A hagyományos éves beszámoló tárlat és a következő év ösztöndíjasainak kihirdetése ünnep a tervezőknek, és ünnep lehetne a gyártóknak is - ha a designerek részéről már régóta kezdeményezett kommunikáció végre elérné a magyar ipart, és a fiatalok kreativitása, környezettudatos szemlélete és a részletek iránti fogékonysága biztos háttérre találna. Ennek hiányában csak nagyszabású ajánlatok fogalmazódnak meg minden évben, és mennek veszendőbe, míg a design, a tárgykultúra - akár technológiai, akár kézműves bázisra épül - Európa más országaiban már egész termelő ágazatokat újít meg.
A pályakezdők mégis minden évben új ötletekkel ostromolják a megvalósítás lehetőségeit. Az idei mezőny Bendzsel Miklós, a Magyar Formatervezési Tanács elnöke szerint jellemzően a mikroklímára reagált, poétikus vagy a test szimbolikáját követő ékszerekkel (Nádai Andrea ezüstékszerei páratlan szépségű, ihletett darabok, Magony Zsuzsa nagyvárosi nomád öltözékei a végsőkig viszik anyag, forma és funkció koherenciáját), illatszer-csomagolással és reprezentációs tárgyakkal. De erős irány a hátrányos helyzetű csoportok igényeire reagáló design (Kárpáti Tibor tapintható könyve) és a városlakók természet iránti vágyát megfogalmazó kerti együttes (Koós Daniella).
Néhány tárgy a nemzetközi design élvonalában is jól szerepelne, ilyen Kaszta Móni komplett termékrendszere vagy Szilas Gábor vízisporteszközei, mások inkább csak a nálunk ismert, meglehetősen szűk felhozatal hiányaira reagálnak. A termékek egy része azonban nem egyszerűen kiszolgálja a piaci ízlést és igényt, hanem új utakat jár ki a maga módján. A fiatal tervezőket érezhetően a határhelyzetek izgatják, a különleges, egyedi élethelyzetekre adják a legjobb válaszokat. 2009 Európában az innováció és a kreativitás éve; ehhez a magyar tervezők messze az ipar elvárásain túl járulnak hozzá. A két ösztöndíj lehetővé teszi, hogy ez a szellemi energia a pályakezdő években még működjön, de néhány kivételtől eltekintve továbbra is hiányzik a gyártó, megrendelő oldal felvevő kapacitása.
