Hírmozaik – február 9.

Enyedi Ildikó Csendes barát című filmje lett a legjobb film a 45. Magyar Filmszemlén

Február 2–8. között rendezték meg a 45. Magyar Filmszemlét a Corvin moziban. Az egyhetes filmfesztiválon közel 20 ezer érdeklődő 6 napon át 115 előadáson csaknem 300 alkotást nézett meg. Emellett az Inga Kultúrkávézó 20 szakmai beszélgetésnek adott otthont.

A filmszemlére a 2024 januárjától elkészült filmeket nevezhettek az alkotók, de számos alkotás itt volt először látható. A szemle hagyományosan filmes verseny is volt, az ünnepélyes díjátadót február 8-án, a főváros fesztiválpalotájában, a Corvin moziban tartották.

A díjakat a versenykategóriák zsűrijei ítélték oda és adták át. A játékfilmek vonatkozásában emellett több szakmai szervezet is kiválasztotta a 2026-os Magyar Filmszemle legjobb mestereit.

Az életműdíjat a szemletanács idén Kende János Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőrnek adta át a záróünnepségen.

Legjobb játékfilm: Csendes barát, rendező: Enyedi Ildikó, a legjobb producer díja a MagNet Közösségi Bank támogatásával: Mécs Mónika (Csendes barát, Jimmy Jaguár), a legjobb rendező: Sós Bálint Dániel (Minden rendben), a legjobb forgatókönyvíró: Nemes Jeles László (Árva), a legjobb férfialakítás: Hajdu Szabolcs (Minden rendben), a legjobb női alakítás: Waskovics Andrea (Árva, Minden csillag), a legjobb első filmnek járó Simó Sándor-díj a Market Építő Zrt. támogatásával: Minden csillag, rendező: Olasz Renátó, különdíj a legjobb látványtervezésért: Ágh Márton (Árva).

Legjobb dokumentumfilm: Papa, rendező: Ponczok Attila, legjobb dokumentumfilm-rendező: Haragonics Sári (Szia Sári), legjobb dokumentumfilm-különdíj: Belső tér, rendező: Vízkelety Márton.

Legjobb tudományos ismeretterjesztő film: Hegyizene, rendező: Szendőfi Balázs, legjobb portréfilm: Kepes György – A tudós agyával és a festő szemével, rendező: Orosz Márton, tudományos ismeretterjesztő film különdíj: Pataki Ádám operatőri munkájáért (Artery), portréfilmkülöndíj: Kurtág-töredékek, rendező: Nagy Dénes

Legjobb rövidfilm: Felesleges életek, rendező: Kenderes Csaba, legjobb rendező: Ladányi Jancsó Jákob (Élő kövek), rövidfilm különdíj: Flódni, rendező: Kenéz Ágoston.

Kraus, Haydn, Beethoven

A svéd Mozart-kortárs, Joseph Martin Kraus c-moll szimfóniájával kezdődik, Joseph Haydn elegáns G-dúr hegedűversenyével folytatódik, majd a szünet után Beethoven életkedvet árasztó 2. szimfóniájával zárul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Ferencsik-bérletének harmadik estje február 18-án a Zeneakadémián. Mindhárom mű a klasszikus stílust képviseli, és az, hogy az egyik nem Bécshez, hanem a messzi Északhoz kötődik – ráadásul ritkaság –, csak izgalmasabbá teszi a válogatást. Izgalmas az előadógárda is, hiszen a karmester a nemzetközi régizenei interpretációs gyakorlat nagy nevű képviselője, a Venice Baroque alapítója, Andrea Marcon, a versenymű szólistája pedig az örmény származású francia virtuóz, Chouchane Siranossian.

Dresch Mihály a Mezei-kvartettel zenél Magyarkanizsán és Szegeden

Különleges zenei találkozás várja a közönséget február 20-21-én Magyarkanizsán és Szegeden: a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas Dresch Mihály, a magyar jazz meghatározó alakja, valamint a Mezei Szilárd Quartet közös koncertje ritka és intenzív zenei élményt ígér. A kiváló muzsikusok műhelymunkájára és az azt követő koncertekre a Magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely teremtett alkalmat, a Magyar Művészeti Akadémia Szegedi Regionális Műhelye támogatásával.

Dresch Mihály kivételes szaxofonos, érdemes és kiváló művész, aki pályája során egyéni, nemzetközileg is elismert zenei világot hozott létre a magyar népzene és a jazz szerves ötvözésével. 1979-ben járt először Délvidéken, hatása azóta jelenlévő és számottevő. Mezei Szilárd zeneszerzőként és muzsikusként hasonlóan nyitott gondolkodású, a kortárs jazz és szabadzene markáns alkotója. 1974-ben született Zentán, a vajdasági magyar kisebbséghez tartozik. Brácsás, hegedűs és nagybőgős, továbbá zeneszerző, aki munkásságában az improvizáció és a kompozíció kapcsolatát kutatja. Zenekara, a Mezei-kvartett zenéje rendkívül sokszínű: a teljesen szabad improvizációtól a szigorúan megírt kompozíciókig terjed, gyökerei a magyar népzenében, a kortárs zenében és a modern jazzben egyaránt megtalálhatók. A formáció az elmúlt években számos nemzetközi koncerthelyszínen lépett fel, többek között Újvidéken, Belgrádban, Békéscsabán, Bécsben, Budapesten és Moszkvában.

