Köszöntő beszédében Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára úgy fogalmazott, hogy a levéltárosok a magyar történelem és identitás felkutatásában végeznek elengedhetetlen munkát. Kiemelte: Bécs, Vatikán, Isztambul, Moszkva fontos helyszínek, az ott található források segítségével fel lehet tárni a történelem még hiányzó elemeit. „Az önök felelőssége és feladata, hogy felkutassák azokat a forrásokat, amelyek Magyarországon nem állnak rendelkezésre, és edukálják a országunkat” – hangsúlyozta Vincze Máté.
Lengyel Miklós, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) képzésekért, ösztöndíjprogramokért és tudománydiplomáciáért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a minisztérium a külföldi magyar emlékek feltárását, megóvását kiemelt feladatként kezeli. A KKM 2017-ben külön pénzügyi keretet hozott létre a külföldi magyar emlékhelyek megóvására, újak megvalósítására, és évről évre számos külképviselet él ezzel a forrással – hívta fel a figyelmet.
Az elmúlt években mintegy 150 projekt valósult meg: egyebek mellett magyar történelmi sírhelyek újultak meg a kolozsvári Házsongárdi temetőben, és újjászületett Széchenyi Ödön sírhelye Isztambulban. A minisztérium hozzájárult a felvidéki, toporci Görgey-kastély vagy a rodostói Rákóczi Múzeum felújításához. Számos helyen új emléktáblákat avattak és új emlékhelyeket alakítottak ki.
A KKM figyelmet fordít a levéltári kapcsolatok gondozására is; a szakmai irányítása alá tartozó levéltári szakdiplomaták tevékenységét koordinálja, de például Kazahsztánban, Georgiában, Algériában, Azerbajdzsánban vagy Moldáviában a külképviseletek is aktív szerepet vállalnak az ottani magyar emlékek felkutatásában. Kazahsztánban például az odahurcolt magyar hadifoglyok és internáltak emlékének kutatása zajlik, nagyobbrészt feltáratlan, magyar vonatkozású kazah levéltári anyagok vizsgálatával – jelentette ki.
Lengyel Miklós azt mondta, hogy a Klebelsberg Kuno-ösztöndíjjal a magyar nyelv és kultúra külföldi emlékeinek feltárására és megértésére irányuló kutatásokat támogatja a KKM. Évente 30–40 ösztöndíjasnak biztosít lehetőséget hungarikaanyagok, múzeumi kézirat és levéltári források feltárására és kutatására, a magyar nyelv, kultúra és történelem külföldi írott és tárgyi emlékeinek tanulmányozására. Idén 35 ösztöndíjas végez tudományos tevékenységet szerte a világban – tette hozzá.
Lengyel Miklós szerint ezek a kutatások segítenek minket abban, hogy árnyaljuk ismereteinket a magyar történelem sorsfordító eseményeivel kapcsolatban, jobban el tudjuk helyezni magunkat a világ térképén, a kapcsolódások feltárása pedig hidat képezhet mások felé. „Elődeink munkásságának külföldi nyomait kutatni erkölcsi kötelességünk” – jelentette ki Lengyel Miklós.
Szabó Csaba, Magyar Nemzeti Levéltár főigazgatója hangsúlyozta, a feltárásról szóló konferencián beszámoló hallható a levéltári delegátusok, valamint a Hungarika munkacsoport levéltárban végzett munkájáról és a Klebelsberg-ösztöndíjas munkatársak külföldön végzett feltárásairól.
Oross András bécsi, Tóth Krisztina vatikáni, Katkó Gáspár isztambuli és Molnár Gabriella moszkvai levéltári delegátus bemutatja az állomáshelyen történő feltárást és ismertetik a helyi kutatási lehetőségeket. Az idén 100 éves Nemzeti Levéltár a nemzet levéltára – hangoztatta a főigazgató, kiemelve, hogy a Hungarika konferenciát immár második alkalommal rendezik meg.
Nyitókép: II. Hungarika Workshop a Magyar Nemzeti Levéltárban. Fotó: Soós Lajos / MTI
