Hitler megnyitja a XI. olimpiai játékokat

Egyéb

A nemzetiszocialista vezetés a berlini XI. nyári olimpiai játékokat (augusztus 1-16.) az `új Németország` népszerűsítésére használja fel. A 49 országból jött 4066 sportoló és a világ minden tájáról érkezett 150 000 vendég elé egy öntudatos, politikailag és gazdaságilag megszilárdult ország képét tárják, amely öntudatosan tekint vissza kulturális múltjára, s valamennyi polgárának szavatolja a biztonságot és a rendet. Adolf Hitler mindennap megjelenik az olimpiai stadionban, szeme előtt a német sportolók annyi győzelmet aratnak, mint még soha: 38 arany-, 31 ezüst- és 32 bronzéremmel a legeredményesebb nemzetként megelőzik az USA-t. A diadalt a céltudatos felkészülés tette lehetővé. Az olimpián a magyar sportolók 10 aranyérmet szereztek, ami a világ figyelmét Magyarországra irányította, és növelte Magyarország nemzetközi tekintélyét. Az olimpiai játékok előtt főként az USA-ban felmerült, hogy a nemzetiszocialista faji politika elleni tiltakozásként bojkottot hirdetnek meg. Az USA olimpiai bizottsága csekély szótöbbséggel döntött a részvétel mellett. Berlinben és az olimpiai játékok egyéb színhelyein nagy súlyt helyeztek arra, hogy a zsidók közéleti háttérbe szorításának még a látszatát is kerüljék. A játékok előtt minden zsidóellenes uszító plakátot és jelszót eltávolítottak. A politikailag másként gondolkodók üldözése azonban a nyilvános fogadkozások ellenére tovább folytatódott. 1936 áprilisában és májusában, egész Németországban, tömeges perekben százával ítéltek el kommunistákat és szociáldemokratákat. Az olimpiai játékok kedvező benyomása azonban a nyugati demokráciákban elmosta a Hitlerrel szembeni fenntartásokat. Az emigrációba kényszerült ellenzékiek figyelmeztetései éppúgy süket fülekre találtak, mint a Zsidó Világszövetség bojkottfelhívása. Az 1933-ban megkezdett fegyverkezés változatlan ütemben folytatódott. Augusztusban Hitler titkos emlékiratban követelte, hogy a hadsereget és a gazdaságot 1940-re hadrakész szintre emeljék. 1936 újabb külpolitikai sikereket hoz Hitlernek: a nyugati hatalmak, amelyek az előző évben ellenvetés nélkül tudomásul vették az általános hadkötelezettség bevezetését, akkor sem mozdulnak, amikor a hadsereg a versailles-i szerződést (1919. VI. 28.) megszegve bevonul a rajnai demilitarizált övezetbe. Ősszel, Hitler két állammal köt fontos szövetségi szerződést. Olaszországgal, amely Hitler politikáját eddig tartózkodó várakozással követte, a spanyol birodalom elleni közös fellépés keretében október 25-én megkötik a "Berlin-Róma-tengely"-szerződést; Japánnal, a távol-keleti nagyhatalommal pedig november 25-én az antikomintern paktumot. Az egyezmények, melyekhez később más országok is csatlakoztak, hivatalosan a Kommunista Internacionálé (1919. III. 6.) "világforradalmi" politikája ellen irányulnak, mindenekelőtt a Szovjetunió elszigetelését és a Kína ellen irányuló Japán terjeszkedési politika (1937. VII. 7.) ösztönzését szolgálják. Egy jelképes gesztust tudomásul kell vennie Hitlernek. A stockholmi Nobel-díj bizottság minden diplomáciai beavatkozás ellenére november 23-án elhatározza, hogy a Nobel-békedíjjal Carl von Ossietzky német publicistát tünteti ki. Ossietzky, a nemzetiszocializmus eltökélt ellenfele, 1933 óta koncentrációs táborban raboskodott.