Hírmozaik – február 12.

Több mint tízezer oldalnyi Erkel-forrás vált online hozzáférhetővé

A Magyar Állami Operaház és az Országos Széchényi Könyvtár együttműködésének első kézzelfogható eredményeként 2026. február 10-én vált nyilvánossá az István király című opera teljes forráskorpusza digitális formában. Az esemény apropóját a mű közelgő operaházi felvétele adta, egyben lehetőséget teremtve arra, hogy a két intézmény nyilvánosan beszámoljon a digitalizálási programról és a jövőbeni tervekről. Az együttműködés nyitányaként az OSZK Copia felületén közkincsként, szabadon hozzáférhetővé tették az István király valamennyi fennmaradt dokumentumát.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: az utódok felelőssége az örökség ápolása és gondozása olyan korszerű eszközökkel, amelyek a jelen számára is értelmezhetők és hasznosak. Kiemelte, hogy a két kultúrstratégiai intézmény – az Operaház és az Országos Széchényi Könyvtár – képes beteljesíteni azt a küldetést, hogy a kevésbé ismert, de kiemelkedő jelentőségű dokumentumokat, így az István király kéziratát is feltárja, feldolgozza, majd újra kutathatóvá és használhatóvá tegye.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója arról beszélt, hogy az intézményben az elmúlt években nagyszabású digitalizálási projektek zajlottak, amelyek egyaránt érintik a tömeges digitalizálást és a legbecsesebb egyedi dokumentumok feldolgozását. Elmondta, tudatosan keresik azokat a kezdeményezéseket, amelyek a legnagyobb társadalmi hasznosulással járnak, és ebben kiemelt szerepet kapnak a zenetörténeti projektek. Ezek során több partnerrel működnek együtt, így a Haydneum – Magyar Régizenei Központtal és a Zeneakadémiával is. Az Operaházzal közös munka célja az OSZK-ban őrzött teljes Erkel-gyűjtemény digitalizálása és mindenki számára hozzáférhetővé, felhasználhatóvá tétele.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója az Erkel-operaprojekt kapcsán kiemelte az intézmény elkötelezettségét amellett, hogy alapító fő-zeneigazgatójuk, a nemzeti opera műfajának megteremtője előtt kritikai kiadások alapján, a lehető legmagasabb művészi és szakmai minőségben készített felvételekkel tisztelegjenek, és a műveket hozzáférhetővé tegyék. Felidézte, hogy mintegy másfél évtizede készült el a Bánk bán hangfelvétele, majd a Hunyadi Lászlóé, ezt követően azonban a sorozat megszakadt a megfelelő kották hiánya miatt. Három koncertszerű előadás alapján rögzítették a Dózsa György és a Bátori Mária operák kivonatát, valamint az Erzsébet című opera Erkel által komponált második felvonását. Kiemelte, hogy Erkel Ferenc teljes életművét először kottában, majd hangfelvételeken is rögzíteni és hozzáférhetővé kell tenni, és ezt a munkát 2033 márciusáig szeretnék lezárni, amikor éppen kétszáz éve lesz annak, hogy Erkel Ferenc Kolozsvárott először vezényelt nyilvánosan saját operabetét-szerű műveket.

Veszprém ismét a magyar krimi fővárosa

Február 21-én negyedik alkalommal rendezik meg a Magyar Krimifesztivált, amely mára a kortárs magyar krimi egyik legfontosabb találkozópontjává vált. A rendezvénynek idén is Veszprém ad otthont, a Foton Audiovizuális Centrum tereiben.

