A suspense-technika kifejezés az angol felfüggeszteni szóból született: ?hatásos dramaturgiai fogás a néző figyelmének fenntartására, érzelmei irányítására. A bűnügyi filmek igen gyakran élnek e feszültségkeltési technikával. A filmkészítő ilyenkor teljességgel bevonja nézőjét valamely kétséges kimenetelű cselekménysor menetébe, precízen beavatja valamely veszély kiépülésének részleteibe, például a főhős ellen készülő merénylet eseményeibe, miközben a szereplő nincs e tudás birtokában. Ilyenkor az a feszültség tulajdonképpeni forrása, hogy a néző jobban informált, többet tud a történések motívumairól, mint maguk a szereplők. A suspense-technika tökélyre fejlesztőjének Alfred Hitchcockot tartják.? Hitchcock valamennyi bűnügyi filmjében találunk nagyszerűen kivitelezett suspense helyzeteket: ?a Hátsó ablak hősnője bizonyíték után kutat a gyilkos otthonában, miközben a néző ? a szemben lakó fényképész hőssel együtt ? lépésről lépésre nyomon követi a hazatérő gonosztevőt.
Fotó: ultimatemovierankings.com |
Ha a suspense-technikáról esik szó, a beszélgetés biztosan Hitchcock felé halad, ennek oka pedig az, hogy ő a suspense mágusa.
Filmjei épp ezen eszköznek köszönhetően váltak egyedivé és időtállóan izgalmassá: Hitchcock művei nyomozásra csábítják a nézőt, beavatják a legapróbb részletekbe és hagyják, hogy megfejtse az adott rejtélyt. Nos, ez az oka annak, hogy Hitchcock a bűnügyi film királya, filmjei pedig a mai napig képesek elvarázsolni az embereket. De nem ő az egyetlen, aki ezt az eszközt hívta segítségül a filmrendezés során, hiszen számos alkotó élt/él a suspense-technika adta lehetőségekkel.
A bűnügyi film, a horror és a thriller, de sokszor a dráma is használja e feszültségkeltési technikát, méghozzá azért, mert ez az egyik leghatásosabb dramaturgiai fogás, amit rendező alkalmazhat. Nézzünk néhány filmet, melyekben felfedezhetjük!
Hátsó ablak
Hitchcock 1954-es filmjének főhőse egy fényképész, L. B. Jefferies, aki törött lába miatt ágyhoz van kötve. Mivel nem hagyhatja el a lakását, egyetlen szórakozása a szomszédok megfigyelése. Jefferies szeme igen hamar megakad a Thornwald házaspáron: a férj munkája mellett beteg feleségét ápolja, ám a nő egy nap eltűnik. Jefferies úgy gondolja, Mr. Thornwald gyilkolta meg az asszonyt, ezért magánnyomozásba kezd, melybe bevonja a barátnőjét, egy barátját és az ápolónőjét. Sőt, a nézőket is!
Fotó: imdb.com |
Szédülés
A Szédülés szintén Hitchcock filmje, mely egy volt rendőrről, John Fergusonról szól, aki tériszonya miatt adja fel biztos állását. Ferguson egy nap összefut régi barátjával, aki arra kéri, kövesse a feleségét, mert attól tart, a nő meg fogja ölni magát. Főhősünk eleget tesz barátja kérésének: folyamatosan követi a nőt, idővel bele is szeret, ám nem tudja megóvni. Madeleine leveti magát egy harangtoronyból és meghal. A férfi mély depresszióba esik, mégis próbál túllépni a történteken, majd egy nap az utcán megpillantja Madeleine-t?
Rosemary gyermeke
Roman Polanski egyik legismertebb filmje az 1968-ban készült Rosemary gyermeke, mely kiemelt darabja a horror műfajának. Főhősei Rosemary és Gus, akik fiatal házasokként költöznek be új New York-i otthonukba és igen hamar összebarátkoznak titokzatos szomszédaikkal, a középkorú Minnie és Roman Castevet-tel. A költözést követően kiderül, hogy Rosemary terhes, a jó hír pedig nemcsak őt és férjét villanyozza fel, hanem a szomszédokat is. A fiatal nő lelkesen készül az anyaságra, boldogságát azonban beárnyékolja a férje és a Castevet-család egyre szokatlanabb, vészjósló viselkedése, ahogy az is, hogy az áldott állapot esetében inkább átoknak tűnik, mely tönkreteszi a testét és az életét.
A cápa
A cápa című 1975-ös horrorfilm Peter Benchley regénye alapján készült Steven Spielberg rendezésében. A történet egy üdülőparadicsomban játszódik, amely nagyon népszerű a turisták körében. Egyik nap azonban emberi testrészeket sodor a partra a víz, Martin Brody, a helyi rendőrfőnök pedig úgy sejti, fehér cápa garázdálkodik a környéken. A rendőrfőnök le szeretné zárni a strandot, a polgármester viszont hallani sem akar erről, hiszen nem szeretné elijeszteni a turistákat, de a döntése végzetesnek bizonyul.
Ragyogás
Stanley Kubrick 1980-ban készítette el Stephen King A ragyogás című regényének adaptációját, melyben a főszerepet Jack Nicholson játssza. A színész olyan mesteri alakítást nyújt, hogy a Ragyogás főhősét bátran nevezhetjük minden idők (egyik) legfélelmetesebb filmbéli karakterének. A történet szerint Jack Torrace a családjával a téli szezon idejére egy, a világtól elzárt hotelba költözik gondnoknak, arról azonban nem tud, hogy az épületben a gonoszság lakozik, mely alig várja, hogy rabul ejtsen valakit. Az apán hamar elhatalmasodik az őrület, felesége és kisfia pedig kénytelenek szembesülni a legszörnyűbb félelemmel, melyet ember csak tapasztalhat.
Szellemíró
Roman Polanski 2010-es filmjének középpontjában a nem nevesített szellemíró áll, aki ügynökétől fontos és visszautasíthatatlan ajánlatot kap: segítenie kell a brit ex-miniszterelnöknek befejezni emlékiratait, mert az előző szellemíró rejtélyes körülmények között meghalt. Főhősünk elvállalja a feladatot, ám ahogy egyre több információt tud meg a volt miniszterelnökről, úgy érzi, az ő élete is veszélybe kerül.
A suspense-technikát sokan Alfred Hitchcock nevével azonosítják, aki kétségkívül tökélyre is fejlesztette, ám más filmrendezők is előszeretettel élnek a suspense adta lehetőségekkel. Épp ennek köszönhető, hogy manapság is sorra készülnek olyan filmek, melyeket nézve igencsak megemelkedik a pulzusunk.
Tóth Eszter
Forrás: Film- és médiafogalmak kisszótára