Hírmozaik – november 2.

Pro Urbe díjjal tüntették ki Bogányi Gergely zongoraművészt Marosvásárhelyen

Hét év szünet után ismét átadták Marosvásárhely egyik legrangosabb városi elismerését, a Pro Urbe díjat. A 2026-os kitüntetettek között van Bogányi Gergely Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, akinek nemzetközi szinten is évtizedek óta elismert művészi pályafutása és a magyar zenei kultúra képviseletében végzett munkája egyaránt méltóvá teszi az elismerésre. A díjátadó gálát a Marosvásárhelyi Állami Filharmónia ünnepi szimfonikus koncertje koronázta meg, amelyen a zongoraművész szólistaként lépett színpadra.

Marosvásárhely önkormányzata hét év kihagyás után elevenítette fel a Pro Urbe kitüntetések hagyományát. Az 1997-ben alapított, latin eredetű elnevezésű díj jelentése: „A városért”. Az elismerést azoknak a személyiségeknek ítélik oda, akik tevékenységükkel, eredményeikkel és elhivatottságukkal jelentősen hozzájárultak a közösség fejlődéséhez, valamint Marosvásárhely hírnevének öregbítéséhez.

Eredeti Picasso-levéllel bővült a Móra-múzeum kiállítása

Egy eredeti, 1956-ban írt Picasso-levéllel bővült a szegedi Móra Ferenc Múzeum Drága barátom, Picasso című kiállítása. Az üzenetet a legendás festő Cannes-ból küldte barátjának, Czóbel Bélának. A kivételes dokumentumot Klein Gábor magángyűjtő bocsátotta a közgyűjtemény rendelkezésére.

A dokumentum egy csaknem fél évszázados művészbarátságba enged betekintést, emellett a látogatók közvetlen közelről megfigyelhetik Picasso jellegzetes, világszerte ismert kézjegyét és kézírását.

Érdekesség, hogy a tárlaton megjelenik egy másik dokumentum is a két művész kapcsolatának lenyomataként. Czóbel Béla 1956 decemberében írt levelet Picassónak, melyben az októberi forradalom eseményeiről számolt be. Ennek a dokumentumnak a másolatát vehetik kézbe a látogatók a kiállításon.

Az eredeti Picasso-levél Klein Gábor magángyűjtő felajánlásának köszönhetően már látható a tárlaton, mely 2027. január 10-ig tart nyitva a Móra Ferenc Múzeumban.

Nagy sikerrel zárult a a Kárpát-medencei Tárogatóverseny Sárospatakon

A világ legelső tárogatóversenye, a Rákóczi 350 Kárpát-medencei Tárogatóverseny 2026. október 26. és 28. között került megrendezésre a Sárospataki Református Hittudományi Egyetem 500 éves történelmi falai között. A Nemzeti Tárogatóintézet Alapítvány által életre hívott, hagyományteremtő rendezvénnyel II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350. évfordulója előtt tisztelegtek a szervezők.

A Zemplén szívébe érkező 31 versenyző öt korcsoportban mérte össze a tudását. A rendezvény nemzetközi rangját mutatta, hogy a Kárpát-medencei zenészek mellett Franciaországból, Hollandiából, Romániából, sőt, a legtávolabbról, egyenesen Kaliforniából is érkeztek versenyzők Sárospatakra.

• I. korcsoport: A kisvárdai Tóth Zsófia végzett az élen, nyereménye egy mahagónifából készült tárogató.
• II. korcsoport: A budapesti Dezső Ágoston nyerte el a kategória fődíját, egy paliszander fából készült új Stowasser-tárogatót.
• III. korcsoport: A szintén budapesti Sándor Norbert állhatott a dobogó legfelső fokára, aki ugyancsak egy új paliszander Stowasser-tárogatóval gazdagodott.
• IV. korcsoport: A kecskeméti Palotás-Tóth Eszter bizonyult a legjobbnak, így ő egy különleges, több mint 100 éves, madagaszkári rózsafából készült antik Stowasser-tárogatót vihetett haza.
• V. korcsoport: A budapesti Bujka János nyerte meg a kategóriát, amelynek fődíja egy szintén 100 évnél idősebb, muzeális értékű antik Schunda-tárogató volt.

Eredeti Vasarely-alkotások a Galántai Honismereti Múzeumban

Idén ünnepeljük Victor Vasarely (1906–1997), az op-art úttörője és világhírű képviselője születésének 120. évfordulóját. E különleges jubileum alkalmából a Galántai Honismereti Múzeum egyedi kamaratárlattal tiszteleg a művész munkássága előtt.

A kiállítás fókuszát a múzeum saját gyűjteményében őrzött eredeti szitanyomat adja, amely 1990 októberében a Galántán rendezett Vasarely-kiállítás alkalmával került be a múzeum gyűjteményébe.

Vasarely életművének legfőbb célkitűzése az volt, hogy a művészetet mindenki számára elérhetővé tegye, kiszabadítva azt a galériák zárt világából. E demokratikus eszme megvalósításának kulcsa a szerigráfia (szitanyomás) lett: a kiváló minőségben sokszorosítható grafikai eljárás révén alkotásai eredeti művészi értékük megtartása mellett juthattak el a széles közönséghez. Ezzel a filozófiával áll közvetlen összhangban a most nyíló kiállítás is, ahol a látogatók maguk is eredeti szitanyomatokon keresztül tapasztalhatják meg a művész által megálmodott formák és vibráló színek tökéletes harmóniáját.

A kiállítás 2026. október 28-tól november 28-ig tekinthető meg a Galántai Honismereti Múzeumban.

Magyarország hanglenyomatát mutatják be szerdán a Hangdómban

Délibáb – Magyarország hanglenyomata címmel készített a Sc.Art együttes és a Kiégő Izzók vizuális műhely közös produkciót, amelyet szerdán mutatnak be a Magyar Zene Háza Hangdómjában.

A Sc.Art – amelynek a KFT-ből ismert Lengyelfi Miklós és Márton András mellett tagja a Franciaországban élő zeneszerző, ifj. Kurtág György is – 2009-ben alakult azzal a céllal, hogy a tudomány és a kultúra területeiről származó források alapján állítsanak elő hangokat és erre épülve különböző tematikájú anyagokat. Alkotói munkájukban merítenek ifj. Kurtág György hangtervezői munkásságának készletéből és Lengyelfi Miklós effektezett basszusgitárhangjaiból is.

A feldolgozott témák közé került mások mellett a délibáb, a magyar nyelv (benne részletek a Halotti beszédből, közmondások, felvétel a finnugor hanti csoport medveünnepéről), a Hortobágy, a déli harangszó, a tihanyi visszhang, híres magyar találmányok (köztük a telefonhírmondó, a golyóstoll, a szóda, a gyufa, a Rubik-kocka) vagy a mohácsi busójárás.

Címlapfotó: Bogányi Gergely Kossuth-díjas zongoraművész, a hangszer tervezője a 10. Bogányi-zongora tiszteletére rendezett gálakoncert és átadóünnepség előtt a müncheni Deutsches Museumban 2019. április 9-én. Fotó: MTI/EPA/Philipp Guelland