Hírmozaik – április 21.

Európai Örökség díjat kap a Magyar Állami Operaház

Bekerült az Európai Örökség díj / Europa Nostra-díj idei nyertesei közé a Magyar Állami Operaház restaurálása – jelentette be Hermann Parzinger, az Europa Nostra ügyvezető elnöke kedden Budapesten, az Operaházban tartott örökségvédelmi konferencia sajtóeseményén.

„A projekt gondos egyensúlyt teremt a történelmi színház helyreállítása és a modern előadási követelmények között. A kiemelkedő interdiszciplináris munka és a fejlett, fenntartható technológiák integrálása biztosítja az Operaház folyamatos működését a legmagasabb szakmai színvonalon” – idézte a zsűri szavait Hermann Parzinger.

Idén Európa legrangosabb örökségvédelmi díjait 30 példamutató projekt kapja meg a kontinens 18 országából. Az 1884-ben épült budapesti Operaházat a Műemlékvédelem és adaptív újrahasznosítás kategóriában díjazták.

Válogatás a Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményéből

A ceglédi Kossuth Múzeumban április 24-én nyílik meg a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. – Nemzetközi Kerámia Stúdió gyűjteményéből válogatott, Testbe zárt történetek című tematikus kiállítás. A kiállítást Zakar József, a Kossuth Múzeum igazgatója nyitja meg.

Az 1977-ben alapított kecskeméti Nemzetközi Kerámia Stúdió a világ egyik úttörő kortárs kerámiaművészeti intézménye. Azzal a küldetéssel jött létre, hogy inspiráló és professzionális találkozóhelyet teremtsen a világ minden tájáról érkező művészek számára. Műemléki védettségű épületegyüttese ad otthont az egyedülálló nemzetközi gyűjteménynek. A kollekció jelenleg ötven ország több mint ötszáz művészének mintegy négyezer alkotását őrzi, és anyaga rendszeresen szerepel rangos hazai és külföldi kiállításokon. A gyűjtemény különlegessége, hogy darabjai mind a stúdióban készült alkotások, így nemcsak műtárgyegyüttesként, hanem egy élő, nemzetközi alkotói közeg lenyomataként is értelmezhető. Sokszínűsége jól tükrözi a kortárs kerámia formai és gondolati gazdagságát, a hagyományos technikáktól a kísérleti megközelítésekig.

A ceglédi Kossuth Múzeumban rendezett kiállítás a gyűjtemény figurális műveiből kínál válogatást. Az anyagban amerikai, ír, japán, kínai, koreai, litván és magyar művészek szobrai láthatók. A kiállítás az emberi létezés két, látszólag távoli, valójában szorosan összefonódó dimenzióját vizsgálja: a hétköznapi, profán világot és a szakrális, időtlen történetek terét. A bemutatott kerámiaszobrok egyszerre idézik meg a mindennapi élet ismerős pillanatait, valamint a bibliai és mitológiai történetek emelkedett, szimbolikus alakjait. A hétköznapi jelenetek figurái egyszerű gesztusokban és mozdulatokban öltenek formát. Velük párhuzamosan – nem szembeállítva, inkább melléjük rendelve – jelennek meg a bibliai és mitológiai témák alakjai, amelyek a kollektív emlékezet és a spirituális hagyomány részeként tárulnak fel előttünk.

Kiállító művészek: Claire Curneen (IE), Fekete László (HU), Michael Flynn (IE), Kun Éva (HU), Jolanta Kvašyté (LT), Wookjae Maeng (KR), Janina Mironova (RUS), Schrammel Imre (HU), Akio Takamori (JP), James Tiesdale (USA), Kyung-Ok Yoo (KR), Zsigó András (HU)

Frédéric Chopin műveiből ad koncertet Bogányi Gergely Pécsett

Frédéric Chopin műveit szólaltatja meg a pécsi Kodály Központban Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész április 24-én, pénteken a Pannon Filharmonikusok Zenekarral.

Bogányi Gergely pályája során sokszor bizonyította elköteleződését Chopin művészete iránt: több lemezfelvétel mellett Chopin születésének kétszázadik évfordulója alkalmából két nap alatt tíz koncerten szólaltatta meg a szerző összes zongorára írt művét. Most pénteken a rendhagyó koncepció nemcsak a hallgatóság bevonását szolgálja, hanem új értelmet ad a koncertélménynek is.

A választható 90 mű előzetesen megismerhető. A hangversenyteremben az est háziasszonya a jegypozíciókat sorsolja ki, így a közönség tagjai egy számot mondanak be, kiválasztva legkedvesebb Chopin-darabjukat. Az eseményről bővebb tájékoztatás a Pannon Filharmonikusok weblapján olvasható, ahol a választható művek is megtalálhatók.

