(MTI) - A Csend és borzalom című kiállítást Szántóné Balázs Edit történész, a szombathelyi Magyar-Izraeli Baráti Társaság elnöke nyitotta meg az Agóra Savaria Filmszínház előcsarnokában a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján. Szavai szerint egyre kevesebben vannak azok, akik emlékezni tudnak az átélt borzalmakra. Az utódoknak mégis kötelessége, hogy emlékeztessenek a holokausztra azért, hogy hasonló soha többé ne fordulhasson elő.
Szántóné Balázs Edit rámutatott: a második világháború után a történelemtudomány sokáig nem is talált megfelelő szót arra, ami a zsidósággal történt. Mi magyarok "vészkorszaknak" hívtuk, mások "végső megsemmisítésként" említették, végül egy amerikai dokumentumfilm címe alapján terjedt el a holokauszt kifejezés világszerte. "Tömeggyilkosságok a történelemben mindig is voltak, ám ezek mindig valamilyen céllal történtek. A holokauszt estében maga a gyilkolás volt a cél, egy nép teljes és maradéktalan megsemmisítése" - hangsúlyozta a történész.
A csütörtökön Szombathelyen megnyílt kiállítás anyagát eredetileg a 60. évfordulóra állították össze, most pedig kiemelték az anyagból azokat, amelyek a szombathelyi zsidóságra vonatkoztak. Szombathelyen a második világháború előtt jelentős számú, több mint háromezer fős zsidó közösség élt. 1944 nyarán hurcolták el őket vasúti vagonokba zárva Auschwitzba és más haláltáborokba, ahonnan mindössze tíz százalékuk tért vissza élve.
A kiállítás megnyitása után két dokumentumfilmet is levetítettek, amely az úgynevezett "keleti erődítményt" építő munkaszolgálatosok szenvedéseiről szólt. A felvételek többek között Balfon, Kőszegen és Rohoncon készültek. A vetítés után a film rendezőjével, Siklósi Szilveszterrel beszélgethettek az érdeklődők, akik között több középiskolás diák és egyetemista is akadt.
Péntek délután a szombathelyi zsinagógában Horváth Ferenc és M. Kiss Csaba kőszegi tanárok közreműködésével kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők a kőszegi, Guba-hegyi tömegsírok feltárásáról. Ezen a helyen ezrek estek áldozatául a már említett Keleti-sánc értelmetlen építésének, amellyel az előre törő szovjet csapatokat akarta feltartóztatni a végsőket rúgó náci hadigépezet.
