Joseph Haydn
Május 31-én történt
„Én nagyon szeretek filozofálni. Tényleg, néha leülök valahova, és nem veszem észre, hogy mennyi idő eltelik azzal, hogy csak ülök – kívülről nézve biztosan nagyon komikus lehet –, és bámulok bele a világba, közben ezernyi gondolat átcikázik az agyamon az élet értelméről” – fogalmazta a 2024. május 31-én elhuny Jászai Mari-díjas színművész, Tompos Kátya, akit többek között a Bárka Színház, a Nemzeti Színház és a József Attila Színház előadásaiban, illetve a Köntörfalak, a Poligamy, a Most van most és a Coming out című filmekben láthattunk.
Hírmozaik – február 9.
A Magyar Filmszemle díjai, Ferencsik-bérlet, Dresch Mihály és a Mezei-kvartett, bútorfestők kiállítása, Trisztán és Izolda, Keleti Éva a KIM saját halottja.
Esterházy Miklós kedvenc hangszere a Pannonhalmi Főapátságban
Időutazásra hívja a közönséget Varga Tamás csellóművész együttese június 21-én, a Múzeumok Éjszakáján. A barytontrió hangversenye a Pannonhalmi Főapátságban Esterházy Miklós udvarának zenei világát idézi meg a hangszerrel, amelynek egyik legnagyobb tisztelője maga a herceg volt, ő maga is játszott barytonon.
Parsifal és Krisztus utolsó hét szava a Zeneakadémián
A Concerto Budapest idén nagypénteken – április 18-án – felemelő és ünnepélyes koncerttel várja közönségét a Zeneakadémián. Az est során Wagner és Haydn zenetörténeti jelentőségű művei szólalnak meg Keller András vezényletével.
Nádler, Haydn, Esterházy: összművészeti produkció Szegeden
Hét utolsó szó címmel látható kiállítás Nádler István festőművész alkotásaiból szerdától a szegedi Kiss Kunszt Galériában, a megnyitót követően a Szegedi Szimfonikus Zenekar előadja Joseph Haydn Krisztus utolsó hét szava a keresztfán című művét Esterházy Péter a darabhoz írt prózájával.
A magyar Versailles-ban Haydn is muzsikált
Esterházy „Pompakedvelő” Miklós barokk-rokokó világa, Haydn, az udvari karmester munkássága és Mária Terézia alakja is megelevenedik a fertődi Esterházy-kastély kiállításán.
Asioli, Viotti és Haydn műveivel kezdődik a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Ferencsik-bérlete
Indul a Nemzeti Filharmonikus Zenekar Ferencsik bérlete. A november 11-én kezdődő koncertsorozatnak, mint korábban, ezúttal is a bécsi klasszikusok a főszereplői, idén azonban a stílus legnagyobbjai, Haydn és Mozart mellett ebben az évadban a korszak ritkábban játszott szerzőinek műveit is meghallgathatják az érdeklődők.
Fischer Ádám: Többet nem kívánhatok
Fischer Ádám, a világhírű magyar karmester szeptember 9-én tölti be hetvenötödik életévét.
Bereczék apa-fiú meséit is hallhatják a régizene rajongói
Augusztus 30. és szeptember 7. között Fertődön, az Esterházy-kastélyban várja a régizene szerelmeseit a II. Haydneum Eszterháza Fesztivál. A történelmi atmoszféra mellett a nagy műgonddal szerkesztett program, valamint hazai és nemzetközi művészek garantálják a zenei élményeket.
Haydn, Liszt és Weiner Leó a Szolnoki Szimfonikusok új évadában
A Szolnoki Szimfonikus Zenekar 2024/2025-ös évada gazdag és változatos programokkal várja (nem csak) a komolyzene kedvelőit. Az új szezon során a zenekar nemzetközi hírű szólistákat és karmestereket lát vendégül, miközben klasszikus és modern mesterművekkel kápráztatja el közönségét.
Haydn, Mozart és egyéb ritkaságok a Nemzeti Filharmonikusok következő évadában
A Nemzeti Filharmonikusok Ferencsik-bérlete idén is a bécsi klasszika felségterülete. Újdonság azonban, hogy a stílus legnagyobbjai, Haydn és Mozart mellett ezúttal a korszak ritkábban játszott szerzői – Asioli, Viotti, Cherubini, Rigel, Gossec, Hummel és Krommer – is szerepelnek a repertoárban.
Haydn és Mozart Eszterházára költözik
Idén nyáron is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, ahol július 19. és augusztus 25. között hat hétvégén magas színvonalú, korhű hangszeres régizenei hangversenyeket rendeznek.
Május 31-én történt
Ezen a napon kezdődött el a transzszibériai vasútvonal építése 1891-ben. A világ leghosszabb vasútja tizenkét év alatt készült el, és közel tízezer kilométer hosszan vezet Moszkvától Vlagyivosztokig.
Március 31-én történt
2016-ban ezen a napon halt meg egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre. Sorstalanság című regényében elszakadt a hagyományos, tragikus alaphangú holokausztnarratívától, és a múlt századi történelem egyik legsötétebb foltjának egyedülálló feldolgozását nyújtotta.