A nevetés, ami rólunk szól

A Déryné Társulat április 17-én mutatta be új előadását, a Tripla tréfa – Három Csehov egy felvonásban című produkciót, amely Anton Pavlovics Csehov három egyfelvonásos művét – a Leánykérést, a Nyári tragédiát és a Jubileumot – fűzte össze egyetlen estté, Ivaskovics Viktor rendezésében. Az előadás a mindennapi emberi kapcsolatok finom abszurditását és ellentmondásait vizsgálja: azt, hogyan nyelik el az emelkedett pillanatokat a kicsinyes játszmák.

Csehov hősei ezúttal is esendő, vágyakozó kisemberek, akik újra és újra saját hiúságuk és sértettségük hálójába gabalyodnak. A nevetés nem pusztán szórakoztat, hanem tükröt tart elénk: a nézők könnyen magukra ismerhetnek ezekben a helyzetekben.

A három darab gondolatilag is összefonódik: míg a Leánykérés egy kapcsolat kezdetének kaotikus, reményteljes pillanatait mutatja meg, a Nyári tragédia már egy megterhelt viszony belső feszültségeit tárja fel, végül a Jubileum egy széteső rendszer groteszk lenyomatával szembesíti a nézőt.

A produkció különleges szervezőelve, hogy a feleség alakját mindhárom történetben Ábrahám Kíra formálja meg, ezzel egységet teremtve a különálló világok között. Az ő jelenlétén keresztül válik érzékelhetővé, mennyire különbözően működünk különböző kapcsolati helyzetekben – miközben gyakran ugyanazokat a mintázatokat ismételjük.

Ivaskovics Viktor első rendezése a társulatnál új perspektívát hozott: a próbafolyamat során a hangsúly az egymásra figyelés vágyára és annak hiányára került, amely az egész előadás gondolati ívét is meghatározza.

A darabokat mozgásra és táncra épülő etűdök kapcsolják össze, amelyek sűrített formában mutatják meg a kapcsolódás törékenységét.

A Tripla tréfa látszólag könnyed komédia, valójában azonban pontos és érzékeny képet ad az emberi működésről. A humor és a tragikum végig egymásba fonódik: a nézők nevetve felismerik saját helyzeteiket. Az előadás végül nem válaszokat ad, hanem kérdéseket hagy maga után – olyanokat, amelyek még jóval az este után is tovább dolgoznak.

A Déryné Társulat előadása a jövőben az alábbi helyszíneken lesz látható: április 18. – Tokaj, Paulay Ede Színház; április 29. – Maglód, MagHáz; május 7. – Karcag, Déryné Művelődési Központ; május 28. – Szentes, Tóth József Színház és Vigadó

A lélek hangjai Brahmstól Filoménáig

Különleges, lemezfelvétellel egybekötött hangversenyre kerül sor 2026. április 30-án, este 7 órakor az Olasz Kultúrintézet Dísztermében, ahol Bogányi Gergely zongoraművész és a MÁV Szimfonikus Zenekar lép közönség elé. Az est karmestere Zsiros Levente, a fiatal karmester-generáció ígéretes tehetsége.

A koncert műsorának első felében Johannes Brahms monumentális d-moll zongoraversenye (op. 15) hangzik el, amely a romantikus repertoár egyik legmélyebb és legszenvedélyesebb alkotása. A mű egyszerre drámai és lírai. A zongora és a zenekar párbeszéde nem virtuóz csillogásra, hanem belső küzdelmek és érzelmi vívódások kifejezésére épül. Brahms fiatalon írta a darabot, de már itt megmutatkozik érett, filozofikus hangja és rendkívüli formaérzéke.

Az est második felében egy kortárs magyar alkotás, Bogányi Gergely Szent Filoména legendája című műve szólal meg, amelynek különleges jelentőséget ad, hogy a koncert egyben a darab lemezfelvétele is. A hét tételből álló kompozíció egy megrendítő történetet dolgoz fel: a korfui királylányból lett vértanú, Szent Filoména életét.

A koncert szólistája a nemzetközileg is elismert és különleges hangzásvilágú interpretációiról ismert, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Bogányi Gergely zongoraművész.

Az est páratlan zenei élményt ígér a közönségnek. Egy olyan alkalmat, ahol a romantika mélysége és egy modern, spirituális ihletésű alkotás találkozik kiváló művészek előadásában.

Filmklub az Art+ Cinema moziban

Premier előtti vetítéssel indul újra a Csejk Filmklub. Csejk Miklós filmtörténész, aki 25 éven át tartott filmklubot, most Francois Ozon Az idegen című filmjével kezdi újra kéthetenként jelentkező filmklubját. Albert Camus Közöny című kisregényének filmadaptációját két nappal a hazai bemutató előtt, április 28-án kedden 18 órakor az Art+ Cinema moziban mutatja be egy filmklub keretében. A vetítés után kötetlen beszélgetés lesz a látottakról.

Címlapfotó: A Magyar Állami Operaház épülete 2026. április 21-én. Bekerült az Európai Örökség díj / Europa Nostra díj idei nyertesei közé az Operaház restaurálása.  Fotó: MTI/Purger Tamás