A szerep jól áll a reneszánsz polihisztornak, aki nemcsak anatómiai kutatásairól és háborús eszközök megtervezéséről ismert, de egyszerre volt zseniális elme és korának vágyott férfiúja. Mona Lisa festőjét, a vetruviai ember megalkotóját reneszánsz kortársai jóképűnek és sármosnak tartották; az egyik feljegyzés mellére bomló, gyönyörű göndör hajáról ír, míg Giorgio Vasari szerint Da Vinci a patkót és a harangnyelvet is meghajlítja ? ha ma élne, biztosan meghódítaná Hollywoodot.
Leonardo legnagyobb ereje azonban látásmódjában és képzelőerejében rejlett ? állítja a reneszánsz mesterről könyvet (Da Vinci szelleme) író Toby Lester, utalva Leonardo jegyzetfüzeteire, amelyek tele vannak háromdimenziós rajzokkal, kezdve az emberi testektől egészen a mérnöki tervekig. "Hátborzongatóan furcsa képessége volt ahhoz, hogy úgy lássa a dolgokat, ahogyan azt más nem tudja. Anatómiai rajzainak részleteit ma csak MRI- és CAT-vizsgálatokkal tudjuk feltárni" ? tette hozzá.
A papírokon maradt tankok és repülő szerkezetek közül számosat a népszerű számítógépes játék, az Assassin's Creed "keltett életre", de már Hollywood is lát bennük fantáziát. Nem Leonardo volt azonban az egyetlen, aki támadó és félautomata fegyvereket álmodott a 15. század közepén, sőt volt olyan terve, amelynek alapötletét más gondolkodótól vette, de akadtak olyanok is, amelyek a gyakorlatban csődöt mondtak.
Lester szerint ez mit sem von le Da Vinci érdemeiből: szerinte a tudós jóval kora előtt járt a technológiai újítások terén. "Az a különös, hogy Leonardo forradalmi tetteket vitt véghez az orvoslásban és a tudományban, de ha nem élt volna, akkor is megszületnek ezek a találmányok" ? fejtette ki a kutató.
