Horváth Ernő látta a történelmet, Észtországban megmutatja

1989-ben - ma már tudjuk - történelemformáló változások zajlottak Közép-és Kelet-Európában. Az év elején történt, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt történelmi bizottsága bejelentette, hogy az 1956-os eseményeket többé nem "ellenforradalomnak", hanem "népfelkelésnek" tekintik. Ezzel az elnevezésbeli változtatással úgy tűnt, maga a párt vonta kétségbe a Kádár-korszak legitimitását. Fél év múlva, 1989. június 16-án Nagy Imrét, az 1956-os felkelés miniszterelnökét ünnepélyesen újratemették néhány mártírtársával együtt.

 

 

1989 szeptemberében az NDK-ból jött németek Budapest különböző részein és más helyeken táboroztak. Nem akartak hazamenni balatoni nyaralásuk után, hanem itt maradtak, annak reményében, hogy végül engedik nekik, hogy Ausztrián keresztül Nyugat-Németországba menjenek. A magyar kormány bejelentette, hogy szeptember 10-én megnyitja a magyar-osztrák határt. Az egész világ láthatta, ahogy a Trabantok átkelnek a határon Ausztriába.

 

A magyar kormány döntése és a sok ezer keletnémet távozása után tömegtüntetések kezdődtek az NDK-ban. Egyre erőteljesebben követelték a politikai változást, ami végül a berlini fal megnyitásához vezetett.

 

Közvetlenül az NDK-beli események után novemberben "jött" a "bársonyos forradalom" Csehszlovákiában, majd Ceausescu uralmának megdöntése Romániában, decemberben.

 

Ezeket az eseményeket idézi fel a Tallinni Magyar Intézetben látható fotókiállítás.

 

Horváth Ernő fotográfus jelen volt a helyszíneken, legyen szó akár a bős-nagymarosi vízlépcső megépítése elleni tüntetésről, az 1956-os mártírok újratemetéséről vagy a romániai forradalom eseményeiről. Készített felvételet Berlinben éppúgy, mint a függetlenségüket helyreállítani szándékozó balti államokban.

 

Kiállítása október 9-én nyílik a Tallinni Magyar Intézet galériájában és november 4-ig lesz látható.