Hírmozaik – június 29.

Huszonhat év után lekerül az Operaház programjáról Kerényi Pillangókisasszonya

Kerényi Miklós Gábor rendezése 178 előadás és több nagy sikerű ázsiai turné után, a nyári sorozattal búcsúzik az Andrássy úti Ybl palotától – írta közleményében az intézmény.

Az Opera 2000 júniusában, a dalszínház ezredik Pillangókisasszony-előadása alkalmából mutatta be Kerényi Miklós Gábor rendezését Kentaur és Vágvölgyi Ilona a kort idéző jelmezeivel és díszleteivel, ami rögtön az Erkel színházi premiert követően 19 állomásos japán turnéra indult, majd bemutatkozott Bangkokban, az utóbbi években pedig Dubajban és Tajvanon is vendégszerepelt.

Az eddig 172 alkalommal színre vitt produkció a nyári sorozatot követően a nemzetközileg elismert cseh rendezőnő, Barbora Horáková idén a Genfi Nagyszínházban bemutatott színrevitelének adja át a helyet, amely az Operával együttműködésben jött létre – tájékoztatott a Magyar Állami Operaház.

A címszerepet Létay Kiss Gabriella alakítja, aki csaknem két tucat alkalommal formálta meg nagy sikerrel Csocsoszant ebben a rendezésben itthon és külföldön. Mellette az utolsó előadáson Ferenczy Orsolya is bemutatkozik. A többszörösen díjazott fiatal szoprán korábban Szegeden váltotta ki a szerepben a szakma és a közönség elismerését, idén ősszel pedig a Pécsi Nemzeti Színház új produkciójában is színpadra lép. Pinkertont, az amerikai tengerészhadnagyot az Opera vezető tenorjai közül Boncsér Gergely és László Boldizsár alakítja.

A Pillangókisasszony Kerényi Miklós Gábor rendezésében 2026. július 11-én, 14-én, 16-án, 18-án, 21-én és 22-én 18 órától látható utoljára a Magyar Állami Operaházban.

Kiállításrendezőket és kurátorokat díjaztak a Jászi Galériában

A galéria által alapított Jerger Krisztina-díjat harmadik alkalommal adták át – írták közleményükben.

A díjat Andrási Gábor, Fekete Géza, Lengyel László, Sztrés Erzsébet, Tóth Gréta, Török Tamás, Vörösváry Ákos rendezők nyerték az ÁKOS + ÁKOS Hatvan a Látványtárban – a Látványtár Hatvanban című munkájukkal,  amely az Első Magyar Látványtárban volt látható 2025. június 21. és november 16. között.

Idén először adták át a Jerger+-díjat, amelyet Kronavetter Péter, Polyák Júlia, Prőhle Borbála, Rátgéber László (BME Középület-tervezési Tanszék) kurátorok és szervezők kaptak a Nyitott ház. Emlékek és víziók Esterházy Péter egykori otthonában elnevezésű munkájukért.

A Jászi Galéria a 2020-ban elhunyt Jerger Krisztina művészettörténész, kiállításrendező emlékére 2020/21-ben alapította a most harmadik alkalommal átadott díjat. Az elismerés célja, hogy felhívja a figyelmet a kiemelkedő kiállításrendezői, kurátori eredményekre. A díj Jerger Krisztina szakmai tevékenységének és kreatív világának állít emléket: ezzel összefüggésben olyan kiállításrendezői munkákat díjaz, valamint ajánl a szakma és a közönség figyelmébe, amelyekben meghatározó az expresszivitás, a gondolkodásra, az érzelmekre és a látványra egyaránt ható megközelítés – áll a közleményben.

Magyar költőt is díjaztak a német irodalmi díjátadón

Lena Schätte német írónőnek ítélte oda a zsűri vasárnap Klagenfurtban az Ingeborg Bachmannról elnevezett irodalmi díjat, amelynek átadásán a magyar költő és performanszművész, Tóth Kinga is elismerésben részesült – írta az MTI.

Tóth Kinga a 15 ezer euróval (5,3 millió forinttal) járó Kelag-díjat kapta meg OstblockMädl (Keleti-blokkos lány) című írásáért, amely a munkaerő-vándorlás, az identitás és a nyelv kérdéseivel foglalkozik.

A korábban számos ösztöndíjat elnyert, és 2017-ben a Hazai Attila Irodalmi Díjjal kitüntetett költő-műfordító, hangperformer és vizuális művész első kötete Zsúr címmel 2013-ban a Prae gondozásában, az All Machine német nyelven pedig 2014-ben Stuttgartban, a Solitude Akademie kiadásában jelent meg. Több kiállításon mutatta be alkotásait Budapesten és Németországban, továbbá albumai is megjelentek a francia Sirano Recordsnál, a német Attentional Circuits Labelnél és az amerikai No Future kiadónál.

Lena Schätte a 30 ezer euróval (10,6  millió forinttal) járó fődíjat vehette át a Klagenfurtban megrendezett eseményen. A 32 éves észak-rajna-vesztfáliai írónő Was wir tragen (Amit hordozunk) című szövegével nyerte meg a versenyt, amely két túlsúlyos középiskolás lány barátságát ábrázolja, akik kirekesztettként élik az életüket. Schätte a közönségdíjat is elvitte alkotásával.

Elveszettnek hitt Strobl-alkotások a Képzőn

A Magyar Képzőművészeti Egyetem a Strobl-emlékév kiemelt eseményeként rendezi meg A halhatatlanság forrása című nagyszabású kiállítást. A tárlat nemcsak a 19–20. század fordulóján élt egyik legjelentősebb magyar szobrász életművét mutatja be, hanem olyan műveket is a közönség elé tár, amelyek több mint száz évig rejtőzködtek, sőt akadnak olyan alkotások is, amelyeket csak a közelmúlt kutatásai során sikerült Strobl munkáiként azonosítani – írta az intézmény.

A kiállítás egyik legnagyobb szenzációja, hogy a nagyközönség most először láthat számos, a Strobl család és magángyűjtők tulajdonában fennmaradt gipsz- és terrakottaszobrot. Ezek a törékeny művek az elmúlt évszázadban ritkán szerepeltek kiállításon, ugyanakkor különösen közel hozzák az alkotói folyamatot: közvetlenül őrzik Strobl gyors, lendületes szobrászi gesztusait és első gondolatait.

Ugyancsak kuriózumnak számítanak azok a művek, amelyek évtizedeken át rejtőztek a Magyar Képzőművészeti Egyetem gyűjteményében. A kiállítás előkészítése és az életmű kutatása során sikerült azonosítani több olyan szobrot, amelyekről korábban nem volt ismert, hogy Strobl Alajos alkotásai. Az azonosítás levéltári dokumentumok, korabeli fényképek és családi hagyatékok összevetésével történt.

A kiállítás címe egy 1897-es műcsarnoki művészestélyhez kapcsolódik, amelynek látványvilágát Strobl Alajos tervezte – írja a közlemény. A tárlat különleges helyszíne tovább erősíti ezt a kapcsolatot: a művek a Magyar Képzőművészeti Egyetem Andrássy úti főépületében láthatók, abban az egykori Műcsarnokban, ahol Strobl számos alkotását először mutatta be a budapesti közönségnek. Több mint egy évszázaddal később ezek a művek jelképesen visszatérnek eredeti bemutatkozásuk helyszínére.

A kiállítás 45 szobron keresztül ad átfogó képet az életműről. A válogatásban a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Városi Múzeum, a Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény, valamint magángyűjtemények kiemelkedő darabjai szerepelnek.

A sportarénában ad koncertet a Kaleo

A népszerű izlandi rockzenekar jövő tavasszal lép fel Budapesten a Way Down We Go című turnéja keretében, március 25-én – írja az MTI.

Az európai turné a jelenleg is zajló észak-amerikai koncertkörút folytatása lesz. A Kaleo nemrég jelentette meg a számára áttörést hozó albuma, a 2016-os A/B jubileumi deluxe kiadását a Rhino Records gondozásában. A lemezen olyan slágerek szerepeltek, mint az All the Pretty Girls, a No Good, vagy a zenekar legismertebb dala, a turné címadója, a Way Down We Go.

Az A/B új, dupla vinyl változatán ritka stúdiófelvételek és emlékezetes koncertfelvételek egészítik ki az eredeti albumot. Szerepel rajta például a Way Down We Go akusztikus verziója, valamint helyet kapott rajta az eddig Izlandon kívül nem elérhető Up in the Sky, illetve a No Good újragondolt változata, a Still No Good is.

Címlapfotó: Létay Kiss Gabriella (b) Csocsoszan és Bódi Marianna (j) Suzuki, Csocsoszan szolgálója szerepében játszik Giacomo Puccini: Pillangókisasszony című operájának próbáján a debreceni Csokonai Színházban 2012. december 4-én. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt