MNM.jpg

Hírmozaik – május 8.

Szenzációs honfoglalás kori leletegyüttest mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kecskeméti Katona József Múzeum új kiállítása, a Műegyetem kapta idén az Év emlékhelye díjat, negyedszer is Intermezzo Fesztivál a Magyar Zene Házában, Lampion Mesefesztivál és Könyvvásár a Kobuci Kertben, Szőnyi István rejtett világáról nyílt kiállítás a Pesti Vigadóban, három lemezzel bővült a Fonó vinylsorozata.

Szenzációs honfoglalás kori leletegyüttest mutat be a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kecskeméti Katona József Múzeum új kiállítása

Felövezve ragyogással – Övszerkezet és tarsolylemez a honfoglalás korából címmel megnyílt a májusi Hónap kincse kamaratárlat a Magyar Nemzeti Múzeumban. A régészeti feltárások során három, a 920–930-as években elhunyt harcos kiemelkedően jó állapotú, szinte bolygatatlan temetkezése került napvilágra, számos figyelemre méltó lelettel. Az ásatás eredményei a Magyar Nemzeti Múzeum és a Kecskeméti Katona József Múzeum közös együttműködésének köszönhetőek.

A különleges állapotban fennmaradt honfoglalás kori leletek Akasztó határában, Bács-Kiskun vármegyében kerültek elő. A korábban ismeretlen, új lelőhelyet a Kecskeméti Katona József Múzeum közösségi régészeti programjának önkéntesei fedezték fel. Wilhelm Gábor és Füredi Ágnes kutatásvezetők munkáját a Kecskeméti Katona József múzeum munkatársai, a múzeumi önkéntesek és az akasztói önkormányzat segítették.

A régészeti feltárások során három, a 920–930-as években elhunyt harcos kiemelkedően jó állapotú maradványai kerültek elő. A leggazdagabb sírban lenyűgöző felfedezés várta a régészeket. A magas rangú, 17-18 éves harcos egyedi selyemövén aranyozott ezüst csüngős veretek sorakoztak, jobb oldalán ezüstlemezzel díszített tarsoly függött. Az övveretek környezetében a többrétegű ruházat, az öv és a tarsoly szerves részei olyan jó állapotban maradtak meg, hogy eredeti helyzetben, vagyis „in situ” emelték ki őket a régészek.

A tárlat 2026. június 7-ig látogatható a Magyar Nemzeti Múzeum Déli Kandallótermében.

Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (k) és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója (j) átadja az Év Emlékhelye díjat Charaf Hassannak, a BME rektorának az emlékhelyek napja alkalmából tartott rendezvényen
Harrach Péter, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke (k) és Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatója (j) átadja az Év emlékhelye díjat Charaf Hassannak, a BME rektorának az emlékhelyek napja alkalmából tartott rendezvényen a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) 2026. május 8-án. Fotó: MTI/Kovács Attila

A Műegyetem kapta idén az Év emlékhelye díjat

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) kapta idén az Év emlékhelye díjat. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) hetedik alkalommal adta át a díjat, mellyel elismerését fejezi ki az emlékhelystátuszukat aktívan, kreatívan és példaértékű módon használó nemzeti és történelmi emlékhelyeknek.

A díjjal ösztönözni kívánják az együttműködést és a közös gondolkodást az emlékhelyek között, olyan kezdeményezések megszületését támogatva, amelyek szélesebb közönséget, különösen a fiatalokat is megszólítják – hangzott el a pénteki eseményen.

Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója kiemelte, hogy idén is nyolc pályázat érkezett be az Év emlékhelye díjra, amelyet a BME a zsűri egyhangú döntése alapján kapott meg. A hetven évvel ezelőtti ’56-os eseményeknek az egyetem a kiindító helyszíne volt – hangsúlyozta a főigazgató, aki szerint az idei évben, a jeles évforduló alkalmából, nagyon sokat lehet majd hallani Műegyetemről is.

A BME történelmi emlékhelyen az 1956-os egyetemi események bemutatása élménypedagógiai megközelítéssel történik, ami szervesen beépül a látogatói és oktatási programokba, és önálló online felületen is elérhető. A BME 2016 októberében vált történelmi emlékhellyé. A felsőoktatási intézmény 2017 óta rendszeres résztvevője az Emlékhelyek Napja programsorozatnak.

