Hírmozaik - december 29.
Magyar díjazottak a trieszti operettfesztiválon, ki kapta a Zádor Annáról elnevezett művészettörténeti elismerést, a Montágh Testület bejelentette, melyik az Év szava - hírösszefoglalónk.
Életműdíjat kapott Triesztben Kállay Bori, kitüntették Dr. Vadász Dánielt is
Életműdíjat vehetett át Kállay Bori érdemes művész Európa legnagyobb operettfesztiválján december 26-án, Triesztben, a Politeama Rosetti Színházban. A 35. Nemzetközi Operett-díj átadásán elismerést kapott Dr. Vadász Dániel, a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen igazgatója is.
A 35. alkalommal megrendezett eseményen Kállay Borinak sokoldalú tehetsége, a hivatása iránti alázata, művészi elkötelezettsége elismeréseként adták át a díjat. Méltatásában azt írták a szervezők, hogy Kállay tökéletesen megtestesíti az operetténekes minden erényét: kiváló zenei képességet, magas szintű színészi játékot és tánctudást. Életműve valódi csillaggá avatta őt az operett világában.
Az ugyancsak elismerésben részesült Dr.Vadász Dániel, a debreceni Csokonai Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott: „A Csokonai Nemzeti Színház igazgatójaként továbbra is keresni fogom a nemzetközi együttműködések lehetőségeit az egész világon, de azon belül is különleges figyelmet szentelve Trieszt és Debrecen kulturális kapcsolatainak megerősítésére.”
Átadták a 2025-ös Zádor Anna-díjat
A független művészettörténeti elismeréssel ezúttal Pál Emesét, a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem adjunktusát ismerte el a Kossuth-díjas Zádor Anna által létrehozott alapítvány.
Zádor Anna (1904-1995) Kossuth-díjas művészettörténész végrendelete értelmében a hagyatékából létrehozott alapítvány 1997 óta osztja ki a nevét viselő díjat, amellyel az építészettörténettel foglakozó és munkájuk eredményét publikáló, 40 évnél fiatalabb szakemberek kitartó kutatómunkáját ismerik el. A díj kuratóriumának tagja többek között Farbaky Péter, Bibó István, Kelényi György és Ritoók Pál művészettörténészek.
Pál Emese 2005-2010 között a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen tanult, majd itt írta meg PhD disszertációját, Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben címmel. 2013-2014-ben a szamosújvári Örmény Katolikus Gyűjtőlevéltárban dolgozott, 2015 óta pedig óraadó, majd egyetemi adjunktus Kolozsváron. Számos erdélyi és magyarországi konferencián adott elő, és több örmény témájú kiállítást rendezett.
2015-ben Kolozsvárott, a Polis Könyvkiadó és Erdélyi Múzeum Egyesület közös kiadásában megjelent könyve Örmény katolikus templomi berendezések Erdélyben címmel. Az utóbbi időben a 20. századi modern falképekkel és kerámiamozaikokkal foglalkozik. A fentieken kívül jelentős az utóbbi években végzett tudományszervezői, kiadói tevékenysége is, hiszen kiállítási katalógusok szerkesztésén túl a fiatal művészettörténészek konferenciaköteteinek szerkesztését is felvállalta.
Az édesanya az Év szava a Montágh Testület szerint
A szép magyar beszéd és a helyes nyelvhasználat felett őrködő szervezet indoklása szerint a kifejezés egyszerre hordoz nyelvi, kulturális, érzelmi és nemzeti jelentéstartalmat, amely a kihívásokkal teli jelenben különös hangsúlyt kap – írta az MTVA sajtóközleménye.
A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) szervezetéhez tartozó tanácsadó, véleményező, javaslattevő és ellenőrző testület tagjai minden évben kiválasztják azt az egy szót, amely legkifejezőbben utal az adott év történéseire, valamint a változó körülmények és világszintű kihívások között a legfontosabb értékre hívja fel a figyelmet.
Mint írták, a 2025-ös Év szava az anyaságra irányítja a figyelmet, arra az értékre, amely köré a család, mint alapvető közösség felépül, és amely a gondoskodás, a biztonság és az érzelmi kötődés elsődleges forrása.
Aczél Petra nyelvész, egyetemi tanárt az MTI közleménye idézi, aki elmondta: az édesanya szó teljesen egyedülálló a magyarban. Az anya az egyik legősibb magyar szavunk, az édes pedig szintén nagyon régóta ott van a nyelvünkben. Utóbbi jelentett rokoni viszonyt és jelentett ízt, de jelentett kedvességet is.
