”. A vezérigazgató szerint a fesztivál alapelvei nem változtak az elmúlt tizenhárom évben, „mindig kényesen figyelünk arra, hogy sokszínű legyen ez a találkozó, és sokféle színházi nyelven megfogalmazott produkciók jelenjenek meg”.
A történelem színpadán – a magyar színjátszás a kommunista diktatúra árnyékában című kiállításon bemutatott színészek és alkotók 1947 és 1989 között kényszerültek súlyos döntésekre. A kiállítás huszonhat művész portréját mutatja be, mások mellett Bara Margitét, Darvas Ivánét, Jávor Pálét, Karády Katalinét, Krencsey Marianne-ét, Latinovits Zoltánét, Mensáros Lászlóét, Mezey Máriáét, Szeleczky Zitáét, Sinkovits Imréét és Somlay Artúrét. Emellett leveleket, visszaemlékezéseket, plakátokat, dokumentumokat idéz fel a múltból. „Gyönyörűséges látni, hogy életük a tehetségükhöz méltó, morális alapokon nyugvó volt, és irigylésre méltó, illetve mindannyiunk számára hitet adó az a bátorság, amely tetteiket, megszólalásaikat jellemezte” – mondta Vidnyánszky Attila.
A tárlat az Országos Színháztörténeti Múzeummal és Intézettel, a Nemzeti Emlékezet Bizottságával, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárával együttműködésben valósult meg. A látványvilágot Mira János tervezte, a kivitelezés Tóth Kázmér munkája, az anyagot a Nemzeti Színház munkatársai állították össze.
Indul a Batthyány család vallásturisztikai programja
Ünnepélyes keretek között indította útjára vallásturisztikai programját a Magyar Batthyány Alapítvány Körmenden, a Batthyány Örökség Központban. A kezdeményezés célja, hogy a történelmi Batthyány család rendkívül gazdag vallási, kulturális és történelmi örökségét új formában, a mai kor igényeihez igazodva tegye hozzáférhetővé. A vallásturisztikai kezdeményezés első ütemében három helyszínt – Körmendet, Egyedet és Szepetneket – kapcsolnak össze egy tematikus útvonal keretében. A Boldog Batthyány-Strattmann László Vallásturisztikai Útvonal nemcsak emlékhelyeket fűz fel, hanem a Batthyány család több évszázados közösségi, egyházi és társadalmi szerepvállalását is bemutatja.
Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Batthyány Alapítvány elnöke hangsúlyozta: „A Batthyány család korát megelőzve felismerte, hogy a hit, az egyházakhoz fűződő kapcsolat és a közösségek szolgálata örök társadalomformáló erő. A történelmi család tagjai nemcsak templomokat, kolostorokat és egyházi intézményeket támogattak, hanem a vallási sokszínűség, a felelősség és az egymás iránti tisztelet példáját is örökül hagyták maguk után. A most induló kezdeményezés egyszerre szolgálja a kulturális örökség megőrzését, a nemzeti emlékezet erősítését és a vallási turizmus fejlesztését. Célunk, hogy a család öröksége ne csupán történeti emlékként maradjon fenn, hanem élő módon váljon átélhetővé a látogatók, zarándokok és a helyi közösségek számára.”
Hosszú távú cél egy határokon átívelő vallásturisztikai hálózat létrehozása, amely öt országot – Magyarországot, Ausztriát, Szlovákiát, Horvátországot és Romániát – és összesen tizennégy várost kapcsol majd össze. A tervezett helyszínek között szerepel többek között Körmend, Ludbreg, Máriagyűd, Németújvár, Pozsony és Szepetnek is.
A program illeszkedik a nemzetközi vallási turizmus fejlesztésének irányaihoz is: a Magyar Batthyány Alapítvány a World Religious Tourism Network tagjaként, valamint a Zarándok Akadémiával együttműködésben dolgozik a kezdeményezés folyamatos bővítésén.
A Teljesen idegenek debütált a Kelemen László Kamaraszínházban
Április 10-én, a Kelemen László Kamaraszínházban mutatta be a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház Paolo Genovese világsikerű filmjének színpadi adaptációját, a Teljesen idegenek című vígjátékot, Cseke Péter rendezésében. Az előadás az évad utolsó bemutatója, amely egyszerre szórakoztat és késztet mély önvizsgálatra.
