Hírmozaik - április 19.

Nemzetközi Monotánc Fesztivál a Bethlen Téri Színházban

Április 22. és 26. között tizenkettedik alkalommal rendezik meg a Nemzetközi Monotánc Fesztivált a budapesti Bethlen Téri Színházban. A Közép-Európa Táncszínházzal közös esemény a szólótánc műfajának magyarországi és nemzetközi alkotóit mutatja be. A kétévente megrendezett fesztivál mára a monotánc egyik meghatározó nemzetközi platformjává vált.

A program az elmúlt évek jelentős szólóelőadásaiból válogat, különös hangsúllyal azokra a munkákra, amelyek személyes történeteken és egyéni jelenléten keresztül reflektálnak kortárs társadalmi kérdésekre. A monodrámák mintájára megalkotott monotánc műfaj olyan személyes vallomásokat tömörít, amelyek az egyéni sorsokat és az alkotók belső világát állítják a középpontba. A fesztivál nemzetközi együttműködéseinek részeként 2019-ben Szöulban is megrendezték a Monotanz Seoul fesztivált, azóta a rendezvényt felváltva tartják meg a dél-koreai fővárosban és Budapesten. Az idei programban dél-koreai, ukrán, osztrák, horvát, lengyel és magyar táncművészek szerepelnek.

A fesztivált Gergye Krisztián monotánc-előadása nyitja, amely a Barcsay 125 emlékévhez kapcsolódva a festő életművére reflektál. A program kiemelt előadásai között szerepel a három alkotó nemzetközi együttműködéséből Szöulban létrejött Mono Shifting, valamint a lengyel–ukrán alkotópáros dokumentarista munkája, a Resistance Movement, amely egy háborús tapasztalat személyes feldolgozását állítja középpontba. Szintén látható lesz az ukrán alkotók által készített Magura/ Territory & People című előadás, valamint osztrák és horvát művészek produkciói. A magyar alkotók közül Mádi László Doktrina című koreográfiája és Gyevnár Réka új szólója is szerepel a programban. A fesztivál zárónapján közép-európai táncművészeti egyetemek hallgatói mutatkoznak be a Bridging Academies program keretében.

Az előadásokat minden este közönségtalálkozók követik, többek között Lőrinc Katalin táncművész moderálásával. A fesztivált kísérőprogramok egészítik ki: Dusa Gábor fotókiállítása, köztéri installáció, valamint nemzetközi workshopok a Koreai Kulturális Központban.

Beporzóbarát kerttel bővült a budapesti Állatkert növénykerti része

Megnyílt a Fővárosi Állat- és Növénykertben a BeporZOOna elnevezésű új kert, amely a növényeket beporzó rovarok védelme mellett oktatási célokat is szolgál. Az új kert menedéket és táplálékot nyújt a vadméheknek, poszméheknek, fadongóknak, lepkéknek, zengőlegyeknek és más viráglátogató rovaroknak. A tanösvényként is működő területen információs felületek segítik a látogatókat abban, hogy megismerjék a beporzók szerepét, valamint a védelmük lehetőségeit.

A BeporZOOna kialakításánál a beporzó rovarok igényeit vették figyelembe. Ennek részeként olyan növényeket telepítettek, amelyek kora tavasztól késő őszig folyamatosan biztosítanak virágzó táplálékforrást. Előnyben részesítették az őshonos fajokat, emellett vegyszermentes fenntartást alkalmaznak. A kertbe rovarhotelek, holtfák, avarsávok, csupasz talajfoltok és biztonságos itatóhelyek is kerültek, hogy a rovarok számára megfelelő élőhelyet biztosítsanak.

A BeporZOOna része a Zümmögő sétány elnevezésű tanösvény, amely a méhekről és a méhészetről nyújt ismereteket. A fejlesztést az állatkert, pedagógusok számára rendezett szombati nyílt napján mutatták be. A beporzók védelme ugyanis kiemelt téma az intézmény zoopedagógiai programjaiban is. A projekt megvalósításában az Állatkert az Országos Magyar Méhészeti Egyesülettel, a BKM FŐKERT-tel és az Állatkerti Alapítvánnyal működött együtt.

Világszerte több mint száz helyszínen várja a közönséget az idei Orgonák éjszakája

Világszerte több mint 100 helyszínen több tucatnyi orgonista ad majd koncertet az idei Orgonák éjszakáján, május 23-án. A 2019-ben indult kezdeményezéshez határon túli magyarlakta települések, európai nagyvárosok is csatlakoznak.

