Hírmozaik – július 5.
A Magyar Nemzeti Múzeumban tablókiállítás nyílt az amerikai függetlenség évfordulójának alkalmából, ritkán látható horrorfilmek kerülnek a magyar mozikba, szovjet termelési filmeket nézhetünk az Urániában – hírösszefoglalónk.
Lezárult a Magyar Színházak 38. Kisvárdai Fesztiválja
A kilenc napon át tartó rendezvény a határon túli és magyarországi színházak előadásait, alkotóit és közönségét gyűjtötte egybe. A három játszóhelyen – a Várszínpadon, a Zsinagógában és a Művelődési Központban – összesen 23 versenyelőadást láthatott a közönség. A fesztiválra 17 városból érkeztek társulatok – írták a szervezők a közleményükben.
Az idei versenyprogramban két színművészeti egyetem hallgatói is bemutatkoztak. A Színház- és Filmművészeti Egyetem harmadéves prózai osztálya a Kastanka, míg a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Karának negyedéves színészhallgatói a Jacob szobája című előadással bizonyították, hogy a következő alkotógeneráció már most figyelemre méltó művészi teljesítményt nyújt – írták.
A zsűri tagjai Léner András színházi rendező, egyetemi oktató, Gilbert Edit irodalomtörténész, kritikus, műfordító, a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának habilitált egyetemi docense, Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész díjjal kitüntetett színművész, Szabó Attila színháztörténész, tanár, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet igazgatóhelyettese, valamint Györgyi Kata, a Debreceni Egyetem kulturális mediáció mesterszakos hallgatója, a Bán Imre Kultúratudományi Szakkollégium alelnöke voltak.
A legjobb előadásért járó fődíjat a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat Sopro – Suttogás a sötétben című produkciója nyerte el.
További információ és a díjazottak teljes listája itt olvasható.
Ritkán látható horrorfilmek a magyar mozikban
Scream After Dark címen új vetítéssorozat indult a horror rajongóinak, melynek keretében Magyarországon moziban nem forgalmazott, streamingszolgáltatók műsorán is ritkán látható zsánerfilmeket mutatnak be nagy vásznon – adta hírül az MTI.
A vetítéssorozatot szervező ADS filmforgalmazó közleménye szerint a program a műfaj elkötelezett rajongóinak szól, akik közösségben, moziteremben, a lehető legintenzívebb formában szeretnék átélni a borzongást.
Július 21-én az indonéz Szellem a zárkában (Ghost in the Cell) című bizarr, túlvilági börtönhorror lesz műsoron véres gyilkosságokkal, fekete humorral és természetfeletti eseményekkel.
Augusztus 18-án a koreai Menekülés a csendbe (Project Silence) című feszült túlélőthrillerben sodródnak veszélybe a főhősök egy ködbe burkolózó hídon, ahol elszabadult mutáns katonai kutyák vadásznak a túlélőkre.
Szeptember 15-én a Skinamarink – A gonosz ébredését, a közelmúlt egyik legnyugtalanítóbb kísérleti horrorját tűzik műsorra, mely a gyermekkori félelmek legmélyére vezet.
Október 27-én egy V/H/S-maratont rendeznek, amellyel a halloween hangulatát hozzák el a found footage (talált felvétel) alműfaj rajongóinak.
A programsorozathoz olyan mozik csatlakoztak, mint a Cinema City Westend, a Sugár, a Corvin, pécsi Apolló és a ceglédi Cinema Agria.
Szovjet termelési filmek 35 mm-ről az Urániában
Szovjet termelési filmeket vetítenek az Uránia Nemzeti Filmszínházban, az előadás-sorozat július 12-én indul a Vidám fickók című 1934-es alkotással – írja az MTI.
A magyarhangya nevű filmforgalmazó közleményében felidézték, hogy 1988-ban és 1989-ben a Műcsarnok adott otthont A sztálini sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére 1936–1953 között című vetítéssorozatnak. A magyarhangya A sematizmus hatása a Szovjetunió filmművészetére című filmklubja a 38 évvel ezelőtt indult előadás-sorozatot idézi meg: júliustól októberig hat szovjet termelési filmet mutatnak be.
A vetítéseket az orosz filmművészet és az orosz kultúra szakértői vezetik fel. Felváltva tart majd bevezetőt az 1988-as filmklub házigazdája, Geréb Anna filmesztéta, valamint Sz. Bíró Zoltán történész, Oroszország-szakértő.
A válogatás lehetőséget ad megnézni, létezhet-e igazi filmművészet a propaganda szolgálatában, egyben megvizsgálni, hogyan hatnak ezek a filmek korunk nézőjére.
A teljes program ide kattintva érhető el.
Ünnepséggel és kiállítással tisztelgett a Magyar Nemzeti Múzeum az Egyesült Államok függetlenségének ünnepén
Július 4-én különleges ünnepséget rendeztek a Magyar Nemzeti Múzeum kertjében annak alkalmából, jogy 1776. július 4-én, azaz éppen 250 éve írták alá az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozatát – adta hírül a múzeum.
Amerikából jöttünk címmel nyílt tablókiállításon válogatást láthatnak az érdeklődők a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött fényképekből, amely az amerikai–magyar kapcsolatok előtt tiszteleg. Célja, hogy a múzeumba és a Múzeumkertbe látogatók (magyarok és külföldiek egyaránt) ízelítőt kapjanak a két ország közös történelméből a 19. század végétől egészen a rendszerváltásig.
Július 4-én ünnepélyesen megkoszorúzták Harry Hill Bandholtz amerikai tábornok emléktábláját – a katonatiszt megakadályozta a megszálló román csapatokat abban, hogy 1919-ben kifosszák a Magyar Nemzeti Múzeumot.
Dr. Kalla Zsuzsa, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium közgyűjteményekért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítása személyes történetek révén mutatja be a magyarok Egyesült Államokba történő kivándorlásának történetét, illusztrálva a két nemzet közötti tartós történelmi és kulturális kötelékeket.
A kiállítást dr. Pintér Károly, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Angol–Amerikai Intézetének vezetője, egyetemi docense nyitotta meg. Megnyitóbeszédében kihangsúlyozta a kiállítás kiválóságát. Mint mondta, a tárlat nagyon kevés fényképpel is rengeteget mond arról a sokféle, sokszínű hatásról, amely Amerikából érkezett az elmúlt másfél évszázadban Magyarországra.
Nyitóképen az Amerikából jöttem című tablókiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum
