A 76 éves Szergej Hruscsov elismerte, hogy 1956-ban Nagy Imre reményt jelentett a magyarok számára. A fiatal magyarok ? mint hangoztatta ? a szabadságért harcoltak. De mi történt volna, ha hatalomra kerülnek? ? tette fel a kérdést, és ennek alapján azt állította, hogy apjának nem volt más választása, mint a forradalom leverése. Ez azonban vereséget jelentett számára, mert utána elnyomóvá vált. "Ez volt az egyik legnagyobb amerikai győzelem a hidegháború idején" - fogalmazott a volt szovjet kommunista vezető fia.
A terjedelmes interjú abból az alkalomból jelent meg, hogy közeleg a hírhedt berlini fal építésének 50. évfordulója, és a volt szovjet pártvezető fia ennek kapcsán apja szerepét értékelte. Egy kérdésre válaszolva közvetve elismerte, hogy az 1956-os magyar forradalom leverése után a következő szovjet vereséget a berlini fal építése jelentette. Azt állította, hogy Hruscsov alapjában véve nem akarta a falat, annak felépítését azonban mégis engedélyezte. Szavai szerint mindez része volt Moszkva akkori, a tömbök egyenrangúságát célzó politikájának.
Az egykori NDK akkori vezetője, Walter Ulbricht ? aki a falat kitervelte ? soha nem lett volna abban a helyzetben, hogy Moszkva engedélye nélkül belekezdjen a hírhedt építmény létrehozásába ? nyilatkozta Szergej Hruscsov, aki az építményt "Ulbricht falának" nevezte. A volt NDK 1961. augusztus 13-án kezdett hozzá az építéshez, és a 155 kilométer hosszúságú fal 1989 november 9-ig állt. Szergej Hruscsov szerint Ulbricht emberei voltak azok, akik a falat ? a szó fizikai értelmében ? felépítették, az akkori NDK-ban, illetve Kelet-Berlinben állomásozó szovjet katonák az építésben nem vettek részt. De a szovjet katonák készültségben voltak, és ők lettek volna azok, akik szembeszállnak az amerikaiakkal, ha valami történik ? tette hozzá.
A volt szovjet kommunista pártvezető fia az akkori eseményekkel kapcsolatban visszaemlékezett arra: apja nem akart beleegyezni abba, hogy az Egyesült Államok az első számú szuperhatalom. Ezért állandó kihívást intézett ellene. Ez a politika ?mint utalt rá ? az 1962-es kubai rakétaválsággal és azzal ért véget, hogy a Szovjetuniót is szuperhatalomként ismerték el.
Szergej Hruscsov szerint a tömbök egyenrangúságát célzó szovjet politika része volt az NDK önálló államként való elismerése. Walter Ulbricht ugyanakkor állandóan azt hangoztatta: mindaddig nem képes stabilizálni a keletnémet gazdasági helyzetet, amíg a jól képzett emberek elmenekülnek az országból.
A Szovjetunió akkori vezetője figyelmeztette Ulbrichtot, hogy egyedül csak a szovjet fegyverekre támaszkodva nem tud hatalmon maradni. Arra hívta fel a figyelmét, hogy hatalmához szükség van a keletnémet nép támogatására. Ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az NDK-nak a keleti tömb kirakatává kell válnia a Nyugat felé ? mondta el Szergej Hruscsov.
A volt szovjet vezető fia elismerte, hogy a berlini fal kudarc volt. "Egy ilyen fal mindig is a gyengeség jele" ? fogalmazott Szergej Hruscsov, aki az építményt egyfajta fájdalomcsillapítóhoz hasonlította. Szavai szerint a berlini fallal is az volt a probléma, hogy a tünetek ellen irányult, egyidejűleg pedig megakadályozott miden cserét, minden versenyt. "Egy fal soha nem alkalmas a megoldásra" ? jelentette ki, utalva arra, hogy a berlini fal leomlása a szovjet rendszer bukásának egyértelmű jele volt.