A programok között templomi és koncerttermi hangversenyek mellett szabadtéri események, vízi orgonakoncertek és egyéb kísérőprogramok is szerepelnek. A fővárosi események egyik helyszíne a Zeneakadémia Nagyterme lesz, ahol Orgonaversenyek versenye címmel adnak koncertet. Az esten Hsziang-mej Fang és Silvio Celeghin orgonaművészek lépnek fel a Nemzeti Filharmonikus Zenekar közreműködésével, Teremi Dárius vezényletével. A műsoron Vajda János, Hidas Frigyes és Ott Rezső orgonaversenyei szerepelnek, utóbbi ősbemutatóként hangzik el.

Szintén Budapesten, a Deák Téri Evangélikus Templomban egész éjszakás orgonakoncert-sorozattal készülnek, a Szent István Bazilikában pedig Francesco Finotti gyertyafényes koncertjét hallhatja a közönség. Az idei programsorozat egyik újdonsága a gyertyafényes hangversenyek bevezetése, amely több hazai és nemzetközi helyszínen is megjelenik . A rendezvényhez számos vidéki város is csatlakozik. Székesfehérváron Kaposi Brúnó orgonaművész és Seidl Dénes trombitaművész lép fel, Miskolcon Tabajdi Ádám orgonaművész és Osztrosits Eszter hegedűművész ad koncertet az Avasi templomban, míg Győrben Hegyi Barnabás orgonaművész és Maros Dóra hegedűművész közös hangversenye lesz hallható a Loyolai Szent Ignác bencés templomban. Debrecenben, a Református Kistemplomban Boncsér Gergely, Klein Ottokár és Vadász Dániel tenoristák és Sárosi Dániel orgonaművész adnak közös koncertet, Pécsett pedig egy szabadtéri filmzenei orgonakoncerten vehet részt a közönség. Emellett Villányban bororgona program, Pécsett pedig jótékonysági futás kapcsolódik az eseményhez.

Éder Enikő színművész Poór Lili díjas lett

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Poór Lili-díjjal tüntette ki Éder Enikőt, az Aradi Kamaraszínház és a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház színművészét, a temesvári és aradi színházi munkásságáért és a szórványban végzett kulturális misszió felvállalásáért.

A laudációt Tapasztó Ernő színész-rendező, az Aradi Kamaraszínház művészeti vezetője készítette, ennek szövegét Márton Evelin író, a Helikon szerkesztője olvasta fel az ünnepségen. A méltatásban kiemelték, hogy Éder Enikő egy magyarországi karrier helyett itthon – Temesváron, Aradon – maradt, ezért „ebben a díjban ez is benne van: az otthon, mint áldás, a maradás, mint örök megválaszolatlan menni akarás. Az örök vágy. A szenvedély. A bizonytalanság.” – fogalmazott a laudációban Tapasztó Ernő, aki szerint ebben a díjban ugyanakkor benne van „a színpadon-lenni-akarás minden gyönyöre és fájdalma” is. Méltatásában továbbá Tapasztó így fogalmazott: „Amikor kimegy Enikő a színpadra nézzetek csak rá egy pillanatra: a haja Bach, a homloka hegy, a szemöldöke tenger, egyik szeme játék-szivárvány, a másik mélysötét bársony, az ajka bor és Nyina, egyik keze Gertrúd, a másik Gertrudis. És mindig ott a színpad, ahova lép. Ha elmegy onnan, a színpad is eltűnik.”

A kézdivásárhelyi származású színésznőt, Éder Enikőt számos szerepben láthatta már a közönség a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az Aradi Kamaraszínház produkcióiban. Remek színészi alakításaiért számos díjat szerzett, ugyanakkor 2008-ban megnyerte A társulat című szereposztó magyarországi televíziós showműsor döntőjét és ő alakította Saroltot az István, a király című rockopera ősbemutatójának 25., 30. és 35. évfordulójára bemutatott jubileumi előadásokban.

Az EMKE a romániai színjátszás egyik legfontosabb díját, a Poór Lili-díjat kiemelkedő teljesítményt elérő színésznőknek, vagy szakmailag is nagy jelentőségű évfordulóhoz érkező pályatársnak ítéli oda minden évben.

Címlapkép: Gergye Krisztián a 8. Nemzetközi Monotánc Fesztivál megnyitóján Fotó: MTI/Mohai Balázs