fbpx

Hol vannak a katonák?

A II. világháború és az azt követő évek Hová tűnt a sok virág című népszerű slágere hűen adja vissza annak a rengeteg magyar családnak a reményvesztettségét, akik évekig hiába várták haza a háborúba vagy a málenkij robotra elhurcolt családtagjaikat. Szász Attila és Köbli Norbert új filmje, az Apró mesék ezzel a témával is foglalkozik.

Az Örök tél című alkotásukban a téma iránti érzékenységüket már bizonyították. Megfilmesített történetük most a háború végén, Budapesten kezdődik.

A hírek hiánya okozta fájdalom a háború után a mindennapok részévé vált. A gyász folyamata a halálhír nélkül nem kezdődhetett el, de bizonyosságot sem lehetett szerezni arról, hogy a családtag még életben lehet valahol. Az pedig a körülmények és a személyes lelki beállítottság függvénye volt, hogy ki mikor döntött úgy, várakozni tovább nem érdemes.

A szebb jövő reményében az asszonyok új életet kezdtek, vagy akár életük végéig várták, hogy férjeik, fiaik egy nap talán mégis bekopognak az ajtón. Kétségbeesetten kutattak olyan katonatárs vagy más olyan személy után, aki láthatta a szerettüket vagy találkozhatott vele, és akár biztató információkkal, akár a halálhírével szolgálhatott.

szasz-attila-apro-mesek-1

A közeli halálukban bizonyossá váló katonák gyakran megkértek egy bajtársat, hogy hazatérése után értesítsék a családot a tragikus eseményről és annak körülményeiről, adjanak át még egy utolsó üzenetet. Ha hír nem érkezett, a családok keresésbe kezdtek a Vöröskereszt segítségével, vagy apróhirdetést adtak fel az újságok hasábjain.

Az Apró mesék főhőse ezt a helyzetet használja ki, amikor ugyanazzal a kitalált történettel keresi fel a hirdetőket. Hősként beszél a keresett hozzátartozóról, aki egy kisgyermek megmentése közben, az orosz tél lehetetlen körülményei között végül életét vesztette. Az addigi bizonytalanságot eltörlő hírekért cserébe kosztot és kvártélyt kap. Egy alkalommal azonban egy rendőrnél annak a testvérével kapcsolatosan ezzel a mesével csúnyán lebukik, és menekülnie kell.

Egy erdőben köt ki, egy olyan családnál, ahol a férj, a környék vadásza szintén a háborúban van. Az asszony és a kisfia azonban nem várják haza az erőszakos és mindig is vadállati módon viselkedő férfit, annak örülnének, ha nem is jönne vissza a harcmezőről.

szasz-attila-apro-mesek-4

Az álhír hozója és a feleség között szenvedélyes szerelem szövődik, és a férfi már egészen családtagnak érezheti magát, amikor a férj váratlanul beállít. A szinte háborús dokumentumfilmként induló mozi itt erőteljes thrillerbe csap át, fordulatokban és izgalmakban bővelkedő jelenetek sokasága révén szurkolhatunk a szerelmesekért, akik nem adják fel.

Szász Attila és Köbli Norbert a filmpremier előtti vetítést követő beszélgetésen úgy határozták meg a film műfaját, mint romantikus történelmi thrillert. Bár paradoxonnak tűnhet, de a románc és a krimi valóban egyszerre van jelen az alkotásukban, így az alaptörténet még izgalmasabbá válik. Fontos a párkapcsolati dráma, a hazatérő férj a családon belüli erőszak sokféle formáját villantja fel, és mindez egy történelmi háttér előtt játszódik.

Koncepciójuk, hogy három ember között már bármi megtörténhet, nagyon jó alapot biztosított számukra a történet kidolgozásához.

Lényeges volt számukra a múlttal való szembenézés is. Arról már sokat hallhattunk, hogy a háborúból hazatérő emberek az ott átélt traumák következtében már sosem voltak olyanok, mint annakelőtte, de ez a film azt is megmutatja, hogy mit tett a háború az egyébként is erőszakos beállítottságú emberekkel.

Amit a frontról visszatérők magukban hazahoztak, az az otthonok falai között működött tovább. Egy ilyen történetbe engednek most bepillantást a film készítői. A mozi beszél a nehéz történelmi helyzeteket jellemző zsigeri túlélésről is, amely az embert minden méltóságától megfosztja.

A főszereplő Szabó Kimmel Tamás személye a film készítőinek fejében már a munka elejétől kezdve kirajzolódott, de végül őt és a színésztársakat, Kerekes Vicát, Molnár Leventét, Tóth Bercelt, Gyabronka Józsefet és a további szereplőket is hosszas castingon választották ki.

Az erdőben játszódó jelenetek helyszíne Páty környéke. Nagy András operatőr munkáját dicséri a rendkívül szép képi megjelenítés, az ostrom utáni Budapesten játszódó jelenetek fekete-fehér kockái a Dunába szakadt hidakkal, romos épületekkel valósághű mását adják a korabeli fővárosnak.

A film március 14-től látható a mozikban.

Fotók: Vertigo Média

A rovat további cikkei