Hírmozaik – február 21.
Befejezték a Munkácsy Mihály Múzeum felújítását, korábban elveszettnek hitt, Jókai-mű alapján írt operettet fedeztek fel, aktok a Mai Manóban – hírösszefoglalónk.
Megújult a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum
Befejeződött a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum felújítása, amelyet 250 millió forintos kormányzati támogatásból valósítottak meg. Bácsmegi Gábor múzeumigazgató az MTI-nek elmondta, a felújítás elsősorban a műemléki épületrész homlokzatát érintette, kicserélték az intézmény nevét jelző betűket a timpanon alatti részen, ahogyan a főbejárati ajtót és a benti fogadópultot is. Emellett áthelyezték a kerítést. Felidézte, 2018-ban a múzeum korszerűsítése a két épületrész összeépítésével vette kezdetét; majd megvalósult a tetőcsere, és teljesen átalakították, megújították mind az állandó, történeti kiállítást, mind a Munkácsy Mihály életéről és munkásságáról szóló kiállítást.
Rátaláltak az elveszettnek hitt, Jókai-mű alapján készült sikeres operettre
A felfedezést a Budapesti Operettszínház sajtótájékoztatóján jelentették be, melyet Kiss-B. Atilla Kossuth-díjas operaénekes, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, Erős Kinga József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, a Magyar Írószövetség elnöke és Simon István Harangozó Gyula-díjas balettművész, koreográfus, az Operettszínház balettigazgató-helyettese tartottak. Az eseményen a Jókai200 Emlékév keretében megrendezett Jókai Szalon című programsorozatot és az ezzel párhuzamosan folyó kutatómunkát ismertették.
Mint mondták, Erős Kinga talált rá Jacobi Viktor Tüskerózsa című, elveszettnek hitt operettjére. A zenés színházi mű Jókai Mór Az istenhegyi székely leány című elbeszélése alapján készült, és ősbemutatója után óriási sikert aratott a magyar zenés színpadokon.
Erős Kinga hangsúlyozta, hogy a Magyar Írószövetség elkötelezett Jókai életművének minél szélesebb körű megismertetése iránt. Kifejtette, hogy Balázs Géza nyelvész egyik publikációjában felfigyelt a szerző utalására, miszerint Jacobi Victor Jókai műve alapján írhatott operettet. Erős Kinga kutatása alapján kiderült, hogy a Tüskerózsa című operett Jókai Mór Az istenhegyi székely leány című elbeszélése alapján íródott, és 1907. március 23-án nagy sikerrel bemutatták a Király Színházban.
Húsz évvel később azonban a színház kottatára leégett és úgy tartották, hogy a partitúra elveszett. Miután az operettet a bemutatása után több vidéki színházban is műsorra tűzték, Erős Kinga feltételezte, hogy mégis fennmaradt néhány példány a mű kottaanyagából. A Magyar Írószövetség elnöke az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálta a Tüskerózsa zenéjét és szövegét.
Bori Tamás, az Operettszínház rendezője és Szekeres László korrepetítor közreműködésével megállapították, hogy a kezükben tartják a teljes szöveget és a partitúrát, vagyis az összes zenekari hangszer és a szereplők énekszólamának kottáját, ami felülmúlta a várakozásukat. A színháztörténeti jelentőségű felfedezés további szakmai értékelése, valamint az ebből fakadó interpretációs lehetőségek vizsgálata folyamatban van.
Mint mondta, a Tüskerózsa komponistájának sikerét jelzi, hogy a bemutatót megtekintő Lehár Ferenc másnap méltató levelet és hatalmas babérkoszorút küldött Jacobinak, de a korabeli kritikák kiemelik Martos Ferenc szövegíró rendkívüli munkáját is: kettejük szerencsés alkotói találkozása a nagyközönség számára befogadhatóvá, szerethetővé és sikeressé tette a Tüskerózsa című operettet, amelynek főszereplője a korszak ünnepelt primadonnája, Fedák Sári volt.
Kelet-európai fotósorozat és aktok a Mai Manóban
Három új kiállítással várja a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház a közönséget, amely Tóth György alkotásaival, a 20. század elejének aktfotóival és Hajdu Tamás kelet-európai témájú fotósorozatával találkozhat több mint egy hónapon át – írta az MTI.
A Tóth György több évtizedes életművét bemutató Út (Érzelmek a tudat alatt) című tárlat a következetesen építkező életmű markáns metszetét mutatja be, középpontba állítva az emberi test és a tudattalan vizuális reprezentációját – emelték ki az intézmény közleményében.
Mint írták, a klasszikus aktfotográfiából kiinduló művek a hosszú expozíció és a tér-idő összefüggéseinek vizsgálatával eltávolodnak a pusztán leíró megközelítéstől: a test jelként és mozgásba írt időként jelenik meg. Felhívták a figyelmet arra, hogy a tárlaton szerepel a kortárs magyar fotográfia egyik legismertebb képe, Tóth György Emese című munkája is, amely a jelenlét és hiány kettősségét hordozza.
A március 22-ig megtekinthető, 18 éven felüliek által látogatható kiállítás kurátora Baki Péter, társkurátora Kéri Gáspár.
Ugyancsak március 22-ig és 18 éven felüliek számára látogatható a Fénybe vetkőzve című tárlat, amely a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatva a 20. század elejének aktfotóit mutatja be.
A fotográfia ekkor még fiatal médiumként új lehetőségeket kínált a meztelenség megörökítésére, egyszerre ígérve technikai pontosságot és esztétikai érzékenységet. A kiállítás a test, a társadalmi normák és a fotográfia viszonyát vizsgálja.
A válogatás részeként Angelo, Bäck Manci, Berko Ferenc, Demeter Károly, Kankowszky Ervin, Labori Mészöly Miklós, Máté Olga, Pécsi József és Rónai Dénes fotográfiái láthatók. A tárlat kurátora Somosi Rita.
Szintén Somosi Rita kurátori munkájával jött létre Hajdu Tamás Keleten a helyzet még mindig változatlan című, március 29-ig látogatható kiállítása. A Mai Manó Ház PaperLab Galériájában ingyenesen megtekinthető tárlat Hajdu Tamás kelet-európai témájú fotósorozatát mutatja be, amely a posztszocialista tér mindennapi abszurditását és vizuális ellentmondásait vizsgálja.
A Mai Manó Ház – PaperLab Galéria tárlata olyan válogatást mutat be az életműből, amely a tematikai sokszínűség mellett a következetes szemléletmódot is hangsúlyosan láthatóvá teszi.
Nyitókép: A felújított Munkácsy Mihály Múzeum Békéscsabán február 20-án. Fotó: MTI/Lehoczky Péter