„Mindig vártuk, hogy olyan szereposztást tudjunk összeállítani, ami a legmegfelelőbb a társulatunknak. Nagyon régóta akartam a színház nyelvén beszélni erről a történetről, ami sokakat megérint. Tökéletesen illeszkedik ahhoz a célunkhoz, hogy fontos kérdéseket tegyünk fel a teátrum falai közt” – indokolta a darabválasztást Cseke Péter rendező, a színház igazgatója. Szerinte a történet különösen aktuális: „A telefonunk az életünk feketedoboza. Gyakorlatilag minden ott van benne – a kapcsolataink, a titkaink, a döntéseink lenyomatai. A kérdés az, hogy valóban ismerjük-e egymást, és hogy mit kezdenénk a teljes őszinteséggel.”
A kecskeméti adaptáció különlegessége, hogy a történet hazai közegbe került: magyar nevekkel és finom helyi utalásokkal válik még közelebbivé a nézők számára. Az előadás egy alternatív befejezést is kínál Szabó Borbála dramaturgnak köszönhetően, amely új perspektívát nyit a történet értelmezésében, és a nézők számára is felveti a választás lehetőségét.
A Feledi Project Kanáripaprikása
Kanáripaprikás címmel tart bemutatót a Feledi Project április végén: a produkció, amely horvát koprodukcióban valósul meg, Feledi János első prózai rendezése. A bemutatónak a Nemzeti Színház ad otthont a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (MITEM) keretében.
Miloš Radović Kanáripaprikás című művét április 27-én az Asterion Project társulattal koprodukcióban mutatják be. A darab horvát nyelven, magyar és angol felirattal látható, Čarna Kršul és Karácsonyi Zoltán szereplésével.
Áprilisban egy másik izgalmas produkcióval is várják a közönséget: Anton Pavlovics Csehov műve, a Cseresznyéskert elevenedik meg a Feledi Project mozgásközpontú nyelvén a Nemzeti Táncszínházban. Az előadásban közreműködik Kulka János színművész, valamint élőben játszik a Sárik Péter Trió. Az élő jazz-zene új dimenziót nyit a próza és a tánc találkozásában, egyedülálló atmoszférát teremtve a színpadon. Az előadás érzékenyen és kortárs módon reflektál az elmúlás, az elengedés és a változás kérdéseire, miközben vizuálisan és érzelmileg is magával ragadó színházi élményt nyújt.
A gitárművészet ünnepe a Papp László Budapest Sportarénában
Közel húsz év szenvedély, tűz és zene után elérkezett a pillanat: Gitano – Nagy Laci először lép színpadra önálló koncerttel a Budapest arénában május 1-jén. Ez az este nem csupán egy koncert – ez egy ünnep, ahol a mediterrán forróság, a latin ritmusok és a virtuóz hangszerjáték egy felejthetetlen élménnyé olvadnak össze.
A fények, a látvány és az egyedülálló zenei utazás együtt olyan élményt nyújtanak, amelyet nem lehet szavakba önteni. A romantikus dallamoktól a lehengerlő gitárszólókig, a lüktető doboktól a mediterrán ritmusokig ez az este minden korosztály szívét megérinti.
A 100 gitár egy színpadon fergeteges sikerű produkció után a Palladio Orchestra szólistái ismét elfoglalják a Budapest aréna monumentális színpadát május 2-án.
A dupla telt házas Erkel Színház-koncert után a zenekar ezúttal a Budapest arénában mutatja be lélegzetelállító műsorát. Egy 90 perces, szünet nélküli koncert, ahol a fény, a hang és a látvány tökéletes egységben kel életre. Hét gitárvirtuóz játszik egyedileg készített, fény- és hangvezérelt LED-gitárokon, amelyeket élő zenekar, vonósnégyes, látványos vizuális effektek, japán dobok és légtornász-produkciók emelnek még magasabb szintre.
A színpadon egyszerre szólalnak meg klasszikus és elektromos gitárok, ukulele, bendzsó és más különleges húros hangszerek. A műfajok és hangzások kavalkádja minden korosztály számára felejthetetlen élményt kínálnak.
A repertoár a klasszikus mesterek – Vivaldi, Beethoven, Paganini – műveitől a modern filmzenéken (Star Wars, James Bond, A keresztapa) át egészen a pop- és rockikonokig ível: Sting, Michael Jackson, Santana, Gipsy Kings, AC/DC. Mindez egyedi, szimfonikus gitárhangzásban szólal meg.
Közreműködik a 60 éves Szolnoki Szimfonikus Zenekar.
Címlapkép: Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt