Hírmozaik – június 4.

Gruber Béla festményeiből nyílt kiállítás a Nemzeti Galériában

A vágyott remekmű – Gruber Béla (1936–1963) művészete címmel nyílt kiállítás a 20. századi magyar festészet kiemelkedő, fiatalon elhunyt tehetségének legfontosabb műveiből a Magyar Nemzeti Galériában. Az augusztus 23-ig látható tárlat a festőművésznek a Magyar Nemzeti Galériában őrzött művei legjavát tárja a nézők elé magyarországi köz- és magángyűjtemények alkotásaival gazdagítva.

Gruber Béla a hatvanas években induló festőgeneráció meghatározó alkotója, egyik legnagyobb ígérete volt. Rövid élete során mindössze néhány évet tölthetett festéssel, mégis több mint ezer művet hagyott hátra. Újító alkotómódszere nagy hatást gyakorolt kortársaira: alkotásain különböző technikákat vegyített a szénrajztól a kollázson át a pasztellképekig. Formaalkotását a korszakban „konstruktív” jelzővel illették, amely a formák és a kompozíciók reduktív, geometrikus alakzatokra való egyszerűsítését jelentette. Élénk színeket használt, palettájával és ecsetkezelésével félreismerhetetlen stílust teremtett.

A tárlaton a művész képeit öt tematikus egységben követhetik végig a látogatók. Először az önarcképeket, majd a csendéleteket lehet látni, ezt követik a modelljeiről készült, majd az uszályokról festett képek, a festőműterem szekciókban pedig diplomamunkája és az ahhoz készített vázlatok kaptak helyet. A kiállítás kurátora Petrányi Zsolt, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese és Kolozsváry Marianna művészettörténész.

Kínában vendégeskednek a Szépművészeti Múzeum remekművei

A csaknem 18 millió lakosú Sencsen új művészeti múzeumában, a Shenzhen International Art Museumban a budapesti gyűjteményből válogatott mintegy 70 művel találkozhat a nagyközönség – adta hírül a múzeum.

A Mesterek birodalma című kiállításon El Greco, Cranach, Rubens, Tiziano, Renoir és Monet alkotásai mellett Munkácsy, Lotz, Szinyei, Mednyánszky és Vaszary festményeivel is találkozhatnak a látogatók. A szeptember elejéig nyitva tartó tárlat átfogó képet ad az európai művészet középkortól a 20. századig terjedő időszakának művészeti irányzatairól és fejlődéséről.

Az intézmény közleménye szerint a Szépművészeti Múzeum szervezésében az elmúlt években több jelentős külföldi intézményben is önálló kiállításokon mutatkozhattak be a budapesti múzeum műtárgyai és a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotásai. Jelenleg Párizsban, a Petit Palais-ban látható Ferenczy Károly életművét bemutató nagyszabású tárlat, korábban mások mellett a londoni Royal Academy of Artsban, a bécsi Kunstforumban, a római Galleria d’Arte Modernában és a bilbaói Guggenheim Múzeumban is találkozhattak a látogatók magyarországi remekművekkel.

Emlékeztettek arra, hogy nem először vendégeskednek a múzeum gyűjteményének darabjai Kínában: 2018-ban a pekingi Szépművészeti Akadémián (Beijing Fine Art Academy) a budapesti Toulouse-Lautrec-kollekcióból válogatott kiállítást láthatott a nagyközönség.

Wim Wenders visszavonja a Téves mozdulatot

Wim Wenders német filmrendező visszavonja Téves mozdulat című 1975-ös alkotását az akkor 13 éves Nastassja Kinski meztelen jelenete miatt. A nyolcvanéves rendezőlegenda bocsánatot kért Nastassja Kinskitől a filmet övező vitákat követően – tájékoztat az MTI. A Wim Wenders Alapítvány közleménye szerint a filmet visszavonják a terjesztés és vetítés minden formájából, a streamingszolgáltatókat, a televíziós műsorszolgáltatókat és a forgalmazókat arra utasítják, hogy szüntessék meg a nyilvános hozzáférést a produkcióhoz.

A Téves mozdulatban van egy jelenet, amelyben az akkor 13 éves német színésznő, Nastassja Kinski meztelen felsőtesttel látható. A 65 éves Kinski nemrég a német Süddeutsche Zeitungnak elmondta, hogy évekig próbálta elérni, hogy a jelenetet kivágják a filmből.