Negyedszer is Intermezzo Fesztivál a Magyar Zene Házában

Egyszerre bevon és új perspektívát kínál: ez a kortárs művészet, a kísérleti technológiák és az underground találkozásából születő Intermezzo Fesztivál, amelyet a MOME hallgatói szerveznek a Magyar Zene Házában. A tökéletes nyárindítónak ígérkező eseményen a koncertek mellett a kortárs tánc, a helyspecifikus installációk és a Hangdóm immerzív programjai teszik teljessé az élményt.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Magyar Zene Háza idén is közös kalandra hívja a kortárs művészetek és a hazai underground kedvelőit. Május 22-én negyedik alkalommal rendezik meg az Intermezzo Fesztivált, amelyen a hallgatói kreativitás, az innovatív installációk és a legfrissebb hazai zenei szcéna találkozik a Városliget ikonikus zenei központjában.

Az idei zenei fellépők a műfaji sokszínűségre építenek: a Samurai Drive noir esztétikájú elektronikus blueszal, Gege és Bizmuth közös projektje az improvizatív rap és a moduláris elektronika találkozásával érkezik. Fellép továbbá a jazz-funk fúziót képviselő Berlin Hotel Collective, az indie-posztpunk vonalon mozgó Telehold, valamint a balkáni és kelet-európai dallamokat szabad improvizációval ötvöző Gánjálló.

A látogatók minden érzékszervre ható, rétegzett élményre számíthatnak, látványos, helyspecifikus installációk teszik majd teljessé az összhatást, a MOME hallgatóinak pop-up kiállítása a hang és a látvány lehetséges metszéspontjait kutatja. A kiállított alkotások néhol a hang „láthatatlan” színeit és formáit, másutt a hanghullámok konstans változásait, a ritmus és a hangerő dinamikáját vagy a mindennapok monoton zajait tárják fel. A hangot kézzelfogható, térbeli élménnyé alakító tárlat nemcsak a fesztivál napján, hanem május 11. és 25. között is megtekinthető a Magyar Zene Háza tereiben.

A vizuális élményeket a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatóinak mozgásművészeti produkciói emelik új szintre. A fesztivál látogatói meglepő táncperformanszokkal, különleges textilkonstrukciókkal és élő térkompozíciókkal találkozhatnak, ahol a test, az anyag és a környezet együtt alakítja a befogadás helyzeteit.

A mozgás azonban nemcsak nézőként, hanem aktív résztvevőként is átélhető: a Wild & Resty táncműhely a testérzékelés finomításán keresztül hív közös alkotásra. A workshop lehetőséget biztosít a test és a figyelem határainak az újragondolására. Olyan teret teremt, ahol a vad, impulzív kitörések és a puha lelassulás váltakozásából intenzív mozgásállapotok születhetnek. Az immerzív utazás a Hangdómban teljesedik ki, ahol organikus hangokkal átszőtt audiovizuális előadások és szeánszok várják a közönséget.

Lampion Mesefesztivál és Könyvvásár a Kobuci Kertben

Idén tavasszal ismét megnyitja kapuit a Lampion Mesefesztivál és Könyvvásár: a Lampion Könyvek 2026. május 16-án, 9 és 14 óra között várja a családokat a budapesti Kobuci Kertbe, ahol interaktív felolvasószínháztól koncerteken és kézműves-foglalkozásokon át tűzoltóbemutatóig mindenki megtalálja a maga örömét egy mesés szombat délelőttön.

A Lampion Mesefesztivál és Könyvvásáron a kicsik és nagyok egyaránt kipróbálhatják magukat a Lengefalatozóban, ahol a népszerű Lengemesék receptjei elevenednek meg, de lengekoronát is készíthetnek, Minimonival színezhetnek, és részt vehetnek hajtogatós, babaöltöztetős foglalkozásokon is. A nap folyamán Bajzáth Mária, M. Kácsor Zoltán, Dóka Péter és Mikó Csaba szerzők is találkoznak az olvasókkal, Huzella Júlia előadásában pedig Vilkó és Lile történetei kelnek életre egy interaktív felolvasószínház keretében. Az egész napos kézműveskedésen, minicirkuszon és a megmászható tűzoltóautón kívül 10 órától nem más, mint a Kolompos Együttes ad élő koncertet!

A fesztiválon hét vadonatúj Lampion-könyv mutatkozik be, köztük Bajzáth Mária Kertünk népmeséi, M. Kácsor Zoltán A cukorszörnyeteg, valamint Berg Judit és Szitás Erzsébet Lengefalatozó című kötete.

