Hírmozaik – augusztus 4.
Meghosszabbították a Dolce vita kiállítást a Galériában, és újra megnyitott a sötétben kalauzoló Láthatatlan Kiállítás is, évadnyitó színházi fesztivál Békéscsabán, elhunyt Kelemen Lajos és Tillai Ernő.
Tovább látogatható a Dolce vita című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában
A Magyar Nemzeti Galéria a nagy érdeklődésre való tekintettel augusztus 30-ig meghosszabbítja a Dolce vita. Itália élménye két évszázad magyar művészetében című kiállítás nyitvatartását. Az eddig több mint ötvenezer látogatót vonzó tárlat a 19. századtól a kortárs művészetig ívelő válogatással mutatja be, hogy Itália a magyar kultúrában évszázadok óta az utazók kedvelt úti célja, a művészek számára pedig kimeríthetetlen inspirációs forrás. A kiállításon 75 alkotó mintegy 150 műtárgya – festmények, grafikák, fotográfiák, szobrok, objektek és régészeti emlékek – idézi meg az Itália-élmény sokszínűségét, bemutatva, miként formálta az olasz táj, művészet és életérzés a magyar alkotók látásmódját az elmúlt kétszáz év során. A kiállításhoz kapcsolódó kísérőprogramok között tematikus tárlatvezetések, családi és gyermekprogramok, valamint irodalmi ihletésű alkalmak is szerepelnek, például augusztus 19-én a Szerb Antal nyomában című tárlatvezetés Urbán Dániellel. Augusztus 11-én és 13-án a hat–kilenc év közötti gyermekeket és szüleiket várja az Olasz mesék című családi tárlatvezetés, amely játékos formában kalauzolja végig a résztvevőket a kiállítás műalkotásain.
A meghosszabbított nyitvatartás időszakában további változatos eseményekkel várják a látogatókat: augusztus 25-én Juhász Anna irodalmár Itália meghódítása című szubjektív tárlatvezetésén irodalmi és képzőművészeti utazásra invitálja a közönséget, augusztus 26-án Prágai Adrienn művészettörténész kurátori tárlatvezetésén a magyar művészek Itália-képének változatos rétegei tárulnak fel, míg augusztus 27-én Winkler Nóra művészeti menedzser és Topor Tünde művészettörténész közös tárlatvezetése idézi meg az itáliai életérzés művészeti és kulturális vonatkozásait.
Nemzetközi fesztivállal indul a Békéscsabai Jókai Színház új évada
Szeptember 10. és 12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja az évadát a Békéscsabai Jókai Színház. A háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
A versenyprogramban a vajdasági Novem Színházi Szervezet, a Zentai Magyar Kamaraszínház és a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely közös produkciója, a Tolnai Ottó és Petrik Pál motívumaiból építkező Élőhomok; a Nagyváradi Szigligeti Színház A revizor; a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház Szakadás; valamint a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház Az öngyilkos című előadása szerepel. A találkozó egyik formabontó produkciója az Aradi Kamaraszínház és a Békéscsabai Jókai Színház közös produkciója, a Néma lakodalom ősbemutatója lesz. A versenyprogramot az Aradi Kamaraszínház többszörös fesztiválgyőztes előadása, a Kean, a színész zárja.
A fesztivál számos kísérőrendezvényt, szakmai beszélgetést, workshopot, valamint irodalmi és képzőművészeti programot is kínál.
Újra megnyitott a Láthatatlan Kiállítás
Július 8-tól ismét megnyílt a Láthatatlan Kiállítás a Népligetben. A látogatók teljes sötétségben, látássérült tárlatvezetők kíséretében fedeznek fel hétköznapi helyzeteket – hangokra, illatokra, érintésekre és egymásra figyelve. A program nemcsak azt ígéri, hogy megmutatja, „milyen vaknak lenni”, hanem találkozási lehetőséget teremt a látó és látássérült emberek között.
A kérdés sokakat érint, és a téma túlmutat egy különleges nyári programon. A World Health Organization (WHO) adatai szerint világszerte legalább 2,2 milliárd ember él valamilyen látássérüléssel. Ez azt jelenti, hogy a látással kapcsolatos nehézségek nem ritka, elszigetelt élethelyzetek, hanem társadalmi szinten is jelentős kérdések. Magyarországon a 2022-es népszámlálás adatai szerint 270 ezer ember él valamilyen fogyatékossággal. A mindennapi önállóságot nemcsak az egészségi állapot, hanem a környezet hozzáférhetősége, az információk elérhetősége és a társadalmi hozzáállás is alapvetően befolyásolja. A figyelmes emberi támogatás ezért túlmutat a gesztusértéken, és kijelenthetjük, hogy a társadalmi részvétel egyik feltétele.
A látogatók olyan élménnyel távoznak, amelyet nem lehet feltölteni egy közösségi oldalra. Egy felismeréssel arról, mennyi információt veszünk észre a környezetünkből a szemünk segítségével – és mennyi minden marad rejtve, ha nem figyelünk tudatosan.
