A húsfogyasztás volt az evolúció motorja

Amikor az ősember elkezdett húst enni, s megtanult vadászni, a magasabb minőségű étrend elterjedésének következtében a nők egyre korábban tudták elválasztani maguktól gyermekeiket, így még több utódnak adtak életet, ami a populáció növekedésének felgyorsulásához vezetett. A húsevés és az elválasztás idejének meggyorsítása közötti kapcsolatra a svédországi Lund Egyetem kutatói mutattak rá, miután hetven emlős agytérfogatát és táplálkozási szokásait hasonlították össze.

 

A vadászat elsajátítása az emberi evolúció egyik jelentős mozzanata volt. A vadászat megkövetelte az abban résztvevők közötti kommunikáció fejlődését, a tervezést valamint a különböző eszközök használatát, ami mind-mind gondolkodást igényelt. A húsnak az étrendbe való felvétele az agytérfogat növekedéséhez vezetett.

"Ezt már régóta tudjuk, de azt eddig senki nem mutatta ki, hogy milyen kapcsolat van a húsevés és a szoptatás ideje között. A húsevéssel ez és a következő gyermek vállalásáig tartó időszak lecsökkent, ami nagy hatással volt az emberi evolúcióra" ? fejtette ki Elia Psouni, az egyetem munkatársa.

 

Psouni és társai matematikai számításokkal hasonlították össze közel hetven emlős táplálkozási szokását. Azok a fajok, amelyek energiaforrásuk legalább 20 százalékát húsból szerzik be, húsevőkként lettek kategorizálva. Ezek az állatok sokkal hamarabb ? mikor az agytérfogat egy bizonyos méretet elér ? szoknak le az anyatejről, mint a növényevők és mindenevők. A matematikai modell rámutatott, hogy az emberek ebben a tekintetben nem különböznek az emlősöktől: mindegyik húsevő faj ? kezdve a kis termetű vadászmenyéttől, a mosómedvén át a nagyobb testű párducig és a bálnáig ? ugyanis relatíve kevés ideig táplálja kicsinyeit anyatejjel.