A fesztivál története 2023-ban indult, amikor a Magyar Krimiszemle alapítói – Cserháti Éva, Kálai Sándor és Varga Bálint – életre hívták az eseményt. A szervezői csapat azóta megújult, de a cél változatlan: a kortárs magyar krimi sokszínűségének bemutatása, az írók és olvasók közötti közvetlen párbeszéd megteremtése, valamint az alkotói közösség tudatos építése. A fesztivált jelenleg Cserháti Éva, Patkó Ágnes írók és Kálai Sándor krimikutató szervezik. A krimifesztivál kiadófüggetlen esemény, ahol írók és krimikutatók moderálják a beszélgetéseket. A cél, hogy a legismertebb szerzők mellett új hangok is bemutatkozhassanak: az idei 14 meghívott író közül öten most szerepelnek először a fesztiválon, összesen nyolc különböző kiadót képviselve.

Minden évben egy központi téma köré szerveződnek a programok. Idén a „Döglött akták” hívószó alatt vizsgálják a krimi különböző arcait: a valós bűnesetektől a klasszikus hagyományokon át egészen az önreflexív, műfaji játékokig.

Jön a Határtalan Mesék Fesztiválja

2026 szeptemberében új, hiánypótló esemény indul útjára a hazai kulturális életben: a Határtalan Mesék Fesztiválja (HAM), amely 2026. szeptember 21–27. között várja a közönséget és a szakma képviselőit. A fesztivál célja, hogy átfogó képet adjon a magyar gyermek- és ifjúsági színház sokszínűségéről, és találkozási pontot teremtsen mindazok számára, akik alkotóként, intézményként vagy szakemberként elkötelezetten dolgoznak a fiatal korosztály megszólításán.

A fesztivál küldetése, hogy láthatóvá tegye ezt a műfajt, erősítse szakmai presztízsét, és ösztönözze azokat az innovatív, érzékeny és korosztály-specifikus megközelítéseket, amelyek valódi hatással vannak a fiatal nézők gondolkodására és érzelmi fejlődésére.

A fesztivál helyszíne a Kolibri Színház, amely három játszóhelyével biztosít teret a különböző korosztályokhoz és formanyelvekhez igazodó előadások számára. A Kolibri Színház elsősorban a 6–10 éves korosztálynak szóló gyermekelőadásokat fogadja, a Kolibri Fészek a csecsemő- és kisgyermek korosztály (0–3 és 3–6 év) számára kínál intim, érzékeny színházi élményeket, míg a Kolibri Pince az ifjúsági előadások (12–14 és 14–18 év) színtere lesz.

A fesztivál programjába összesen 17 előadás kerül beválogatásra: 6 a Kolibri Színházba, 6 a Kolibri Fészekbe és 5 a Kolibri Pincébe.

A Határtalan Mesék Fesztiválja szakmai jellegét erősíti a díjazási rendszer is. A fesztivál során elismerések kerülnek kiosztásra életkori kategóriák szerint – a csecsemőszínháztól az ifjúsági előadásokig –, valamint művészeti kategóriákban, többek között a legjobb rendezés és a legjobb színészi alakítás díjai. Különdíj ismeri el a határon túli magyar produkciókat, míg a fesztivál fődíja, a Kolibri-díj a teljes mezőny legkiemelkedőbb előadását jutalmazza.

A nyitókoncerten adták át a Cziffra Fesztivál díjait három kategóriában

A Bajnokok ligája #jazz elnevezésű koncerttel vette kezdetét a Cziffra Fesztivál összefüggő közel kéthetes programsorozata, amelynek első eseményén három kategóriában adták át a fesztivál rangos díjait, a Kreatív Művész díjakat az Ifjú Tehetség díjat és a Kvintesszencia Talentum különdíjat. Az öttagú szakmai kiválóságokból álló zsűri döntése alapján négy művészt ismertek el a Balázs János zongoraművész által alapított és vezetett programsorozat keretében, amely egészen február 22-ig mindennap egyedi programokkal várja a közönséget.

A nyitókoncertnek a Zeneakadémia Nagyterme adott otthont, ahol elsöprő sikerrel a jazz és a népzene kiemelkedő művészei léptek színpadra: Lakatos Mónika, Balogh Kálmán, Dresch Mihály és a Sárik Péter Trió. Az est házigazdája Batta András zenetörténész volt. A Cziffra Fesztivál elkötelezett támogatója a jövő előadóművész-generációinak, melynek keretében évről évre rangos díjakkal ismerik el a tehetséges művészeket.

A KvintEsszencia Talentum különdíj alapítója és támogatója Miklósa Erika. A díj azon 32 év alatti énekművészeket ismeri el, akik ugyan még a pályájuk elején állnak, de már rendkívüli eredményeket értek el. A díj 500.000 forint pénzjutalommal jár. Az idei díjazott: Zsikó Zsuzsanna népdalénekes.

Az Ifjú Tehetség díjat Budapest Főváros 13. kerületi önkormányzatának támogatásával, 300.000 forintos pénzjutalommal Winkler Barna Áron cselló szakos növendék kapta.

A Kreatív Művész díj kimagasló egyéni teljesítményen felül olyan zeneművészeknek ítélhető oda, akik újszerű gondolkodásukkal, improvizatív stílusukkal leginkább képviselik azt a szellemiséget, a műfaji határok elmosását és a nyitottságot, mely Cziffra előadói egyéniségét jellemezték. A Kreatív Művész díj 1.000.000 forint pénzjutalommal és emlékplakettel jár, amelyet szintén a 13. kerületi önkormányzat biztosít. A díjazottak: Szüts Apor zeneszerző, zongoraművész és Friderikusz Péter gordonkaművész.

Kallós-emlékév Magyarországon és Erdélyben

Budapesten kezdődik, Erdélyben teljesedik ki az idei Kallós-emlékév. A Kallós 100 néven meghirdetett rendezvénysorozatot Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas néprajzkutató születésének 100. évfordulója alkalmából kezdeményezte és szervezi a Hagyományok Háza, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány és a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány.

Az emlékév március 24-én budapesti Művészetek Palotájában rendezendő gálaesttel rajtol, négy nappal később, 28-án pedig a kolozsvári operában idézik meg a legendás néprajzkutató emlékét. Miközben ez alig több puszta szólamnál, hiszen Kallós Zoltán 2018-as halála óta is folyamatosan jelen van a népi kultúra ápolói, megélői és művelői körében. Ennek a meggyőződésüknek adtak hangot a rendezvénysorozat indulását hivatalosan is bejelentő kolozsvári sajtótájékoztató résztvevői, dr. Kelemen László, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnöke, Balla Ferenc, a Kallós Alapítvány igazgatója, dr. Both Miklós, a Hagyományok Háza főigazgatója és Szép Gyula, a Kallós Alapítvány alelnöke, a Kolozsvári Magyar Opera igazgatója. Abban is egyetértettek, hogy az összetartozás és összefogás szükségessége a kallósi örökség jegyében is nyilvánvaló volt, hiszen az életmű teljességre törekvő bemutatása csakis valamennyi szereplő tevékeny hozzájárulása révén lehetséges.

Bár a hagyaték akár 50 emlékévre is elegendő lenne – Kelemen László nyomán –, a szervezők mindent megtesznek, hogy az örökség minél nagyobb része láthatóvá váljon. Szép Gyula azt is fontosnak tartja, hogy az emlékévben „az igazi, csendes gyűjtő-kutató szellemiségét kell életben tartani”, hiszen maga az ünnepelt is tiltakozna bármilyen túlharsogás ellen. Ezért aztán „nagyon bölcsen kell hozzányúlni” a 100. születési évfordulóhoz, Kallós Zoltánról ugyanis sokak rendelkeznek élő emlékekkel, szellemisége minden generációban jelen van. A sajtóeseményen a Kallós Zoltán Népzeneiskola diákjai kínáltak ízelítőt a néprajzkutató moldvai és kalotaszegi gyűjtéseiből.

Címlapfotó: Az 1880-as évek végén, Pollák Zsigmond metszete Ellinger Ede fényképfelvétele alapján. Fotó: Wikipédia