A Láthatatlan Kiállításon a látogatók a Braille-írás alapjaival is megismerkedhetnek, miközben taktilis és interaktív feladatokon keresztül fedezhetik fel, hogyan érzékelhető a világ látás nélkül.
Elhunyt Kelemen Lajos író
Elhunyt Kelemen Lajos; a József Attila-díjas írót, költőt, szerkesztőt életének 73. évében érte a halál.
Kelemen Lajos 1954-ben született Büssüben, a Kaposvári Tanítóképző Főiskolán és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem tanárképző karán szerzett diplomát. Az 1970-es években a somogyi megyeszékhelyen könyvtárosként, népművelőként, Kadarkúton a művelődési ház igazgatójaként dolgozott. Kelemen Lajos 1994-től 2000-ig szerkesztette a Somogy folyóiratot, később az Új Balaton és a Magyar Napló folyóiratokat, egyik alapítója és hosszú ideig főszerkesztője volt a Képírás internetes lapnak.
Tagja volt a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Berzsenyi Társaságnak, kurátora a Képírás Művészeti Alapítványnak és a Balatoni Művészeti Alapítványnak, az 1990-es években pályakezdő írókat fogadó írótáborokat vezetett Kaposváron. Első versét még középiskolás korában publikálta, első kötete 1979-ben jelent meg Virraszt a kéz címmel. Számos kötetet szerkesztett, esszéit, kritikáit, verseit rendszeresen közölték az irodalmi lapok.
Munkásságával elnyerte a Móricz Zsigmond- és a Soros-ösztöndíjat, 1989-ben Podmaniczky-, 1994-ben Radnóti-, 2018-ban József Attila-díjjal jutalmazták. Utóbbit több évtizedes kiemelkedő irodalmi tevékenysége elismeréseként ítélték a Kaposváron élő alkotónak, aki 2015-ben a Somogy Polgáraiért díjat is megkapta.
Meghalt Tillai Ernő építész, fotóművész
Életének 100. évében hétfőn elhunyt Tillai Ernő kétszeres Ybl-díjas építész, a baranyai megyeszékhely díszpolgára, fotóművész – közölte Facebook-oldalán a Mecseki Fotóklub, amely korábban örökös tiszteletbeli elnökévé választotta.
Tillai Ernő 1927 márciusában született Pécsen. Az Erzsébet Tudományegyetem magyar, olasz, filozófia és művészettörténeti szakán kapott diplomát, majd 1950-ben a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) építészmérnöki karán tanult, később elvégezte a Magyar Építőművészek Szövetségének (MÉSZ) mesteriskoláját. A római Collegium Hungaricum diákjaként, majd 1968-ban a BME városépítés-városgazdaság szakán képezte magát, 1949-től a BME rajzi tanszékén demonstrátor, 1950-től tanársegéd volt, 1953-tól a Közti tervezőjeként részt vett az új műegyetem és a budai várnegyed tervezésében. 1955 és 1990 között a Pécsi Tervező Vállalat osztályvezető főépítészeként, műteremvezetőjeként, továbbá igazgatójaként is dolgozott. Három templom, negyven középület és 125 ezer lakás épült meg tervei alapján, munkája elismeréseként kétszer - 1961-ben és 1974-ben - kapta meg az Ybl-díjat – írta róla a Mecseki Fotóklub, amely kiemelte, hogy Tillai Ernő megromlott látása miatt festmények helyett fotófestményeket kísérletezett ki, alkotásaival pedig elnyerte az MFIAP-díjat amely a FIAP Mesterfényképésze rangot jelentette, s Magyarországon ő büszkélkedhetett vele először. A pécsi fotós szervezetbe már 1958-ban belépett, azt elnökként két időszakban is irányította, de a Magyar Fotóművészek Szövetségének is tagja volt, Pécsen, Budapesten és Berlinben is sikeres egyéni kiállításokon mutatták be munkáit. Jelentősebb építészeti munkái közül kiemelkedik az Evangélikus Teológiai Akadémia, a szekszárdi, a szombathelyi és a tabi művelődési ház, a pécsi Domus Áruház, balatoni SZOT-üdülőszállók, valamint a pécsi Matáv-irodaház megtervezése. Ybl-díjai mellett életműdíjat kapott a Fotóművészek Szövetségétől, a MAOE-től és a MAFOSZ-tól, megkapta a Janus Pannonius-díjat (1981), az Aranykazetta-díjat (2007), a Fotóművészeti Szövetség életműdíját (2007), a Tüke-díjat (2009), míg 2017-ben Pécs díszpolgárává választották meg.
Címlapfotó: Karácsony Géza Bacchánsnő (Álom) című szobra a Dolce Vita – Itália élménye két évszázad magyar művészetében című időszaki kiállítás sajtóbemutatóján a Magyar Nemzeti Galériában 2026. április 8-án. Balogh Zoltán / MTI