„Mint a film elkészültéért felelős utolsó élő ember, elismerem, hogy Nastassja Kinskit akkoriban jobban kellett volna védenünk” – idézték Wenders szavait a közleményben, amiben a rendező bocsánatot kért a színésznőtől. Mint fogalmazott, az elmúlt napok reakciói, kommentárjai és vitái nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy jobban megértse az akkori eseményeket.

A Párizs, Texas és a Berlin felett az ég rendezője május 29-én a Német Filmdíj átvételekor tartott köszönőbeszédében szélesebb körű párbeszédre szólított fel arról, hogy a filmszakmának hogyan kellene kezelnie a régebbi alkotásokban szereplő vitatott jeleneteket.

Leveszik a debreceni teátrum műsoráról Eszenyi Enikő rendezését

Nyilatkozatban tájékoztatta erről a nyilvánosságot dr. Vadász Dániel, a Csokonai Nemzeti Színház igazgatója.

Mint írta, „Színházunk biztonságos munkakörnyezetének megőrzése érdekében a mai nappal végleges döntést hozok, amely alapján a Primadonnák-produkciót kivesszük a Csokonai Nemzeti Színház Debrecen 2026/27-es műsorából. Döntésemet igazgatói hatáskörben, önállóan hoztam meg, döntésért sem a társulatot, sem a tanácsadókat felelősség nem terheli.”

Az eset előzménye, hogy a Csokonai Nemzeti Színház májusban függesztette fel Eszenyi Enikő Primadonnák-rendezését, mivel – az akkori tájékoztatás szerint – a rendező személyét több társulati tag is kifogásolta. Akkor az intézményvezető június 30-ig jelölte ki a határidőt, amíg dönt a darab előkészületeinek folytatásáról. A művésznő erre reagálva bocsánatkérő levelet osztott meg Facebook-oldalán.

A színház igazgatója végül nem várta meg a saját magának szabott határidőt, döntése indoklásául azt nevezte meg, hogy „az ügy elhúzódása nagyon rossz hatással van a munkahelyi légkörre, nekem vezetőként pedig ezt kell elsősorban szem előtt tartanom. A békés és biztonságos munkahelyi környezet feltételeinek biztosítása minden egyéb szempontot megelőz.”

Mint írta, a június 15-én kezdődő Országos Színházi Találkozó – melynek az idén 160 éves debreceni teátrum ad otthont – „keretein belül kerekasztal-beszélgetést szervezünk, amelyen igyekszünk távlati célokat megfogalmazni, valamint releváns kérdésfeltevéseket is elindítani”.

Az igazgató nyilatkozatában rögzítette azt is, hogy az intézmény a Biztonságos Terek Alapítvány szakembereinek bevonásával, az ő szakmai iránymutatásukat követve igyekszenek eljárni a jövőben, a hasonló  helyzetek elkerülése érdekében.

Jubileumi programok az ötvenéves pécsi Vasarely Múzeumnál

Számos programot tartanak Victor Vasarely születésének 120. és a közelmúltban megújult pécsi Vasarely Múzeum megnyitásának 50. évfordulója alkalmából június 6-án a kiállítóhelyen és környékén.

A délutántól éjfélig tartó jubileumi ünnepen a Vasarely Múzeum, annak udvara és a szemközti Múzeum Galéria egyaránt programokkal telik meg, kiállításmegnyitóval, alkotási lehetőségekkel, színházi előadásokkal, könyvbemutatóval, kerekasztal-beszélgetéssel, filmvetítéssel és zenés esttel várják a közönséget.

A születésnap kiemelt eseményeként nyílik meg a Múzeum Galériában Claire Vasarely kiállítása, amelyen először lesz látható együttesen Victor Vasarely feleségének valamennyi műve. A kiállítás különleges párbeszédet alkot a közeli Vasarely Múzeum állandó tárlatával: október közepéig Victor és Claire Vasarely művészete néhány száz méteren belül, egymást kiegészítve fedezhető fel. Az anyagot az Aix-en-Provence-i Vasarely Alapítvány birtokában lévő grafikák, festmények, textiltervek és fotódokumentumok másolatai egészítik ki.

A Színekben élt élet című tárlat megnyitóján részt vesz a művész unokája, Pierre Vasarely, a Vasarely Alapítvány elnöke is. A születésnapi rendezvény részletes programja itt érhető el.

Benkő Imre fotográfus alkotásaiból nyílt emlékkiállítás

Benkő Imre Kossuth-, Balázs Béla- és World Press Photo díjas fotográfus alkotásaiból nyílt emlékkiállítás a budapesti Dugattyús kulturális térben. A tárlat a nyár folyamán kibővített formában a Sziget Fesztiválon is megtekinthető lesz. A válogatást a Mosberger Róbert kurátor által tervezett és készített kiállítópavilonokban tekinthetik meg a látogatók.

A Sziget szervezői az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy a közönség első alkalommal láthat válogatást a művész Sziget Fesztiválon készült felvételeiből. A Dugattyúsban június 17-ig látogatható tárlat a Sziget egyik legfontosabb vizuális krónikásának állít emléket.

Benkő Imre 1993-tól kezdve dokumentálta a fesztivál életét. Képein nemcsak a rendezvény eseményei, hanem a közösségi élmények, az önkifejezés és a szabadság pillanatai is megjelentek. Munkáit az empatikus látásmód, a finom humor, a tudatos képszerkesztés és az emberi történetek iránti érzékenység jellemezte. Felvételei a fesztiváldokumentáció keretein túl egy korszak és egy közösség lenyomataivá váltak.

Zenészlegendák a kolozsvári jazzfesztiválon

Lisa Simone amerikai jazz- és gospelénekes, Marcos Valle brazil zenészlegenda és Arooj Aftab pakisztáni Grammy-díjas zenész is fellép június 5-7-én a kolozsvári Jazz in the Park fesztiválon, ahova 14 országból várnak zenészeket – tudósít az MTI.

Az egyik legnagyobb sztárvendég az amerikai Lisa Simone, a legendás Nina Simone lánya lesz, aki maga is sikeres karriert futott be. Nagy várakozás övezi az egyetlen pakisztáni Grammy-díjas művész, Arooj Aftab fellépését is, aki egyedi módon ötvözi a dél-ázsiai klasszikus zenét jazz, folk és minimalista elemekkel. Látható lesz továbbá Rabih Abou-Khalil libanoni údjátékos, zeneszerző, aki az arab zenét a jazz és klasszikus zenével keveri.

A fesztivál mindhárom napján fellép Nick Bartsch svájci zongoraművész, zeneszerző, aki zen funknak is hívott műfajáról ismert. Jelen lesz Marcos Valle, a brazil könnyűzene egyik legmeghatározóbb, sokoldalú alakja és Yilian Canizares kubai–svájci énekesnő is.

A fesztivál programjában a jazz mellett más zenei műfajok is helyet kaptak: fellép a világhírű amerikai fúziós zenei formáció, a Ghost Note, az elektronikus zene, funk, disco és soul ötvözéséről ismert holland Kraak & Smaak Live Band, illetve Venna (Malik Venner) Grammy-díjas brit alt-szaxofonos.

Posztumusz jelent meg Gallai Péter első szólólemeze

Közel hét évvel halála után megjelent a Piramis legendás billentyűsének, Gallai Péternek az első szólólemeze, Szállj fel magasra címmel, amely inkább egyfajta életmű-válogatásként áll.

A kiadvány különlegessége, hogy a Piramis egyik első hangfelvétele, a Ne bántsd a madarakat – amely eddig soha, semmilyen hanghordozón nem volt hallható – is helyet kapott rajta. De hasonlóan először kerül közönség elé Gallai Nautilus-korszakából a Mondd el szél, nekem című dal is.

Az albumra nyolc Piramis-felvételt (Ne bántsd a madarakat, Boldog ember, Ki tudja, hol van, Mikor megszülettem, Valami új kell, Nem tudom, A küszöbön ülve, Szállj fel magasra) válogatott a Moiras Records, de hallhatunk négy Bikini-dalt is (Jaj-jaj, Hazudtunk egymásnak, A csillagok ködében, Ha lenne holnap). Az albumon emellett elhangzik három Kovács Krisztával rögzített felvétel (A híd felé, Elvarázsolt kávéház, Öt perccel tíz előtt) is, illetve egy Favágók-szerzemény (Ez nem egy szomorú dal) és Cohen Halleluja című klasszikusának átirata is.

Címlapfotó: Érdeklődő A vágyott remekmű – Gruber Béla (1936–1963) művészete című kiállítás megnyitóján a Magyar Nemzeti Galériában 2026. június 4-én. Fotó: MTI/Kocsis Zoltán