A Wagner által Bühnenweihfestspielnek, vagyis ?a színpadot felszentelő ünnepi játék?-nak nevezett Parsifal valóban tekinthető a szakralitás színpadi megtestesítőjének. Hőse, Parsifal, a szent együgyű, aki tiszta, naiv hite által képes lesz rá, hogy megváltsa a testi és lelki bajoktól szenvedőket és a Grál, a Krisztus vérét felfogó szent kehely őrzőinek sorába lépjen. A német zeneszerző utolsó operája Mikó András klasszikus rendezésében utoljára lesz látható az Erkel Színház színpadán, a főbb szerepekben nagypénteken (március 30.) és húsvét hétfőn (április 2.) Kovácsházi István, Palerdi András, Németh Judit és Kovács István mellett Amfortas és Klingsor kettős szerepében Tómas Tómasson látható. Az előadások karmestere Kovács János.
Mascagni Parasztbecsület és Leoncavallo Bajazzók című operája a verismo, azaz a naturalisztikus, hús-vér szereplők problémáit bemutató operák talán két legnagyobb képviselője. Nem csoda, hogy hamar kialakult a szokás, hogy a két darabot egy estén adják elő. Georges Delnon produkcióját 2014-ben mutatta be az Opera. A két egyfelvonásos nagyszombaton (március 31.), húsvétvasárnap (április 1.) és húsvéthétfőn (április 2.) látható az Erkel Színházban Kamen Chanev és László Boldizsár, Lukács Gyöngyi és Komlósi Ildikó, valamint Fekete Attila, Váradi Zita, Létay Kiss Gabriella, Alexandru Agache és Kelemen Zoltán főszereplésével, Marco Comin vezényletével.
A hétvégi programok előtt, nagycsütörtökön (március 29.) késő este ismét az ország legnagyobb mozitermévé változik a Erkel Színház, amely története során filmszínházként is működött. Tavaly megkezdett hagyományát folytatva Mel Gibson 2004 nagyböjtjekor bemutatott monumentális alkotása, A passió vetítésével vezeti fel az húsvéti ünnepeket az Opera.
Húsvét után A Ring gyűrűi című évad tematikája jegyében két operacsemegével találkozhat a közönség hangversenyszerű előadásban az Erkel Színházban. Először szerepel az Opera műsorán április 3-án Spontini A vesztaszűz című első francia nagyoperája. A darab az 1807-es párizsi bemutatón óriási sikert aratott és máig a legfontosabb hídnak számít Gluck és Meyerbeer munkássága között a grand opéra történetében. A cselekmény a Kr. e. III. századi Rómában játszódik, hősnője Júlia, aki a Vesta-szűzi kötelesség és az igaz szerelem között őrlődik. A főbb szerepeket Rálik Szilvia, Francesco Pio Galasso, Kálmándy Mihály és Gál Erika énekli, az előadás karmestere Eugene Kohn.
A német opera történetében a verizmus első kezdeményezésének számít Eugen d?Albert A hegyek alján című alkotása, amely 1903-ban Prágában debütált. Az olasz falusi környezetben egy esküvő alkalmával kialakuló drámai szerelmi háromszög koncertszerű előadásában Sümegi Eszter, Nikolai Schukoff, Geiger Lajos, Gábor Géza, Balga Gabriella és Szvétek László hallható a főszerepekben, vezényel Mladen Tarbuk.
Minden előadásban a Magyar Állami Operaház Zenekara és Énekkara működik közre, megbízott karigazgató: Csiki Gábor.
Fotó: opera.hu