Szőnyi István festőművész a házában található műtermében, alkotás közben 1950-ben .Fotó: Fortepan / Bojár Sándor
Szőnyi István festőművész a házában található műtermében, alkotás közben 1950-ben. Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

Szőnyi István rejtett világáról nyílt kiállítás a Pesti Vigadóban

Az ajtón túl… Szőnyi István rejtett világa címmel nyílt kiállítás a Dunakanyar festőjének alkotásaiból 2026. május 7-én 18 órakor a Pesti Vigadóban, az MMA székházában. A tárlat Szőnyi István zebegényi korszakát mutatja be, a nagyközönség által alig, vagy egyáltalán nem ismert grafikai munkáira és fő alkotásaira fókuszálva: a művészi aranykort, az őt itt ért élmények hatására átalakuló ars poétikáját, a festészeti technikákat és újításokat, az alkotói folyamat kulisszatitkait.

A kiállítás a 20. század egyik legjelentősebb képzőművészeti örökségét tárja fel, egyben az alkotások mögött álló embert is szeretné bemutatni – személyes tárgyak, fotók, feljegyzések, levelek és a nemrégiben felfedezett gyerekkori rajzfüzetek segítségével. A tárlat a Magyar Művészeti Akadémia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium és a Polgári Művelődésért Alapítvány támogatásával, a Klebelsberg-emlékév keretében jött létre.

A Klebelsberg Kunó-emlékév lehetőséget teremt arra, hogy bemutasson olyan jelentős életműveket, amelyek a kultuszminiszter elvitathatatlan tevékenységének az időszakában teljesedtek ki – mondta köszöntőjében Szurcsik József, a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának vezetője. A tárlat jelentősége kapcsán kiemelte: olyan művek láthatók a Pesti Vigadó 5. emeleti kiállítóterében, amelyek közül számos alkotás eddig alig, vagy egyáltalán nem került a közönség elé.

Fontos ez a tárlat azért is – tette hozzá –, mert nemcsak egy zseniális életművet, hanem egy olyan életformát, egy magatartást is megidéz, amely példát ad a mai ember számára is. Szőnyi István ember és táj harmóniáját ábrázolta egy olyan század évtizedeiben, amit szinte csak pillanatokra jellemzett a rend, a béke és a kiszámíthatóság. De aki Szőnyit egy, a világból kivonuló remeteként látja, nagyot téved – hívta fel a figyelmet Szurcsik József. Ő nemcsak a fény mestere volt, hanem a magyar szellem őrzője is, aki a vészkorszak idején többeket látott el hamis iratokkal és bújtatott Baross utcai műteremlakásában, amiért megkapta a Jad Vasem – Világ Igaza kitüntetést is; s aki a háború után az elvesztett harmóniát a mindennapokban találta meg. Munkássága és emberi példamutatása olyan fundamentum, amelyre ma is építhetünk, ezért is kiemelten fontos az MMA számára a művész életműve és a Szőnyi-jelenség bemutatása.

A kiállítás megtekinthető 2026. június 10-ig a Pesti Vigadóban, az MMA székházában. 

Három lemezzel bővült a Fonó vinylsorozata

A Fonó 30. születésnapja alkalmából indult a kiadó vinylsorozata, amelyben ikonikus alkotók felvételeit teszik elérhetővé időtálló, analóg formában. Dresch Mihály, Lajkó Félix, Párniczky András és a Meybahar lemezei után most megjelent további három album: a Kerekes Band és a Dalinda Vadon című lemeze, a Borbély Mihály Quartet koncertfelvétele Live at Fonó címmel és a Berka Esőtánc című zenei anyaga. Mindhárom lemez megrendelhető a Fonó webshopjában. A Fonó vinylsorozata olyan alkotók felvételeiből válogat a minőségi hangzást kedvelő közönség számára, akik meghatározót alkottak, és munkásságuk kijelöli egy-egy zenei műfaj irányait.

A sorozat első négy megjelent albuma között szerepel a friss Fonogram-életműdíjas és Kossuth-díjas Dresch Mihály Reptető című albuma, amelyen a Vonós Quartettel muzsikál. A jubileumi sorozat kiadványa Lajkó Félix GisL című albuma, mely a briliáns hegedűs és komponista életművének jelentős mérföldköve, a Győri Balett számára írt balettzene hallható. A sorozat harmadik darabja Párniczky András Mikrotheosz című albuma, amely összegzése a Nigun zenekar 22 éves munkájának, valamint a Bartók electrified című lemez alkotási folyamatának. A sorozat negyedik albuma a Meybahar zenei anyagát tartalmazza, amely röviddel megjelenése után óriási nemzetközi sikert aratott, felkerült mindkét rangos világzenei toplistára.

Címlapfotó: Övszerkezet és tarsolylemez a honfoglalás korából. Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum