Hírmozaik – november 29.
Dokumentumfilm a százéves magyar rádiózásról, kiderült, kik kapják a Kovács László-Zsigmond Vilmos Életműdíjat, keresik a debreceni zenészeket – hírösszefoglalónk.
Különleges felvételekkel ünnepli a magyar rádiózást az NFI
A Nemzeti Filmintézet összegyűjtötte és elérhetővé tette a száz éve indult Magyar Rádió alapításának, elindulásának és első aranykorának fennmaradt filmdokumentumait. Az NFI egy éve indította el történelmi videósorozatát Ma 100 éve címmel, amelynek különkiadása a most közzétett dokumentumfilm.
A Magyar Rádió első aranykora című film korabeli játékfilmek rádiós jeleneteiből, dokumentumfilmek és reklámok rádióval kapcsolatos részleteiből is válogat. A 48 perces alkotás a húszas években készült, még némán felvett képsorokkal indul – hiszen a rádió alapításának előtörténete az a világszenzáció, amelyet Telefonhírmondó néven ismer a médiatörténet, és amely a világ első műsorszóró vállalkozása volt.
Az 1925. december 1-én megindult rendszeres hazai rádiós műsorszórás a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően sikerült a világ élvonalában maradnia. Az LGT által is megénekelt Gyáli úti bútorszállító kocsitól a Nemzeti Múzeum háta mögött felépített stúdiópalotáig hosszú út vezetett, a célt azonban sikerült a Magyar Rádió Részvénytársaságnak és a munkáját felügyelő és finanszírozó Magyar Távirati Irodának tíz év alatt elérnie.
A Magyar Rádió száz évvel ezelőtti sikersztorijával párhuzamosan jelenik meg a Ma 100 éve – Régi idők híradói decemberi száma is, amely 1925. utolsó hónapjának legfontosabb mozgófilmen fennmaradt eseményeit mutatja be: a Budapestre lehullott rekordmennyiségű havat, Kossuth Lajos akkor még élő, egyik legutolsó katonáját, a székesfehérvári huszárok ezredünnepélyét és a Békés vármegyei árvízkatasztrófát, amely százak és ezrek karácsonyát tette tönkre száz évvel ezelőtt.
December közepéig lehet jelentkezni a Made in Debrecen Fesztiválra
A Made in Debrecen Fesztivált 2026. március 21-én ötödik alkalommal rendezik majd meg, ahová a szervezők minden debreceni kötődésű zenészt és zenekart várnak. A fesztivál napján közel tíz különböző helyszínen, reggel tíz órától éjfélig váltják majd egymást a zenészek a metaltól a világzenén át a kísérleti elektronikáig.
A jelentkezést ide kattintva adhatják le az előadók, a formációk technikai igényéről szóló dokumentáció és rövid bemutatkozás feltöltésével. A szervezők kiemelték, hogy azok a produkciók is helyet kaphatnak a fellépők listáján, amelyek csak részben debreceniek, nekik egy külön pontban kell beszámolniuk a regisztrációs felületen arról, hogy milyen szálakon kötődnek a városhoz.
A regisztráció december 15-én zárul.
Ők kapják a Kovács László-Zsigmond Vilmos Életműdíjat
Idén négy operatőr, Dávid Zoltán, Horváth Adrienne, Mertz Lóránd és Papp János kapja meg a Kovács László-Zsigmond Vilmos Életműdíjat – közölték a szervezők az MTI-vel. A díjakat nyolcadik alkalommal adják át 2026 januárjában.
Dávid Zoltán magyar operatőr, aki az 1980-as években több jelentős magyar filmen dolgozott (például Ex-kódex, Idő van, Hótreál, Tiszta Amerika), majd az Egyesült Államokba költözött, ahol több amerikai játékfilmet – később számos reklámot és dokumentumfilmet – fényképezett.
Horváth Adrienne az első nő Magyarországon, aki elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskolán a film- és televízió-operatőr szakot, majd a Duna Televízió megalakulásától kezdve annak vezető operatőre lett, ahol kiemelkedő szerepet vállalt a televíziós produkciók fényképezésében. Pályáját kameramanként kezdte, karrierje során különösen a dokumentumfilmek, koncert- és színházi felvételek terén aktív.
Mertz Lóránd operatőrként elsősorban dokumentum- és ismeretterjesztő filmekben dolgozott: neves alkotásai közé tartozik például a Vérző Magyarország, a Tiszta őrület és a Horthy, a kormányzó című dokumentumfilm.
Papp János operatőr-rendező az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett, majd a Magyar Televízióban dolgozott tudósítóként. Később a Néprajzi Múzeumban megalapította és vezette a Néprajzi Filmstúdiót, archívumot építve csaknem háromszáz filmanyaggal. Operatőrként vagy gyártásvezetőként több nemzetközi produkcióban is részt vett.
A Kovács László–Zsigmond Vilmos Operatőr Verseny az egykori Aranyszem Fesztivál örököse. Az eseményt 2018-ban nevezte át Novák Emil, a HSC Stábiskola igazgatója és Romwalter Béla Richy, a Kovács László–Zsigmond Vilmos Operatőrverseny alapítója 2004-ben a magyar operatőriskola két ikonikus alakjának tiszteletére.
Kihirdették a debreceni Magyar Közlekedési Múzeum építészeti tervpályázatának eredményét
A Debrecenben felépülő Magyar Közlekedési Múzeum meghívásos építészeti tervpályázatát a DAW Építész Stúdió Kft. pályamunkája nyerte meg – jelentették be Debrecenben a közlekedési múzeum építészeti tervpályázatának díjátadó ünnepségén.
Lánszki Regő országos főépítész, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára a pályázatról elmondta: egy olyan szemléletet ünnepelnek, „amely végre egészben látja az országot, nem központ és vidék ellentéteként, hanem összekapcsolódó városok hálózataként”.
Szavai szerint olyan épület születik, amely „egyszerre lesz kortárs és mértéktartó, ami tud modern lenni anélkül, hogy elidegenítene, amely a tájat nem elfedi, hanem folytatja, (...) olyan új jelkép születik, amely a környezetébe simul, mégis messziről felismerhető, és amely nemcsak egy múzeum lesz, hanem az új országos gondolkodás első látható mondata".
A tervpályázat első szakaszában tíz, a másodikban kilenc pályamű versengett. A pályázaton az első díjat a DAW Építész Stúdió Kft. terve kapta. A második helyezett az Archiko Kft., a GAV-Art Stúdió Kft. és a T1 Studio Kft. közös pályázata lett, a harmadik helyet a Zaha Hadid Architects és a Finta stúdió terve szerezte meg.
Nyitókép: a Magyar Rádió stúdiójában Mester Ákos, a 168 óra című műsor szerkesztője 1973-ban. Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán.
