1944-ben - az ország német megszállását követően - e napon kezdődött a hazai zsidóság igazi tragédiája. Megjelent a kormány 1600/1944. M.E. rendelete, amely elrendelte a zsidók vagyonának kötelező bejelentését és zár alá vételét. Megindult az északkelet-magyarországi és kárpátaljai zsidóság gettósítása.
Április 16-án a fiatalok a történelemtankönyvekben leírtakon túlmenően közvetlenebbül találkozhatnak 1944 borzalmaival; a vásárhelyi kiállítóhelyen húsvér emberek példáján keresztül érzékelhetik, hogy mi az, aminek soha többet nem szabad megtörténnie. A Shoa túlélői maguk mondják el azt, "amikor az ember úgy elaljasult, hogy önként kéjjel ölt". A vásárhelyi kiállítás emléket állít azon Igaz Embereknek is, akik felemelték szavukat a bűnök ellen, s segítő kezet nyújtottak az üldözötteknek. Ehhez kapcsolódóan tűzik műsorra április 21-én az Emlékpont Múzeumban Fonyó Gergely dokumentumfilmjét, az Ocskay László százados, az elfelejtett hős című alkotást. A bemutatón az alkotókon kívül jelen lesz egy Ocskay László által megmentett túlélő is.
Ocskay a budapesti Abonyi utcai Zsidógimnázium (ma Radnóti Miklós ELTE Gyakorló Gimnáziuma) épületében az ún. "ruhagyűjtő munkásszázad" vezetőjeként munkaszolgálatosoknak és családjuknak nyújtott védelmet a német és nyilaskeresztes fenyegetésekkel szemben. Hihetetlen módon az Abonyi utcát a nyilas fenyegetésektől Ocskay egyedülállóan ügyes konspirációjának köszönhetően a fegyveres SS védte meg. A megmentettek között volt többek közt Goda Gábor Kossuth-díjas író, Kadosa Pál zeneszerző, Kabos Ede kardvívó világbajnok, Kellér Dezső és Ráday Imre színművészek is. Ocskay együtt dolgozott Raoul Wallenberggel (akinek a saját házában nyújtott menedéket) és a legendás Domonkos Miksával is. Ocskay személye egészen az 1990-es évek elejéig feledésbe merült, ekkor az általa megmentett Dan Danieli kereste meg sorstársait. Elérte, hogy tudomást szerezzenek tetteiről, ennek eredményeképpen megkapta a jeruzsálemi Yad Vashem intézettől a Világ Igaza elismerést.
A Holokauszt Emléknapon nemcsak a múzeumot, hanem a Dél-alföld egyik legszebb - néhány éve felújított - zsinagógáját is megtekinthetik az emlékező diákok. A vásárhelyi zsinagóga órája mind a mai napig azt az időpontot, 10 óra 10 percet mutatja, amikor 1944. június 16-án elhurcoltak 737 helyi zsidót.
Hódmezővásárhelyen ezerötszáz zsidó lakott, a városban a Beretzk Pál polgármester-helyettes által vezetett helyi közigazgatás ellenállása miatt nem jelöltek ki gettót. A kutatás 470 vásárhelyi zsidó mártírt tart számon (negyedük 24 évesnél fiatalabb), ezért is állít külön emléket a gyermekáldozatoknak a Holokauszt Múzeum.
