 |
(MTI) - Horthy István 1904. december 9-én született Pulában, apja Horthy Miklós tengerésztiszt, ellentengernagy, 1920-tól Magyarország kormányzója volt. Az ifjabb Horthy 1928-ban végezte el a budapesti műszaki egyetem gépészmérnöki karát, majd a Weiss Manfréd gyár repülőmotor osztályán helyezkedett el. 1929-ben amerikai tanulmányutat tett, a Ford autógyárban munkásként, később tervezőmérnökként dolgozott. Hazatérve a MÁVAG-ban lett főmérnök, a vállalat igazgatója, majd főigazgatója, részt vett a legendás 424-es gőzmozdony tervezésében. 1940 júniusában a MÁV elnöke lett, s bekerült a felsőházba. Kiváló sportember és szenvedélyes repülő volt, pilótaképesítését diplomájával egy időben szerezte meg. 1939-ben egyedül repült Budaörsről az indiai Bombaybe, és 1940 nyarán tett észak-afrikai és közel-keleti nászútján is ő vezette a repülőgépet.
A nagypolitikában sokáig nem vett részt. Közismert volt Hitler-ellenessége, az ellenszenv kölcsönösnek bizonyult: a németek őt anglománnak tartották, mert jól beszélt angolul és kiterjedt angolszász kapcsolatokkal rendelkezett.
Személye a második világháborúba való belépés után került előtérbe, amikor a kormányzó - aki elmúlt már 70 éves - egyre erőteljesebben vetette fel az utódlás kérdését, világossá téve: erre idősebb fiát tartja alkalmasnak. A kormányzóhelyettesi tisztséget létrehozó törvényt 1942. február 15-én hirdették ki, négy nappal később a képviselők "közfelkiáltással" megválasztották a tisztségre a Horthy fiút. A kormányzó március elején menesztette az országot háborúba vivő Bárdossy László miniszterelnököt, s helyére az angolszász hatalmakkal béketapogatózásba kezdő Kállay Miklóst nevezte ki.
Amikor megindult a 2. magyar hadsereg kiszállítása a szovjet frontra, a "kiskormányzó" nem helyeselte az akciót, de mivel jelképesen és ténylegesen is osztozni akart a katonák sorsában, tartalékos főhadnagyként velük tartott. A fronton kivételezést nem kért és nem kapott, vadászpilótaként felderítő és bombázógépeket kísért. Huszonnégy harci bevetésen volt túl, amikor 1942. augusztus 20-án hajnali öt óra hét perckor Héja típusú gépével lezuhant és életét vesztette.
Ma már szinte biztosnak tűnik, hogy baleset történt, de sokan szabotázsról beszéltek-beszélnek. Maga Horthy kormányzó úgy vélekedik emlékirataiban, hogy fia a németek által szervezett merénylet áldozata lett. Olyan szóbeszéd is járta, hogy a kormányzóhelyettes István napi névnapi mulatság után, részegen szállt fel, holott a református Horthy nem tartotta Szent István napját, a fronton pedig nem ivott alkoholt.
Egy nemrégiben közzétett, politikamentesen, modern módszerekkel és az előkerült bizonyítékok elemzésével végrehajtott vizsgálat szerint is halálos baleset történt. A gép a 300 méteres magasságban végrehajtott, erősen szűkített fordulóban dugóhúzóba esett és a földbe csapódott. A tragédiát több jelentéktelen, külön-külön kivédhető körülmény okozta, amelyek azonban együtt már megoldhatatlan helyzetet eredményeztek. A Héja-gépek orrát utólag vonták be páncéllal, amitől a repülőtest "orrnehéz" lett, s mivel kormányfelület is kicsi volt a légcsavar tömegéhez képest, duplán hajlamos volt a dugóhúzóba penderülésre. A pilóta szervezetét eszméletvesztéshez vezető túlterhelés érhette, ez ma is sok légi baleset oka. Bajtársai szerint az ifjabb Horthy nem szerzett elég tapasztalatot az elavult, műszakilag sem tökéletes állapotú gép vezetésében, a halálát megelőző időszakban is hat kisebb-nagyobb balesetet szenvedett.
Az 1942. évi XX. törvénycikk megörökítette a kormányzó-helyettes emlékét, de az utódlás kérdése nyitva maradt. Magyarország német megszállása, majd az 1944. október 15-i kiugrási kísérlet kudarca után a hatalmat a nyilasok vették át.
Horthy a baleset után Kisfaludy Stróbl Zsigmondtól rendelt szobrot fia síremlékére. A városi legenda szerint a művész egy propellert tartó nőalakot mintázott, amelyet aztán a szovjeteknek is eladott, immár a gellérthegyi, olajágat tartó Szabadság-szoborként. Mindebből egy szó sem igaz, a Kisfaludy által a Petőfi (akkor Horthy) híd budai hídfőjéhez tervezett szobor soha nem készült el.
