Hírmozaik – június 16.

Felolvasómaraton a Múzeumok Éjszakáján a Márai Sándor-emlékkiállításon

Különleges irodalmi és kulturális élménnyel várja a közönséget a Virág Benedek Ház a Múzeumok Éjszakáján: reggel 9 órától egészen hajnali 2 óráig tartó, megállás nélküli felolvasómaraton keretében hangzik el elejétől a végéig Márai Sándor ikonikus műve, az Egy polgár vallomásai.

Az egyedülálló irodalmi stafétához ismert művészek, közéleti szereplők és a közönség tagjai egyaránt csatlakoznak.

A maraton résztvevői között szerepel többek között Hirtling István színművész, a Márai-estek állandó szereplője és a kezdeményezés megálmodója, továbbá a budapesti francia és brit nagykövetek, Böröcz László, Budavár polgármestere, László Kyra képzőművész, Baranyai László és Horváth Zsombor Marcell zongoraművészek, Boldoczki Gábor trombitaművész, Őze Áron színművész, Mészáros Tibor Márai-kutató és még sokan mások. A szervezők tájékoztatása szerint már csak néhány szabad hely maradt azok számára, akik személyesen is részesei lennének az egész napos felolvasásnak.

A helyszín különleges atmoszférát biztosít az eseményhez: a Virág Benedek Ház ad otthont Magyarország első állandó Márai-emlékkiállításának, amely az író életművét, személyes történetét és nemzetközi hatását mutatja be ritkán látható fotók, személyes tárgyak és archív filmrészletek segítségével. A kiállítás a Múzeumok Éjszakája-karszalaggal látogatható, az érdeklődők pedig tárlatvezetésen is részt vehetnek.

Az est folyamán a MáraiKult számos további kulturális programmal is készül. A pezsgős galériaséta során a látogatók Budavár rejtett művészeti helyszíneit és galériáit fedezhetik fel, míg a Tabán történetét idéző séták az egykori városrész hangulatát elevenítik fel. A legendás tabáni éjszakák világát a Lámpás Rudi nyomában című program idézi meg, amely a hajdani kisvendéglők, kocsmák és mulatók történeteibe enged betekintést.

A zenei programok között szerepel a Klárisok zenekar népzenei és világzenei ihletésű mesekoncertje, amely a Virág Benedek Ház különleges udvarában várja a közönséget. Az este során fellép továbbá Szűcs Krisztián zenész és Szálinger Balázs költő is, akik Szűcsinger című közös produkciójukban a zene és a költészet találkozását hozzák el a látogatóknak.

A Virág Benedek Ház programjai a Múzeumok Éjszakáján egyszerre kínálnak irodalmi, zenei, történeti és közösségi élményt – méltó módon idézve meg Márai Sándor szellemiségét és a Tabán kulturális örökségét.

Balatonfüredi nemzetközi gitárfesztivál huszadszor

Koncertek és gyermekprogramok várják az érdeklődőket a 20. balatonfüredi nemzetközi gitárfesztiválon június 20. és 27. között, a zenészek nyilvános mesterkurzusokon is részt vehetnek majd.

A délelőtti mesterkurzusokon a hazai és nemzetközi növendékek közvetlenül a világ legjobb professzoraitól tanulhatnak nyilvános órák keretében. Délutánonként minikoncerteket szerveznek, a legkisebbeket gyereksarok várja majd. A fesztiválon fellép a horvát Croatian Guitar Quartet, négy gitárvirtuóz, Zoran Dukić, Petrit Çeku, Maroje Brčić és Tvrtko Sarić formációja.

A közönség több koncerten ismerkedhet meg a fiatal generáció kiemelkedő képviselőivel, köztük Csonka Leventével, aki 2026-tól a Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjének hallgatója lesz Eötvös József professzornál. A fesztivál fellépője lesz Sidoo Zsombor, aki 2026-ban habilitált a gitárművészeti szakon a grazi Zene- és Előadó-művészeti Egyetemen, korábban a Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjének hallgatója volt, több rangos európai gitárverseny győztese.

A Balaton-parti fesztivál vendége lesz Bogdan Mihăilescu román gitárművész, akinek játékát kifinomult hangzásvilág, elegancia és érett értelmezés jellemzi. Zenél majd Szalai Lotti, a nemzetközi klasszikus gitározás egyik legígéretesebb női képviselője, akinek játékát mély, érzékeny és finom előadásmód jellemzi, és aki a Zeneakadémia Rendkívüli Tehetségek Képzőjének hallgatója volt – emelték ki a közleményben.