Kárpát-medencei népi bútorfestők kiállítása nyílik Balassagyarmaton

Február 14-én 14 órakor nyílik A magyar hozomány, Kelengyeládák és titkaik a Kárpát-medencében című kiállítás Balassagyarmaton a Jánossy Galériában. A Dunakanyar Népművészeti Egyesület által szervezett tárlaton 52 alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők a Kárpát-medencéből: Magyarországról, Erdélyből, Délvidékről és Felvidékről. A kiállítás április 12-ig látogatható Balassagyarmaton, majd Cegléden, Bicskén és Százhalombattán is bemutatják.

A részt vevő bútorfestők elismert mesterek, népi iparművészek és népi bútorfestésben jártas alkotók szerte a Kárpát-medencéből. A tárlaton összesen 59 kelengyés láda kerül bemutatásra. A Dunakanyar Népművészeti Egyesület által szervezett kiállításon bemutatkozik az a szakembergárda, aki továbbéltette vagy újraélesztette a bútorfestés hagyományát, valamint tanítványaik és a fiatal bútorfestő nemzedék.

A kiállítás a Kárpát-medence nagy néprajzi tájegységein keresztül, két párhuzamos ösvényen vezeti a látogatót. Az egyik ösvényen bemutatják egy-egy jelentősebb bútorfestő központ újraálmodott ládáját, a másik ösvényen betekintést adnak a 18–19. századi női életút szerepeibe a születéstől a halálig.

Trisztán és Izolda bábszínházban

Február 8-án mutatták be a Trisztán és Izolda történetét Kovács Domokos rendezésében a Vojtina Bábszínházban. A középkor legszívszorítóbb szerelmi legendája a kötelesség és a mindent elsöprő szenvedély örök harca. Vajon mi az erősebb: az ígéret, a becsület vagy az a szenvedély, amely lángra lobbantja a világot?

Marke, Cornwall királya fiaként szeretett unokaöccsét, Trisztánt küldi el Írországba, hogy megkérje neki az ír királylány, Izolda kezét, véget vetve ezzel a háborúnak. Trisztán és Izolda között az első pillanattól kezdve elektromos feszültség szikrázik, de tudják, vonzalmuk nem teljesedhet be. A hajón baráti szövetségükre koccintanak – ám véletlenül szerelmi bájitalt isznak. Sorsuk ezzel megpecsételődik: szomjuk egymás iránt csillapíthatatlan és bár árulásuk Marke irányába távolodásra készteti őket, képtelenek ellenállni a mágneses erőnek, ami egymáshoz vonzza őket.

Trisztán és Izolda regéje a lovagi irodalom legkiemelkedőbb műve. Ebben az ifjúsági korosztálynak és felnőtteknek szóló előadásban bábos és fizikai színházi elemekkel elevenedik meg a 12. századi szerelmi történet, a szereplők belső folyamataira összpontosítva, amit költői szöveg, letisztult tér és intim színészi jelenlét árnyal. Trisztán és Izolda története évszázadok óta visszatérő témája különböző művészeti ágaknak. A klasszikus történet kortársszöveg-adaptációjával egy olyan ifjúsági korosztályt (16+) megszólító előadást hoztak létre, ami az eredeti rege metaforikus szintjeit kibontva az egyes szereplők belső lelki folyamataira fókuszál. Kovács Domokos rendező-koreográfus többek között azt emelte ki a történettel kapcsolatban, hogy nincs olyan érzelmi kötődés két ember között, amit bűnösnek lehetne tekinteni.

Saját halottjának tekinti a szaktárca a 94 éves korában elhunyt Keleti Évát

A Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfői közleményében bejelentette, hogy saját halottjának tekinti Keleti Évát, a magyar fotóművészet egyik legmeghatározóbb alakját. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotográfust, érdemes és kiváló művészt életének 95. évében érte a halál.

Keleti Éva 1931-ben született Budapesten. Pályafutása 1951-ben indult a Magyar Fotónál, ahol Vadas Ernő és Langer Klára tanítványaként sajátította el a szakma alapjait. Később a Magyar Távirati Iroda (MTI) riportereként, majd az Új Tükör képszerkesztőjeként és fotóriportereként vált országszerte ismertté.

Munkássága során iskolát teremtett a színházi fényképezésben: képei nem csupán dokumentálták az előadásokat, hanem a kulisszák mögötti világot is megmutatták, mély empátiával és valósághű stílusban ábrázolva a magyar színművészet legnagyobbjait.

Címlapfotó: Tony Leung Chiu-wai Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjében. Fotó: Mozinet