Hírmozaik – augusztus 3.
Kezdődik a 28. Zsidó Kulturális Fesztivál és a Dunakanyar Élménykör Napok; elhunyt Szelényi Iván szociológus; a Baltazár Színház kapja a Színházi Kritikusok Céhének Jövő díját.
Mintegy 30 programmal várja a közönséget a 28. Zsidó Kulturális Fesztivál
Hat helyszínen mintegy harminc programmal, több mint 300 fellépő közreműködésével rendezik meg augusztus 30. és szeptember 10. között a 28. Zsidó Kulturális Fesztivált. Az idei, „Hagyomány. Jelenlét. Ünnep.” mottóval meghirdetett fesztiválon világhírű előadók, különleges művészeti találkozások, ősbemutatók, koncertek, irodalmi estek és filmvetítések idézik meg a zsidó kultúra gazdagságát, sokszínűségét és ma is eleven erejét.
A fesztivál minden évben a zsidó újévet megelőző időszakban ad lehetőséget a számvetésre és a reményre. A rendezvény egyszerre idézi fel a lezáruló év tapasztalatait és készít fel az új évre, miközben évről évre új művészeti élményekkel várja a közönséget. Az augusztus 30-án kezdődő rendezvénysorozatnak a Dohány utcai, a Rumbach utcai, a Hegedűs Gyula utcai és a Frankel Leó úti zsinagóga, valamint a Goldmark terem és a pécsi zsinagóga ad otthont. A programban koncert, irodalmi est, filmvetítés és ősbemutató egyaránt szerepel; fellép többek között a Gipsy Kings by Diego Baliardo, az Avishai Cohen Trio, a Budapest Klezmer Band, az Anima Sound System, valamint számos magyar és nemzetközi előadó. A részletes program és a jegyvásárlási lehetőség a zsidokulturalisfesztival.hu oldalon érhető el.
Érkezik a Dunakanyar Élménykör Napok
A Visit Hungary augusztus 7–16. között első alkalommal hívja életre a Dunakanyar Élménykör Napokat, a térség aktív, kulturális, családi és gasztronómiai élményeit összekapcsoló programsorozatát. A tíz nap során több mint kilencven különböző program közül válogathatnak az érdeklődők: a kínálatban vízi és szárazföldi kalandok, kulturális események, történelmi helyszínek, családi foglalkozások, gasztronómiai különlegességek és helyi termelői piacok egyaránt helyet kapnak.
A Dunakanyar Élménykör Napok gasztronómiai programjai a helyi alapanyagokra épülő fogásoktól a termelői piacokig számos ízélményt kínálnak. Augusztus 14-én Nagymaroson, a Kollektív Bisztróban Bózsó Gyula, az Ehető erdő című könyv szerzője tart izgalmas stand-up előadást, ahol különleges kóstolók is segítenek felfedezni az erdők rejtett ízeit. A helyi termelők kínálatával a Nagymarosi Termelői Piacon is találkozhatnak a látogatók. A Natura Hill Zebegény birtokán rendezik meg a Dunakanyar Panoráma Pikniket, ahol a finom falatok, a helyi borok, az élő zene és a pop-up kertmozi együtt teremtenek jó hangulatot.
A programsorozat keretében Esztergomban augusztus 8-án és 15-én városnéző SUP- és kajakkörtúrán vehetnek részt az érdeklődők. Augusztus 12-én kifejezetten kezdőknek szóló élményevezés várja az érdeklődőket Esztergomban, ahol biztonságos körülmények között, szakképzett vízitúra-vezető segítségével ismerkedhetnek meg a SUP-ozás alapjaival.
Visegrádon augusztus 7–9. között és augusztus 14–16. között indulnak vezetett SUP-túrák a Sportcentrumtól a SUP Dunakanyar szervezésében.
A Dunakanyar Élménykör Napok alatt kulturális előadások, koncertek, történelmi programok és interaktív élmények is várják az érdeklődőket.
Augusztus 15-én és 16-án a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum vezetett gyalogtúrái nyújtanak kellemes kikapcsolódást. Itt bemutatják az Elpusztíthatatlan tárgyak időszaki kiállítás különleges, a lakóházak enteriőrjébe installált darabjait, de bepillantást lehet nyerni az Együtt a fenntarthatóságért tárlatba is. A Szentendrei Teátrumban pedig izgalmas előadások, operabeavatók, zenés komédiák és barokk zenei programok várják a közönséget augusztus 7-től 16-ig.
A Baltazár Színház kapja a Színházi Kritikusok Céhének Jövő díját
A Baltazár Színház kapja a Színházi Kritikusok Céhének Jövő díját, amelyet a társadalmi folyamatok alakításán innovatív színházi gondolkodással, elkötelezetten dolgozó alkotók kaphatnak meg.
Az elismerést szeptember 20-án adják át a 47. Színikritikusdíj-átadó gálán, az Eötvös 10-ben. A közleményben idézik Lénárt Gábor laudációját, aki hangsúlyozta: Elek Dóra a Baltazár Színház 1998-as megalapításával nem terápiás csoportot, szabadidős foglalkozást vagy jótékonysági kezdeményezést indított útjára, hanem színházat alapított. Olyan színházat, amelyben a fogyatékossággal élő résztvevők alkotóművészként lépnek színpadra. Felidézte: a társulat alapításakor Elek Dóra feltette az akkori csoport tagjainak a kérdést, hogy ki akar színész lenni, ki akarja a színházat hivatásának választani. Akik igent mondtak, saját jövőjüket meghatározó döntést hoztak, s ezzel a színház munkává, felelősséggé, hivatássá, az önálló önkifejezés lehetőségévé vált számukra. A kezdeti szerdai foglalkozásokat felváltotta a mindennapos próbamunka, amelyből értékes előadások születtek, és termékeny alkotói pályák bontakoztak ki – írta. Hangsúlyozta: a Baltazár Színház jelentősége nem pusztán abban áll, hogy lehetőséget teremt azoknak, akik a művészeti életben szinte láthatatlanok, mert a színházi intézményrendszer útjai jórészt zárva maradnak előttük. Ennél sokkal radikálisabb dolgot tett: nem kérte a közönséget, hogy elnéző legyen, épp ellenkezőleg, arra szólított fel mindenkit, hogy szakmailag egyenrangúként tekintsen a színészeire – emelte ki. A Baltazár társulatában 28 éve folyik a következetes munka, az előadásokban fogyatékossággal élő és nem fogyatékossággal élő színészek, zenészek, művészek dolgoznak együtt, a Baltazár Művészeti Központban pedig olyan képzés jött létre, amely ott nyit utat, ahol az intézményes oktatás nem kínál továbblépési lehetőségeket.
Meghalt Szelényi Iván szociológus
Hosszú betegség után, 88 éves korában meghalt Szelényi Iván Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus, a Tárki Zrt. igazgatósági tagja – közölte Facebook-oldalán a Tárki Társadalomkutatási Intézet Zrt.
A magyar szociológia külföldön is elismert kiemelkedő alakja 1938. április 17-én született Budapesten, apja Szelényi Gusztáv biológus, nagyapja Szelényi Ödön irodalomtörténész, filozófus volt. 1960-ban végezte el a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (ma Budapesti Corvinus Egyetem) külkereskedelmi szakát. 1964-ben Ford-ösztöndíjjal az Egyesült Államokban tanult, 1973-ban megszerezte a szociológiai tudományok kandidátusi fokozatát. Diplomájának megszerzése után a Központi Statisztikai Hivatalban (KSH) dolgozott, a szociológia iránti érdeklődése akkor kezdődött, amikor nyelvtudásának (francia, orosz, angol, német) köszönhetően a hivatal könyvtárában külföldi folyóiratokat szemlézett. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Szociológiai Kutató Intézetének 1963-ban lett tudományos munkatársa, majd 1967-ben tudományos titkára, 1970-ben pedig a településszociológiai osztály vezetője lett, majd a Szociológia című tudományos szakfolyóirat szerkesztője és a közgazdaság-tudományi egyetem városszociológiai csoportjának vezetője volt. Hosszú évekig együtt kutatott Konrád Györggyel, ekkor kezdődött barátságuk. A szerzőket a hatóságok megfigyelték, lehallgatták, végül a kéziratot lefoglalták, őket eltávolították állásukból. Államellenes izgatás címén eljárás indult ellenük, de felajánlották, hogy külföldre távozhatnak. Szelényi élt ezzel a lehetőséggel, míg Konrád a belső emigrációt választotta. Szelényi 1975 májusában Angliába utazott, ahol a Kenti Egyetem vendégprofesszora lett, egy évvel később a dél-ausztráliai Flinders Egyetemen folytatta munkáját. 1981-től az Egyesült Államokban a Wisconsin-Madison Egyetemen, 1986-tól a New York-i Egyetemen, három évvel később Los Angelesben a UCLA-n tanított. 1999–2009 között a Yale Egyetem professzora, egy ideig tanszékvezető tanára, 2010-től az Egyesült Arab Emírségek fővárosában, Abu-Dzabiban a New York-i Egyetem Társadalomtudományi Tanszékének dékánja volt. A Yale és a New York-i Egyetem emeritus professzora. A rendszerváltás után visszakapta magyar állampolgárságát, 1990-ben az MTA szociológiai tudományok doktora lett, még abban az évben az MTA levelező, 1995-ben rendes tagjává választották. 2005-ben a Magyar Szociológiai Társaság Polányi Károly-díjjal ismerte el munkásságát. 2006-ban Széchenyi-díjjal tüntették ki, 2008-ban Budapest díszpolgára lett, 2020-ban Hazám-díjat kapott. Fő kutatási területe a város- és településszociológia, a társadalmi egyenlőtlenségek, a kapitalizmus és a szocializmus szerkezeti problémáinak vizsgálata. Művei az angolon kívül francia, német, spanyol, koreai, kínai, orosz, lengyel, bolgár és román nyelven jelentek meg, több külföldi egyetem díszdoktorává, 2000-ben az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta. A Magyar Szociológiai Társaság elnöki és az Amerikai Szociológiai Társaság alelnöki tisztét is betöltötte. 2018 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagja volt.