A fiatal szlovén gitárosgeneráció egyik legsikeresebb tagja, Leon Ravnikar is bemutatkozik a program során, aki dinamikus előadásmódjáról és precíz technikájáról ismert. A Duo Zaher – Sara és Sanaz Zaher – a nemzetközi kamarazenei színtér egyik legizgalmasabb, feltörekvő iráni gitárduója. Repertoárjuk a reneszánsztól a legújabb kortárs darabokig terjed.

A Jamasita japán zenei dinasztia tagja, Jamasita Kanahi (Kanahi Yamashita) is a fesztivál vendége lesz, játékát mély zeneiség, virtuozitás és a kortárs művek hiteles tolmácsolása jellemzi. A tradicionális andalúz életérzést és a spanyol gitárhagyományokat képviselő Andalusian Guitar Quartet adja a fesztivál gálakoncertjét, amelyen a klasszikus spanyol zeneszerzők művei mellett a flamenco lüktető ritmusvilágát is élvezheti a hallgatóság.

Több mint 102 ezer nézővel zárta évadát a József Attila Színház

A József Attila Színház a hagyományokhoz híven évadzáró társulati ülésen búcsúztatta a 2025/26-os évadot. Az elmúlt hónapok számokban is kiemelkedő eredményeket hoztak: a társulat összesen 315 előadást játszott, ebből 297 saját produkciót és 18 tájelőadást. Emellett két határon túli és kilenc befogadott előadás is színesítette a programot. A székhelyi és tájelőadások összesített nézőszáma elérte a 102 653 főt.

A nézők idén is szavazhattak kedvenc művészeikre és előadásaikra. Az évad legjobb férfialakítása (szavazategyenlőséggel): Fekete Gábor és Fila Balázs, az évad legjobb női alakítása: Pikali Gerda, az évad legjobb rendezése (szavazategyenlőséggel): Anconai szerelmesek a Balatonon és Shrek, a Musical.

Az évadzáró ünnepségen a társulat több tagja is rangos díjban részesült: Sztankay-díjat kapot Blazsovszky Ákos, Kaló Flórián-díjat Szabó Emília, Józsa Imre-díjat Kéménczy Antal, József Attila-gyűrűt Quintus Konrád, Fodor Imre-gyűrűt Stefán Gábor és Lengyel Róbert.

„A színház sikere mindig közös teljesítmény, a művészeké, a háttérben dolgozó munkatársaké és természetesen a közönségünké. A több mint százezer néző nem csupán egy szám, hanem a bizalom és a szeretet bizonyítéka, amelyet estéről estére érzünk a nézőtérről. Köszönjük, hogy velünk tartottak ebben az évadban is” – mondta Nemcsák Károly, a József Attila Színház igazgatója.

Megjelent a magyar fotóművészet első nagy, átfogó albuma

Megjelent A magyar fotóművészet háromszáz alkotója című hiánypótló album, amely a magyar fotóművészet közel kétszáz éves örökségének első, igazán nagy ívű, a stílusirányzatokra is kiterjedő áttekintése. A mű több mint hatszáz lenyűgöző alkotást tartalmaz. A kötet nemcsak összegzi, hanem több kérdésben új megvilágításba is helyezi a magyar fotóművészet múltját és jelenét, ezért a szakma és a szélesebb közönség számára egyaránt kiemelkedő mű.

A kiadványban olyan fotóművészek kaptak helyet, akik alkotótevékenységükkel jelentős mértékben hozzájárultak a műfaj fejlődéséhez. Ilyen az 1832-ben Kolozsvárott született Veress Ferenc, akit a magyar fotográfia egyik legjelentősebb alakjaként tartunk számon. Az 1860-as évektől foglalkoztatta a színes fényképezés lehetősége, 1882 és 1889 között szerkesztette és kiadta a Fényképészeti Lapok című havi szakfolyóiratot. Munkásságának fontos részét képezte a fotográfia társadalmi elismertségének növelése: szorgalmazta szakmai egyesület és szakiskola létrehozását, kitartóan támogatta a szakma elméleti oktatásának bevezetését. Szintén megkerülhetetlen Rosti Pál személye, aki a 19. századi magyar útikönyv-irodalom kiemelkedő alakjaként tudományos igényességgel és gazdag képanyaggal ismertette meg az olvasókkal a távoli, egzotikus tájakat, bejárva Közép- és Dél-Amerikát. A háború alatt haditudósítóként dolgozó Balogh Rudolfnak több mint 800 képe jelent meg a Vasárnapi Újságban, panoráma- és sztereófelvételeken örökítve meg a háború eseményeit. Az 1925-től megjelenő Pesti Napló Képes Mellékletének vezető riportereként a magyar tájakat, falusi életmódot bemutató zsánerképei a magyaros stílus védjegyévé váltak. A kortársak közül olyan jelentős alkotókról kaphat képet az olvasó, mint Deim Balázs, Hajdú D. András, Haris László, Ilyés Zalán, Máté Bence vagy Pályi Zsófia.

A kötet az MMA-lexikonok (Magyar irodalmi művek 1956–2016; Magyar filmek 1896–2021) szellemi folytatójaként, de a vizuális művészetekhez méltó, egyedi, impozáns formátumban, az MMA Kiadó és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet közös gondozásában jelent meg. A kiadvány főszerkesztői Bán András és Kincses Károly.

Új elnökséget választott a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége

Június 15-én tisztújító közgyűlést tartott a Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége, miután a szervezet vezető tisztségviselőinek mandátuma lejárt. Az alapszabály értelmében a szövetség elnöksége egy elnökből és négy elnökségi tagból áll.

Az elnöki tisztségre egy jelölés érkezett, amelyet a jelen lévő tagszervezetek támogatásukkal megerősítettek. A közgyűlés így Horváth Zsoltot, a Pannon Filharmonikusok – Pécs Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatóját választotta a szövetség elnökévé.

Az elnökségi tagság négy helyére nyolc jelölt közül választottak a részt vevő tagszervezetek képviselői. Az új elnökség tagja lett Lendvai György, a MÁV Szimfonikus Zenekar ügyvezetője, Gyüdi Sándor, a Szegedi Szimfonikus Zenekar igazgatója, Somogyi-Tóth Dániel, a Kodály Filharmónia Debrecen Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója, valamint Popa Gergely, a Savaria Szimfonikus Zenekar igazgatója.

A leköszönő elnök, Lendvai György köszönetet mondott az elnökség tagjainak az elmúlt ciklusban végzett munkájukért.

A Magyar Szimfonikus Zenekarok Szövetsége az új elnökség vezetésével továbbra is a hazai szimfonikus zenekarok szakmai érdekképviseletét, az együttműködések erősítését, valamint a magyar komolyzenei élet értékeinek képviseletét tekinti kiemelt feladatának.

A kétszáz éves Herendi Porcelánmanufaktúrát bemutató kiállítás az MMA székházánál

Az idén 200 éves fennállását ünneplő Herendi Porcelánmanufaktúra a világ legnagyobbjaként őrzi és formálja a porcelánkészítés hagyományát. Az MMA székházánál látható tárlat a porcelánmanufaktúra története mellett a herendi porcelán művészeti és építészeti kapcsolódásait is bemutatja.

Turi Attila, az MMA elnöke, a kiállítás megnyitóján hangsúlyozta: Herend nemcsak a magyar kézműveshagyományok egyik legfontosabb jelképe, hanem a nemzeti identitás és az alkotói közösség szimbóluma is. Turi Attila felidézte Makovecz Imre meghatározó szerepét a Herendi Porcelánmanufaktúra megújulásában. Az 1990-es években a gyár igazgatótanácsának elnökeként olyan hosszú távú szemléletet képviselt, amely megalapozta a manufaktúra fejlődését – mondta. Az MMA elnöke kitért a herendi manufaktúra és múzeum főbejáratára is, amelynek központi motívuma a méhkaptár, a közösségi munka és a szorgalom jelképe.

Az építészeti megoldás Csernyus Lőrinc tervei alapján valósult meg, kapubálványain pedig Schrammel Imre és Tamás Ákos kerámiaszobrai láthatók.

Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatója szerint Herend sikerének alapja az értékteremtés, értékmegőrzés és az innováció egysége. Hozzátette: a manufaktúra ma a világ legnagyobb porcelánmanufaktúrája több mint négyezer mintával és tizenhatezer formával. Emlékeztetett arra, hogy a herendi porcelán nemzetközi ismertségét az 1851-es londoni világkiállítás alapozta meg, amikor Viktória királynő is rendelt a manufaktúra alkotásaiból windsori kastélya számára. Folyamatosan jelen vagyunk a kiállítótermekben, mert hisszük, hogy ahova elmegyünk, oda nemcsak a herendi porcelánt juttatjuk el, hanem Magyarország egy részét is. Sikereinek meghatározó eleme a receptúrák titkossága. A Herendi Porcelánmanufaktúrában több mint 850 különböző szín van – mutatott rá Simon Attila. A tárlat augusztus 30-ig látogatható.

Címlapfotó: Márai Sándor-emlékkiállítás nyílt a budai Várnegyedben. Fotó: Balogh Zoltán / MTI